Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában
A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.
Források
Jelentés a szén és az energia ellátásról a kormánynak 1956 decemberében
Előterjesztés
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz
Jelentés a szén és energiahelyzetről.
1./ Jelenlegi helyzet.
Szénbányászatunk termelése az elmúlt héten lassú, fokozatos emelkedéssel [napi] 13 000-14 000 to[nná]ra emelkedett. E héten azonban 12 000 to-ra esett vissza. A termelt szénmennyiséget a bányák maguk osztották el. A durvaszenet illetményszénként osztották ki a bányászoknak, ill[etve] a helyi szükségletek kielégítésére fordították. Az aprószén zömét pedig a bányák közelében lévő erőműveknek adták át.
Az utóbbi napokban fokozódott a külföldi szén beérkezése és jelenleg napi átlagban 9000-10 000 to jön be. Központi elosztás tárgyát csak a külföldről érkező szénmennyiségek képezik. Ebből kell ellátni a gázgyárakat, vasutat, pótolni a Budapesti Erőmű szénkészletét, kielégíteni a kórházakat és az élelmiszeripar legfontosabb üzemeit, mint sütödék, tejüzemek, sertésvágóhíd stb. A rendelkezésre álló mennyiségek azonban nem tették lehetővé szén juttatását sem a lakosság sem az ipar részére.
Becslés szerint a villamosenergia ipar, a vasút és a gázgyárak szénkészletein kívül jelenleg még az ország ipari üzemeinél mintegy 300-350 000 to szénkészlet van. Ez lehetővé tette egyes ipari üzemek megindítását anélkül, hogy szénszállítmányokat kaptak volna.
Az erőművek hazai termelésből 5000 to körüli szénmennyiségeket kaptak napi átlagban. Ezzel szemben a napi fogyasztásuk 7500-8000 to volt. Az erőművek szénkészlete ennek következtében fokozatosan fogy és jelenleg már csak mintegy 70 000 t.
A felhasznált szénnel a villamosenergia ipar kb. 350-360 MW csúcsidei teljesítményt volt kénytelen vinni, melyből 100-110 MW igen bizonytalan importenergia. A nélkülözhetetlen élelmiszeripari üzemek, közművek, a közlekedés és a szénbányászat energiaellátásán kívül az így rendelkezésre álló villamosenergia nem elegendő a lakosság teljes kielégítésére és kb. 50-60 MW nagyságrendű korlátozást kell érvényesíteni. Ezt a korlátozást a villamosenergia-fogyasztás jelenlegi összetételénél csak úgy lehet érvényesíteni, hogy egyes területeket a megfelelő kábelek, ill. távvezetékek kikapcsolásával teljes mértékben kiveszünk az áramszolgáltatásból. Ilyen körülmények között az ezen a területen lévő feltétlenül ellátandó fogyasztók /élelmiszeripari üzemek, egészségügyi intézmények stb./ is hiányt szenvednek.
Amennyiben a villamosenergia ipar a napi szénfogyasztásnak megfelelő mennyiséget hazai vagy külföldi forrásokból nem tudja megkapni, napokon belül számolni kell az energiarendszer szétesésével. Ez azt jelenti, hogy az ország területének kb. fele villamos energiával ellátatlan marad.
Összefoglalva: az események következtében lecsökkent széntermelés még a megnövekedett szénimport mellett sem elegendő a minimális szükségletek kielégítésére sem. Nincs szén a lakosság részére és a legnélkülözhetetlenebb élelmiszeripari üzemek ellátása mellett sem a vasút, sem a gázgyárak, sem pedig az erőművek nincsenek megfelelően ellátva, s az ipari üzemek részére egyáltalán nem jut szén.
2./ Várható helyzet december hónapra
Decemberben a hazai széntermelés lassú, fluktuáló emelkedésével lehet számolni. Napi átlagban - szakértők becslése szerint - a hó végére mintegy 20 000-22 000 to-ig fejlődik előreláthatólag a termelés.
A várható szénimport felnövekszik és előreláthatólag december hónapban 270 000-280 000 to lesz. Vagyis napi átlagban mintegy 10 000 to a várható beérkezés.
Ilyen körülmények között legcélszerűbbnek látszik a szénelosztást a napi széntermelés nagyságától függően irányítani. Napi 15 000 to-s, ill[etve] napi 20 000 to-s termelés és 10 000 to/nap külföldi beérkezés esetén a következő fogyasztók láthatók el:
Me: to
| Külföldi | Hazai | |
|
| I. | II. |
Szénbányászat | - | 1500 | 1500 |
Villamosenergia ipar | 1000* | 8000 | 10 300 |
Vasút | 5000** | - | 500 |
Gázgyárak | 1400 | - | - |
Élelmiszeripar | 600 | 600 | 1200 |
Belkereskedelem | 1000 | 2000 | 3500 |
Kohászat /erőmű, célbánya/ | 1000 | 400 | 500 |
Egyéb | - | 2500 | 2500 |
| 10 000 | 15 000 | 20 000 |
*átírva: 1500
**átírva: 4500
Az I. sz. változat azt jelenti, hogy december 15. után az import villamosenergia egy részének kiesése miatt további drasztikus korlátozásokra van szükség. /Pl. ipari célra semmi villamos energiát adni nem lehet./
A II. sz. változat elsősorban a belkereskedelem vonalán jelent némi javulást. Lehetővé teszi az élelmiszeripar valamivel nagyobb mértékű üzemeltetését, és fedezi a villamosenergia import-kiesés miatt előálló nagyobb szénigényt, a jelenlegi energiaszolgáltatási színvonal mellett. Nem lehet és nem szabad indítani az ipart, sőt azok az üzemek is kénytelenek lesznek leállni, amelyek eddig meglévő szénkészleteikből megindultak.
Nyers Rezső közellátási kormánybiztos megjegyzése: a cukoriparnak december 15-e után nincs szene. 80 000 vagon cukorrépát kell feldolgozni, ehhez biztosítani kell napi 250 vagon szenet.
Meg kell jegyezni, hogy a bányaüzemeknél jelenleg még fennálló önálló gazdálkodás és szénelosztás valószínűleg csak lassan, fokozatosan lesz megszüntethető, és ennek következtében számolni kell azzal, hogy a hazai szenek elosztása nem pontosan a fenti elképzelés szerint fog megvalósulni. Annál is inkább, mert egyes nagyüzemek, melyeknek indítása a jelen körülmények között egyébként nem célirányos, a hozzájuk csatolt szénbányákból közvetlenül kapnak szenet /pl. diósgyőri és ózdi kohászati művek stb./.
Villamosenergia-ellátás tekintetében a várható helyzet a következő:
December 16. után az import energia egy részének /45 MW/ elmaradása következtében a villamosenergia-ellátási helyzet tovább súlyosbodik. Ennek elmaradását ellensúlyozni lehet napi 1500-2000 to szénnel. Ha ez a hazai termelésből, vagy importból nem fedezhető, a kiesett teljesítményt le kell kapcsolni. Miután így a lekapcsolások mennyisége 90-100 MW-ra nő, az országos kooperáció ebben az állapotban már nem tartható együtt. Ennek következtében az ország nagy része energiaellátás nélkül marad. Nem lehet megindítani a közlekedést és nem láthatók el az eddig megindított üzemek sem.
A hazai széntermelés jelenlegi kilátásai alapján tehát december hónap folyamán a villamosenergia-ellátásban nem várható javulás, sőt a jelenlegi helyzet fenntartására is komoly erőfeszítések szükségesek.
3./ Következtetések
a./ A rendkívül súlyos energiahelyzet szükségessé teszi az energiahordozókkal való szoros központi gazdálkodást.
b./ Iparindításról december hónapban nem lehet szó, sőt még 1957. első negyedében is csak igen lassú mértékben lehet az ipart fokozatosan megindítani. Ezért:
Célszerű felülvizsgálni azon üzemek munkáját is, melyek meglévő szénkészletükkel megindultak. Mivel túlnyomó többségüknek további szénellátása nem lesz december hónapban biztosítható, célszerűbbnek látszik leállításuk, még mielőtt készleteiket /legtöbb esetben jelentősebb termelés nélkül/ teljesen elfogyasztanák.
Az egyes tárcáknál el kell készíteni a felügyeletük alatt álló üzemek indítási sorrendjét.
Gondoskodni kell a nem működtethető üzemek dolgozóinak foglalkoztatásáról, ill[etve] ellátásáról.
c./ A rendes munkahelyükön nem foglalkoztatható dolgozókból célszerű volna a helyreállítási munkákhoz, ill[etve] a szénbányászathoz irányítani minél nagyobb csoportokat.
d./ Sürgősen össze kell állítani az 1957. évi, különösen pedig azon belül az I. negyedévi várható helyzetképet.
e./ A külkereskedelemnek haladéktalanul meg kell kezdenie a munkát 1957-re minél több szén behozatalának biztosítására.
4. Határozati javaslat:
a./ Az Országos Tervhivatal haladéktalanul szervezzen Szén és Energiagazdálkodási Bizottságot, melynek feladata az energiahordozókkal való operatív gazdálkodás és az 1957. évi energiagazdálkodási terv kidolgozása. A bizottság munkáját a Bánya-Energiaügyi Minisztériummal és a Közellátási Kormánybiztossal egyetértésben hatósági jogkörrel végzi.
b./ Az egyes ipari tárcák haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a Bánya-Energiaügyi Minisztériummal és tegyenek intézkedéseket nem foglalkoztatható dolgozóik ideiglenesen való átirányítására a szénbányászathoz.
c./ Az egyes ipari tárcák december 10-ig állítsák össze a felügyeletük alá tartozó üzemek indítási sorrendjét és küldjék meg az Országos Tervhivatalnak. Az Országos Tervhivatal körvonalazza az iparpolitika új irányát, és határozza meg nagy vonalakban az 1957. évi új iparstruktúrát - figyelembe véve az energiabázist. Ezek alapján készítse el az iparindítás ütemtervét, és december 25-ig terjessze a Kormány elé.
Budapest, 1956. december 4.
/Czottner Sándor/ /Kiss Árpád/
Nyers Rezső
s. k.
MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
