Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában
A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.
Rónai Sándor kereskedelmi miniszter jelentése a csehszlovák-magyar segély- és hiteltárgyalásokról
Készült 7 példányban
Jelentés
a csehszlovák-magyar segély- és hiteltárgyalásokról.
A magyar kormány segély- és hitelkérelmeit részletesen megindokoltuk Dvorzsák külkereskedelmi miniszter, majd azt követően Soroky miniszterelnök elvtárs előtt. A magyar kormány kérelmeivel a Politikai Bizottság külön ülésen foglalkozott és a választ Novotny elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára adta meg. Az ülésen jelen volt még Simunek, a Tervhivatal elnöke, Jankovcova miniszterelnökhelyettes és Dvorzsák külkereskedelmi miniszter elvtárs.
Novotny elvtárs rámutatott arra, hogy a magyar kormány kéréseit gondosan megvizsgálták és a lehetőségek határán belül igyekeznek maximális segítséget megadni.
Figyelembe kellett azonban venni, hogy Csehszlovákia gazdasági helyzete is nehéz. Ezzel kapcsolatosan két tényezőt külön is kiemelt:
•1. 4.5 millió tonna szén helyett a lengyelek csupán 1.3 millió tonna szenet szállítanak;
•2. Csehszlovákia az elmúlt évben a közel-keleti országokba, mintegy 600 millió Kcs értékű
szállított, de követeléseit a kialakult helyzetben nem tudja realizálni.Kérdéseinkre adott konkrét választ az 1. számú melléklet tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy csehszlovák válasz mélyen alatta maradt várakozásainknak, erőteljesen érveltünk annak érdekében, hogy a csehszlovák kormány újból vizsgálja meg kérésünket és tegye lehetővé, hogy 1957-ben a Magyarországra irányuló nyersanyag és áruszállítások elérjék az 1956. évi szintet.
Novotny elvtárs azt válaszolta, hogy a határozat a jelenlegi lehetőségek messzemenő figyelembevételével jött létre, de egyetért azzal az állásponttal, hogy az 1957. évi csehszlovák export elérje a múlt évi színvonalat. Az áruforgalmi tárgyalások befejezése után a még fennálló problémákat a Politikai Bizottság újból meg fogja vizsgálni.
Csehszlovák részről erős érdeklődés mutatkozott bérmunka konstrukciók iránt és Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy véleménye szerint ez mindkét fél részére előnyöket rejt magában.
Elfogadta azt a javaslatunkat, hogy a tárgyalások 8-10 napon belül Budapesten kezdődjenek meg. A tárgyalásokra nagyobb számban küldenek ipari és tervhivatali szakembereket is. Abból a célból, hogy biztosítva legyen, hogy a tárgyalásokon ne csak mérleg szempontok, hanem a segítségnyújtás politikai jelentősége is érvényesüljön. A tárgyalások megindításához és befejezéséhez Simunek elvtárs, a Tervhivatal elnöke és Dvorzsák elvtárs külkereskedelmi miniszter is elmegy Budapestre.
Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy megvan győződve arról, hogy a budapesti tárgyalások során megtalálják a további segítség lehetőségét és formáit. Megemlítette: tisztában van azzal, hogy nem megyünk el megelégedetten, de aláhúzta, hogy tovább akarnak menni. Ismerik a magyar helyzetet, és felelősséget éreznek a magyar konszolidációért.
Az ezt követő tárgyaláson Dvorzsák elvtárs átadta a számunkra legfontosabb anyagok cikklistáját (2. számú melléklet), azzal, hogy az abban megjelölt mennyiségek exportját azonnal megkezdik és biztosítják azoknak folyamatos szállítását.
Budapest, 1957. február 13.
Rónai Sándor
kereskedelmi miniszter
a delegáció vezetője
***
1. sz. melléklet.
Pro memoria
A csehszlovák fél a Magyar Népköztársaság részére nyújtandó segély kérésére vonatkozó válaszának rögzítése céljából az alábbiakat közli
1. magyar kérés:
40 M Rbl érték segély (ajándék) nyújtása közszükségleti cikkek szállításával;
csehszlovák fél válasza:
A csehszlovák fél - annak érdekében, hogy lehetővé tegye közszükségleti cikkek vásárlását - a magyar fél részére az 1957. évben 26.8 M Rbl értékű hitelt nyújt. A hitel az 1958. évben 6.8 M Rbl, az 1959. és 1960. években pedig 10-10 M Rbl értékű könnyű árucikkek szállításával fizetendő vissza, melyekre nézve a két fél évenként megállapodik.
2. magyar kérés:
40 M Rbl értékű devizahitel nyújtása;
csehszlovák fél válasza:
A csehszlovák félnek nincs lehetősége a kért devizahitel nyújtására a magyar fél részére; egyetért azonban azzal, hogy 5 000 000 $ visszafizetését elhalasszák. A visszafizetés új határidejét 1957. július hóban fogják megállapítani.
3. magyar kérés:
160 M Rbl értékű hosszú lejáratú áruhitel nyújtása, az 1957. évi mérleg kiegyenlítésére és 138.7 M Rbl értékű hosszú lejáratú hitel nyújtása ipari berendezések szállítására;
csehszlovák fél válasza:
a csehszlovák fél a magyar kérést csak részben tudja teljesíteni azzal, hogy 25 M Rbl értékű hitelt nyújt nyersanyagok szállítására a magyar fél részére.
A csehszlovák fél hajlandó továbbá 48.2 M Rbl értékben hitelt nyújtani a következő részletezésben: 17 M Rbl a T-erőműhöz szükséges gépi berendezés szállítására, 9.2 M Rbl az 1955. évi áramszállítások kifizetésére, 6 M Rbl a Dunai Vasmű vasszerkezeti anyagára és 16 M Rbl a beruházási hitelszámla kifizetésére. Ezen, összesen 73.2 M Rbl értékű összeg öt egyenlő részletben az 1959. évtől kezdődően 1963-ig az eddigi minőségnek megfelelő bauxitszállításokkal kerülne visszafizetésre.
Praha, 1957. február 12.
***
Érték: 1.000 Rbl
1957. évi csehszlovák felajánlás.
Sorsz. | Cikk | Egység | M | É |
l. | Gázszén | to | 120.000 | 10.530 |
2. | Koksz | to | 277.000 | 29.000 |
3. | Bányaszéldeszka | m3 | 40.000 | 4.336. |
4. | Bányafa | m3 | 10.000 | 625 |
5. | Vezetékoszlop telitett | m3 | 5.000 | 632 |
6. | Tűzifa | m3 | 35.000 | 1.540 |
7. | Égetett anyag | to | 28.600 | 2.890 |
8. | Tűzálló anyag | to | 24.700 | 1.150 |
9. | Kőszinter magnezit | to | 9.000 | 2.200 |
10. | Kerámiai kaolin | to | 3.300 | 480 |
11. | Áram | M kwo | 315+5 | 19.000 |
12. | Pneumatik | db | 700 | 211 |
13. | Celluloze | to | 4.000 | 2.800 |
14. | Rotációs papír | to | 2.000 | 1.696 |
MOL XIX-A-16-i. 3. doboz. Eredeti géppel írt jelentés.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő