A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.Tovább
A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában
A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.
Az export-import helyzet a szocialista országokkal
Külkereskedelmi Minisztérium Szigorúan titkos
Szám: 2-001/2/1957. Tárgy: a demokratikus országokkal folytatott tárgyalások helyzete
Készült: 30 példányban
15. sz. példány
Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz.
Október 23-át követő események súlyos kihatásai a népgazdaság egészére tükörképként jelentkeztek a külkereskedelemben. A lefolyt harcok és az azt követő hosszú ideig tartó sztrájk a demokratikus államokat kivéve mondhatni teljesen elvágták az országot a külvilágtól. A demokratikus országok és elsősorban a Szovjetunió, az első lehetőséget felhasználták arra, hogy segítségünkre siessenek és segélyszállítmányok, hitelnyújtás útján igyekeztek a bajba jutott országok segítségére.
Annak következtében, hogy hosszú ideig a posta és a táviratforgalom szünetelt, és még ma is jelentős késéssel érkeznek levelek, nem állnak rendelkezésünkre az 1956. december 31-i adatok, így a jelen előterjesztés a teljességre nem tarthat igényt. A jelentés azt célozza, hogy a demokratikus országokkal a segélyszállításokról és hitelnyújtásokról folytatott tárgyalások állását ismertesse.
A baráti országokból érkező szállítmányok áruösszetételét lényegében az események szabták meg. Így elsősorban közszükségleti cikkek szállítása került előtérbe és a fűtőanyagot kivéve,- az alapanyag szállítások csak másodsorban jöttek számításba.
A népi demokratikus országok állásfoglalása egyező volt abban, hogy - függetlenül attól, vajon Magyarország az okt. 23-át követő események folytán képes lesz az exportkötelezettségeinek eleget tenni, - 1956. végéig a kötelező kontingensekben előírt kötelezettségeiket teljesítik. A szállítások tehát egyidejűleg történtek segélyre, hitelre és a kötelező kontingensre.
Ennek megfelelően az egyes népi demokratikus országok viszonylatában a következő kép alakult ki:
SZOVJETUNIÓ Az 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 630 M Rbl.
Import oldalon 510 M Rbl.
A becsült szaldó: 1956. december 31-én - 170 M Rbl.
Szovjet részről felajánlott kormánysegély 40 M Rbl. Ennek keretében élelmiszert, építőanyagot és építőgépeket kaptunk.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
1 milliárd Rbl. értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt. A hitelnyújtás feltételeire most kezdődnek a - hozzánk érkező - szovjet delegációval a tárgyalások. Már eddig is hozzájárult a Szovjetunió 600 000 to szén /ebből 300 000 tonna Lengyelországon keresztül/ 250 000 to búza, 50 000 to takarmány árpa szállításához.
A magyar kormány részéről kért szabad devizahitel.
A fenti 1 milliárd Rbl. Keretén belül 200 M Rbl.-t szabad devizában kértünk a Szovjetunió kormányától. A Szovjetunió kérésünket teljesítette.
Korábbi tartozásokra vonatkozó kérelem. Az 1954. évben kapott effektív 2,5 M $ kölcsön határidejének meghosszabbítását, valamint a
elengedését kértük a szovjet kormánytól. A kérés első részére adott válaszában a szovjet kormány a 2,5 M $-os hitel visszafizetési határidejét egy évvel meghosszabbította.KÍNA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 157 M Rbl.
Import oldalon 146 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én - 40-45 M Rbl.
Kínai részről felajánlott kormánysegély. A Kínai Népköztársaság 30 M Rbl. értékű angol fontot ajánlott fel - szabad devizában - megsegítésünkre.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel
A Kínai Népköztársaság kormányától 200 M Rbl. értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt.
A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.
A 200 M Rbl. hosszú lejáratú hitelen belül 4 M-t angol fontban - szabad devizában - kértünk.
Korábbi tartozásokra vonatkozó kérelem.
A Kínai Népköztársaságnak 1956-ban esedékes 2 M angol font tartozásunk visszafizetésére 2 évi haladékot kértünk.
A kínai kormány válaszát fenti kérelmeinkre még nem kaptuk meg.
CSEHSZLOVÁKIA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
export oldalon 323,7 M Rbl.
import oldalon 275,2 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én + 1,5 M Rbl.
A csehszlovákok által felajánlott 90 M CsK (15 M Rbl) segély keretében építési anyagot, gyógyszert és közszükségleti cikkeket kapunk. A felajánlott segély nagyrészben meg is érkezett.
A magyar kormány részéről kért segély.
10 M $ keretben kértünk közszükségleti cikkek szállítását segélyként.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
A Csehszlovák Köztársaság kormányától 40 M $ anyagban történő hosszú lejáratú hitelt kértünk.
A csehszlovák kormány közölte, hogy 1957. I. negyedében 6,7 M $ keretben tudnak bel- és külkereskedelmi árualapból fogyasztási cikkeket adni. Közölték továbbá, hogy ugyancsak 1957. I. negyedében 6,2 M $ értékben tudnak anyagot szállítani.
A választ a két kérésre a fentiek szerint kaptuk meg. A csehszlovák válasz nem utal azonban arra, vajon a szállítmányokat hosszú lejáratú hitel, clearing, vagy segély formájában kívánják-e adni. Ezek tisztázására csak az ez év júliusában meginduló tárgyalásokon kerül sor.
A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.
Kértük a csehszlovák kormányt, hogy 10 M $ szabaddevizát bocsásson rendelkezésünkre. Közölték, hogy nem tudják kérésünket teljesíteni, de halasztást adott [!] a múlt év februárjában kért 5 M S[vájci] fr[ank] visszafizetésére.
NDK 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 197 M Rbl.
Import oldalon 234 M Rbl.
Becsült szaldó 1956. december 31-én +15 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
22 M[árka] /8,5 M Rbl./ keretében ablaküveget, Diesel üzemanyagot, közszükségleti cikkeket kaptunk.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
Az NDK kormányától 20 M $ értékű hosszú lejáratú hitelt kértünk. A kormány részéről kapott szóbeli válasz alapján 15 M $ /60 M Rbl./ hitel nyújtását tudják vállalni. A hitel keretében alapanyagokat és fogyasztási cikkeket kívánnak szállítani.
LENGYELORSZÁG 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 125 M Rbl.
Import oldalon 112 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én +3,7 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
A lengyel kormány 100 M Zloty /10 M Rbl./ értékben ajánlott fel fogyasztási cikkeket. Ezek szállítása 1957. januárjában indul meg.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
A Lengyel Népköztársaság kormányától 30 M $ értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt.
Még nem ismeretes a lengyel kormány válasza.
ROMÁNIA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 55,9 M Rbl.
Import oldalon 54,3 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én -5,8 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
A Román Népköztársaság kormány 13 M Lei /4 M Rbl./ értékben szállított kőolajterméket, tűzifát, gyógyszert, építési anyagot, sót.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejárati hitel.
A Román Népköztársaság kormányától 10 M $ értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt. A román kormány hozzájárult azzal, hogy kb. 2,5 M $ értékben az 1956. IV. negyedében clearing kötelezettségre szállított áruk is beleértendők a hosszú lejáratú hitel keretébe.
A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.
A Román Népköztársaságtól 5 M $ szabaddeviza hitelt kértünk. Kérésünkre a román kormány 1957. év folyamán kedvező elintézést ígért.
JUGOSZLÁVIA A kontingens 1956. június 21-től 1957. december 31-ig mindkét oldalon 19,4 M $
1956. június 21-től december 31-ig
Export oldalon kb. 1 M $
Import oldalon kb. 3,5 M $
szállítások történtek.
A jugoszláv kormány által felajánlott segély.
A jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 150 M Dinár /2 M Rbl./ értékben építőanyagot, fogyasztási cikket bocsátott rendelkezésünkre.
A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.
A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságtól 20 M $ hitelt kértünk áruszállításban és 5 M $-t szabad devizában.
A jugoszláv kormány közölte, hogy részünkre korábbiakban nyújtott 2,5 M $-os overdraftot további 2,5 M $-ral megemeli, a törlesztés határidejét 1957. június 31-ig meghosszabbítja.
Hosszú lejáratú hitelt 2 M $ keretben vállalt.
Szabaddevizát nem tud rendelkezésünkre bocsátani.
BULGÁRIA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 25 M Rbl.
Import oldalon 44 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31.-én - 6 M Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
5,5 M Rbl. keretben ajánlott fel a Bolgár Népköztársaság kormánya segélyt. Ezen belül szén, tűzifa, nyersolaj és élelmiszer szállítások történtek.
A magyar kormány által kért hosszú lejáratú hitel.
A Bolgár Népköztársaság kormányától 5 M $ /20 M Rbl./ hosszú lejáratú hitelt kértünk. A bolgár kormány 7 M Rbl. értékben tud hosszú lejáratú hitelt rendelkezésre bocsátani. Jelenleg Szófiában folynak a hitelkeret kitöltésére vonatkozó tárgyalások.
VIETNAM 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
Export oldalon 2 561 000 Rbl.
Import oldalon 2 587 600 Rbl.
Effektív szállítás egyik oldalra sem történ.
A kormány által felajánlott segély.
Vietnam 3 M Rbl. értékben fa- és építési anyagok szállítását vállalta segély címén.
KOREA 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
export oldalon 2,8 M Rbl.
import oldalon 2,6 M Rbl.
A becsült szaldó 1956. december 31-én +510 000 Rbl.
A kormány által felajánlott segély.
A Koreai Népköztársaság segélyképpen 10 000 to cementet és 100 000 m2 ablaküveget ajánlott fel.
MONGÓLIA
A Mongol Népköztársasággal az árucsereforgalmi megállapodásokra az október 23-át megelőzően kezdtünk tárgyalásokat. A közbejött események miatt ezekre nem kerülhetett sor.
A Mongol Népköztársaság segélyként 2000 to gabonát és 115 to húsárut bocsát Magyarország rendelkezésére.
A fentiekből kitűnik, hogy a népi demokratikus országokhoz intézett hosszú lejáratú, ezen belül szabad deviza hitelkérésünknek néhány baráti ország nem tett eleget, illetve a Kínai Népköztársaság [!] és Lengyel Népköztársaságnak nem érkezett meg a válasza.
A tőkés országok helyzetéről külön jelentést terjesztek elő.
Budapest, 1957. január 7.
Incze Jenő s.k.
miniszter első helyettese
Kiadmány hiteléül:
Olvashatatlan aláírás
/TÜK vezető/
MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 02.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő