A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában

A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.

Források

Jelentés a szén és az energia ellátásról a kormánynak 1956 decemberében

  

Előterjesztés

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz

 

Jelentés a szén és energiahelyzetről.

 

1./ Jelenlegi helyzet.

 

Szénbányászatunk termelése az elmúlt héten lassú, fokozatos emelkedéssel [napi] 13 000-14 000 to[nná]ra emelkedett. E héten azonban 12 000 to-ra esett vissza. A termelt szénmennyiséget a bányák maguk osztották el. A durvaszenet illetményszénként osztották ki a bányászoknak, ill[etve] a helyi szükségletek kielégítésére fordították. Az aprószén zömét pedig a bányák közelében lévő erőműveknek adták át.

Az utóbbi napokban fokozódott a külföldi szén beérkezése és jelenleg napi átlagban 9000-10 000 to jön be. Központi elosztás tárgyát csak a külföldről érkező szénmennyiségek képezik. Ebből kell ellátni a gázgyárakat, vasutat, pótolni a Budapesti Erőmű szénkészletét, kielégíteni a kórházakat és az élelmiszeripar legfontosabb üzemeit, mint sütödék, tejüzemek, sertésvágóhíd stb. A rendelkezésre álló mennyiségek azonban nem tették lehetővé szén juttatását sem a lakosság sem az ipar részére.

Becslés szerint a villamosenergia ipar, a vasút és a gázgyárak szénkészletein kívül jelenleg még az ország ipari üzemeinél mintegy 300-350 000 to szénkészlet van. Ez lehetővé tette egyes ipari üzemek megindítását anélkül, hogy szénszállítmányokat kaptak volna.

Az erőművek hazai termelésből 5000 to körüli szénmennyiségeket kaptak napi átlagban. Ezzel szemben a napi fogyasztásuk 7500-8000 to volt. Az erőművek szénkészlete ennek következtében fokozatosan fogy és jelenleg már csak mintegy 70 000 t.

A felhasznált szénnel a villamosenergia ipar kb. 350-360 MW csúcsidei teljesítményt volt kénytelen vinni, melyből 100-110 MW igen bizonytalan importenergia. A nélkülözhetetlen élelmiszeripari üzemek, közművek, a közlekedés és a szénbányászat energiaellátásán kívül az így rendelkezésre álló villamosenergia nem elegendő a lakosság teljes kielégítésére és kb. 50-60 MW nagyságrendű korlátozást kell érvényesíteni. Ezt a korlátozást a villamosenergia-fogyasztás jelenlegi összetételénél csak úgy lehet érvényesíteni, hogy egyes területeket a megfelelő kábelek, ill. távvezetékek kikapcsolásával teljes mértékben kiveszünk az áramszolgáltatásból. Ilyen körülmények között az ezen a területen lévő feltétlenül ellátandó fogyasztók /élelmiszeripari üzemek, egészségügyi intézmények stb./ is hiányt szenvednek.

Amennyiben a villamosenergia ipar a napi szénfogyasztásnak megfelelő mennyiséget hazai vagy külföldi forrásokból nem tudja megkapni, napokon belül számolni kell az energiarendszer szétesésével. Ez azt jelenti, hogy az ország területének kb. fele villamos energiával ellátatlan marad.

Összefoglalva: az események következtében lecsökkent széntermelés még a megnövekedett szénimport mellett sem elegendő a minimális szükségletek kielégítésére sem. Nincs szén a lakosság részére és a legnélkülözhetetlenebb élelmiszeripari üzemek ellátása mellett sem a vasút, sem a gázgyárak, sem pedig az erőművek nincsenek megfelelően ellátva, s az ipari üzemek részére egyáltalán nem jut szén.

 

2./ Várható helyzet december hónapra

Decemberben a hazai széntermelés lassú, fluktuáló emelkedésével lehet számolni. Napi átlagban - szakértők becslése szerint - a hó végére mintegy 20 000-22 000 to-ig fejlődik előreláthatólag a termelés.

A várható szénimport felnövekszik és előreláthatólag december hónapban 270 000-280 000 to lesz. Vagyis napi átlagban mintegy 10 000 to a várható beérkezés.

Ilyen körülmények között legcélszerűbbnek látszik a szénelosztást a napi széntermelés nagyságától függően irányítani. Napi 15 000 to-s, ill[etve] napi 20 000 to-s termelés és 10 000 to/nap külföldi beérkezés esetén a következő fogyasztók láthatók el:

                                                                                                                      Me: to

 

Külföldi

Hazai

 

 

I.

II.

Szénbányászat

-

1500

1500

Villamosenergia ipar

1000*

8000

10 300

Vasút

5000**

-

500

Gázgyárak

1400

-

-

Élelmiszeripar

600

600

1200

Belkereskedelem

1000

2000

3500

Kohászat /erőmű, célbánya/

1000

400

500

Egyéb

-

2500

2500

 

10 000

15 000

20 000

  *átírva: 1500
**átírva: 4500

Az I. sz. változat azt jelenti, hogy december 15. után az import villamosenergia egy részének kiesése miatt további drasztikus korlátozásokra van szükség. /Pl. ipari célra semmi villamos energiát adni nem lehet./

A II. sz. változat elsősorban a belkereskedelem vonalán jelent némi javulást. Lehetővé teszi az élelmiszeripar valamivel nagyobb mértékű üzemeltetését, és fedezi a villamosenergia import-kiesés miatt előálló nagyobb szénigényt, a jelenlegi energiaszolgáltatási színvonal mellett. Nem lehet és nem szabad indítani az ipart, sőt azok az üzemek is kénytelenek lesznek leállni, amelyek eddig meglévő szénkészleteikből megindultak.

Nyers Rezső közellátási kormánybiztos megjegyzése: a cukoriparnak december 15-e után nincs szene. 80 000 vagon cukorrépát kell feldolgozni, ehhez biztosítani kell napi 250 vagon szenet.

Meg kell jegyezni, hogy a bányaüzemeknél jelenleg még fennálló önálló gazdálkodás és szénelosztás valószínűleg csak lassan, fokozatosan lesz megszüntethető, és ennek következtében számolni kell azzal, hogy a hazai szenek elosztása nem pontosan a fenti elképzelés szerint fog megvalósulni. Annál is inkább, mert egyes nagyüzemek, melyeknek indítása a jelen körülmények között egyébként nem célirányos, a hozzájuk csatolt szénbányákból közvetlenül kapnak szenet /pl. diósgyőri és ózdi kohászati művek stb./.

Villamosenergia-ellátás tekintetében a várható helyzet a következő:

December 16. után az import energia egy részének /45 MW/ elmaradása következtében a villamosenergia-ellátási helyzet tovább súlyosbodik. Ennek elmaradását ellensúlyozni lehet napi 1500-2000 to szénnel. Ha ez a hazai termelésből, vagy importból nem fedezhető, a kiesett teljesítményt le kell kapcsolni. Miután így a lekapcsolások mennyisége 90-100 MW-ra nő, az országos kooperáció ebben az állapotban már nem tartható együtt. Ennek következtében az ország nagy része energiaellátás nélkül marad. Nem lehet megindítani a közlekedést és nem láthatók el az eddig megindított üzemek sem.

A hazai széntermelés jelenlegi kilátásai alapján tehát december hónap folyamán a villamosenergia-ellátásban nem várható javulás, sőt a jelenlegi helyzet fenntartására is komoly erőfeszítések szükségesek.

 

3./ Következtetések

a./ A rendkívül súlyos energiahelyzet szükségessé teszi az energiahordozókkal való szoros központi gazdálkodást.

b./ Iparindításról december hónapban nem lehet szó, sőt még 1957. első negyedében is csak igen lassú mértékben lehet az ipart fokozatosan megindítani. Ezért:

Célszerű felülvizsgálni azon üzemek munkáját is, melyek meglévő szénkészletükkel megindultak. Mivel túlnyomó többségüknek további szénellátása nem lesz december hónapban biztosítható, célszerűbbnek látszik leállításuk, még mielőtt készleteiket /legtöbb esetben jelentősebb termelés nélkül/ teljesen elfogyasztanák.

Az egyes tárcáknál el kell készíteni a felügyeletük alatt álló üzemek indítási sorrendjét.

Gondoskodni kell a nem működtethető üzemek dolgozóinak foglalkoztatásáról, ill[etve] ellátásáról.

c./ A rendes munkahelyükön nem foglalkoztatható dolgozókból célszerű volna a helyreállítási munkákhoz, ill[etve] a szénbányászathoz irányítani minél nagyobb csoportokat.

d./ Sürgősen össze kell állítani az 1957. évi, különösen pedig azon belül az I. negyedévi várható helyzetképet.

e./ A külkereskedelemnek haladéktalanul meg kell kezdenie a munkát 1957-re minél több szén behozatalának biztosítására.

 

4. Határozati javaslat:

a./ Az Országos Tervhivatal haladéktalanul szervezzen Szén és Energiagazdálkodási Bizottságot, melynek feladata az energiahordozókkal való operatív gazdálkodás és az 1957. évi energiagazdálkodási terv kidolgozása. A bizottság munkáját a Bánya-Energiaügyi Minisztériummal és a Közellátási Kormánybiztossal egyetértésben hatósági jogkörrel végzi.

b./ Az egyes ipari tárcák haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a Bánya-Energiaügyi Minisztériummal és tegyenek intézkedéseket nem foglalkoztatható dolgozóik ideiglenesen való átirányítására a szénbányászathoz.

c./ Az egyes ipari tárcák december 10-ig állítsák össze a felügyeletük alá tartozó üzemek indítási sorrendjét és küldjék meg az Országos Tervhivatalnak. Az Országos Tervhivatal körvonalazza az iparpolitika új irányát, és határozza meg nagy vonalakban az 1957. évi új iparstruktúrát - figyelembe véve az energiabázist. Ezek alapján készítse el az iparindítás ütemtervét, és december 25-ig terjessze a Kormány elé.

 

Budapest, 1956. december 4.

/Czottner Sándor/                                                                                                                                                     /Kiss Árpád/

Nyers Rezső

s. k.

MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő