A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában

A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.

Jelentés a magyar hiteligényekről a szocialista országokból

  

JELENTÉS

 

a Gazdasági Bizottság 1956. december hó 17-iki ülésére.

 

Mint ismeretes, népgazdaságunk már 1956. október hó 23-a előtt is súlyos helyzetben volt. Az október 23-ika utáni események oly mértékben tették súlyosabbá népgazdaságunkat, hogy a legnagyobb megerőltetés mellett sem tudnánk saját erőnkből népgazdaságunkat talpra állítani. Különös súllyal nehezedik népgazdaságunkra a tőkés országokkal szemben fennálló eladósodásunk, mely mintegy kettőszázharminc millió dollár.

 

Forradalmi Munkás-Paraszt kormányunk arra az elhatározásra jutott, hogy a Szovjetunió és a többi baráti országok kormányaihoz fordul azzal a kérelemmel, hogy hosszú lejáratú hitel /áru- és szabaddeviza/ nyújtásával legyenek segítségünkre.

 

A hitelkérelem időpontjában - és még ma sem - tudtuk, illetve tudjuk pontosan felmérni szükségleteinket s ezért bár nagy hiteleket kérünk, mégis a becslés szerinti megállapítások szerint a kért hitelek minimumnak tekinthetők. Nehéz azonban kérelmünket indokolni különösen olyan barátok országok kormányainál, /Lengyelország, Románia, Jugoszlávia/ ahol a dolgozók életszínvonala még a mienknél is alacsonyabb.

 

Mindezek dacára csak a baráti országok kormányaihoz fordulhatunk segítségért.

 

Az egyes országok kormányaitól az alábbi hiteleket kértük:

 

Az ország neve:

Hitelkérelem dollárban kifejezve:

áruban:

devizában:

összesen:

Szovjetunió

200 mill.

50 mill.

250mill.

Kína

30   "

20   "

50   "

NDK

20   "

--

20   "

Csehszlovákia

50   "

10   "

60   "

Lengyelország

20   "

10   "

30   "

Románia

10   "

5    "

15   "

Jugoszlávia

20   "

5    "

25   "

Bulgária

5    "

--

5    "

Összesen:

355 mill.

100 mill.

455 mill.

 

Hitelkérelmünket a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Kormányküldöttségeinek közvetlenül adtuk át. A Szovjetunió és a többi baráti országok kormányaihoz kérelmünket az illetékes országok nagykövetein keresztül juttattuk el. A hitelkérelmek átadásánál különösen nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a nehéz szén és deviza helyzetünkre való tekintettel a hitelkérelmünkben szereplő szenet lehetőleg soron kívül kezdjék el szállítani, mielőtt még a kormányok az egész hitelkérelmünk ügyében döntést hoznának. Ugyancsak kértük, hogy a devizát mielőbb bocsássák rendelkezésünkre.

A Román Népköztársaság Kormánya hozzájárult kérelmünkhöz, mely szerint 10 millió dollár értékben áruhitelt nyújtanak részben 1956. évi, részben pedig 1957. évi első negyedévi szállításra, valamint ötezer dollár értékben devizát bocsátanak rendelkezésünkre. Ennek megfelelően a tárgyalások szakvonalon megindultak. A tárgyalások ideje alatt a román kormányküldöttség járt Moszkvában s onnan való visszatérte után közölték, hogy a legnagyobb sajnálatukra ez idő szerint devizát nem áll módukban [!] rendelkezésünkre bocsátani. Így a megállapodást 10 000 [?] dollár áruértékre kötöttük meg.

Elkezdtük a tárgyalást a Csehszlovák szakdelegációval is. Miután hitelkérelmünk ügyében a Csehszlovák Köztársaság Kormánya még nem döntött, ezért a tárgyalások még nem fejeződhettek be. Folynak azonban a szénszükségleteinkkel kapcsolatos tárgyalások.

A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya hajlandó a hitelt folyósítani. Kivéve a brikettet, amellyel kapcsolatban közölték, hogy 1957. első negyedévében nem tudják vállalni a brikett szállítását. Ebben a kérdésben újabb levéllel fordult kormányunk a Német Demokratikus Köztársaság kormányához kérve, hogy nehéz szénhelyzetünkre való tekintettel vizsgálják felül ismét a brikett szállítására vonatkozó kérelmünket.

A Szovjetunió kormánya nem döntött még a hitelkérelmünk ügyében, azonban a tárgyalások mindenek előtt a szénszállítás ügyében folynak. Mi ugyanis kértünk 1956-ra 250 000 tonna szenet, 1957. első negyedévére pedig 600 000 tonnát. Ez évre kért 250 000 tonna szén terhére a berakás és elszállítás folyamatban van, s arra kaptunk ígéretet, hogy még ez évben 150 000 tonna leszállítására kerül sor.

Nehéz szén- és devizahelyzetünkre való tekintettel Kádár elvtárs ismét kérelmet terjesztett elő és adott át Andropov elvtársnak, a Szovjetunió nagykövetének, melyben azt kérte, hogy az 50 millió dollár devizát és a kért szénmennyiséget a Szovjetunió kormányának végleges öntése előtt, lehetőleg sürgősen bocsássák rendelkezésünkre.

A többi baráti országok kormányai még nem válaszoltak hitelkérelmünkre, a szállítások azonban az államközi egyezmények keretében folyamatban vannak.

Szénkérelmünk összesítése:

Szovjetunió:
1956. negyedik ¼ év     250 000 tonna           1957. első ¼ év          600 000 tonna

Románia:
1956. negyedik ¼ év     50 000 tonna             1957. első ¼ év            50 000 tonna

NDK                                                                          brikett                          300 000 tonna

Lengyel Népköztársaság:
1956. negyedik ¼ év     200 000 tonna           1957. első ¼ év            750 000 tonna

Jugoszlávia:
1956. negyedik ¼ év    100 000 tonna

Bulgária:
1956. negyedik ¼ év     50 000 tonna             1957. első ¼ év               200 000 tonna

Csehszlovákia:
1956. negyedik ¼ év     150 000 tonna           1957. első ¼ év                250 000 tonna

Összesen:                       800 000 tonna                                                       2 150 000 tonna

 

Az államközi egyezmény keretében Lengyelországból  80 000 tonna

Bulgáriából segély címén                                                         26 000 tonna
Csehszlovákiából                                                                    50 000 tonna

                                   Összesen:                     156 000 tonna

 

Ezek a szállítások folyamatban vannak.

A külkereskedelmi minisztérium tovább folytatja a tárgyalásokat, s valószínű, hogy a nagyobb kérelmeink ügyében kormányok közötti tárgyalásokra kerül sor, mely tárgyalásokon nagy segítséget fog jelenteni, ha a népgazdaságunk helyreállítására vonatkozó tervek elkészülnek, melyek a baráti országoktól kért hiteleinket is indokolják.

A jelentés elkészítése közben kaptam értesítést a Külügyminisztériumtól, mely szerint Lengyelországból az erőművek üzemeltetéséhez kért szén szállítása december 12-én megindult, s napi 8000 tonnát szállítanak.

 

Budapest, 1956. december hó 14-én.

 

                                                                                                          /Rónai Sándor/

                                                                                                    kereskedelmi miniszter

                                                                                                   gazdasági bizottság tagja

MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt augusztus 15.

1914

Megnyitják a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő