A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában

A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.

Az export-import helyzet a szocialista országokkal

Külkereskedelmi Minisztérium                                                 Szigorúan titkos

Szám: 2-001/2/1957.                                                              Tárgy: a demokratikus országokkal folytatott tárgyalások helyzete

Készült: 30 példányban

15. sz. példány

 

Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz.

Október 23-át követő események súlyos kihatásai a népgazdaság egészére tükörképként jelentkeztek a külkereskedelemben. A lefolyt harcok és az azt követő hosszú ideig tartó sztrájk a demokratikus államokat kivéve mondhatni teljesen elvágták az országot a külvilágtól. A demokratikus országok és elsősorban a Szovjetunió, az első lehetőséget felhasználták arra, hogy segítségünkre siessenek és segélyszállítmányok, hitelnyújtás útján igyekeztek a bajba jutott országok segítségére.

Annak következtében, hogy hosszú ideig a posta és a táviratforgalom szünetelt, és még ma is jelentős késéssel érkeznek levelek, nem állnak rendelkezésünkre az 1956. december 31-i adatok, így a jelen előterjesztés a teljességre nem tarthat igényt. A jelentés azt célozza, hogy a demokratikus országokkal a segélyszállításokról és hitelnyújtásokról folytatott tárgyalások állását ismertesse.

A baráti országokból érkező szállítmányok áruösszetételét lényegében az események szabták meg. Így elsősorban közszükségleti cikkek szállítása került előtérbe és a fűtőanyagot kivéve,- az alapanyag szállítások csak másodsorban jöttek számításba.

A népi demokratikus országok állásfoglalása egyező volt abban, hogy - függetlenül attól, vajon Magyarország az okt. 23-át követő események folytán képes lesz az exportkötelezettségeinek eleget tenni, - 1956. végéig a kötelező kontingensekben előírt kötelezettségeiket teljesítik. A szállítások tehát egyidejűleg történtek segélyre, hitelre és a kötelező kontingensre.

Ennek megfelelően az egyes népi demokratikus országok viszonylatában a következő kép alakult ki:

SZOVJETUNIÓ         Az 1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                              Export oldalon 630 M Rbl.
                              Import oldalon 510 M Rbl.

A becsült szaldó: 1956. december 31-én - 170 M Rbl.

Szovjet részről felajánlott kormánysegély 40 M Rbl. Ennek keretében élelmiszert, építőanyagot és építőgépeket kaptunk.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.

1 milliárd Rbl. értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt. A hitelnyújtás feltételeire most kezdődnek a - hozzánk érkező - szovjet delegációval a tárgyalások. Már eddig is hozzájárult a Szovjetunió 600 000 to szén /ebből 300 000 tonna Lengyelországon keresztül/ 250 000 to búza, 50 000 to takarmány árpa szállításához.

A magyar kormány részéről kért szabad devizahitel.

A fenti 1 milliárd Rbl. Keretén belül 200 M Rbl.-t szabad devizában kértünk a Szovjetunió kormányától. A Szovjetunió kérésünket teljesítette.

Korábbi tartozásokra vonatkozó kérelem. Az 1954. évben kapott effektív 2,5 M $ kölcsön határidejének meghosszabbítását, valamint a

elengedését kértük a szovjet kormánytól. A kérés első részére adott válaszában a szovjet kormány a 2,5 M $-os hitel visszafizetési határidejét egy évvel meghosszabbította.

KÍNA  1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                        Export oldalon 157 M Rbl. 
                        Import oldalon 146 M Rbl.

A becsült szaldó 1956. december 31-én - 40-45 M Rbl.

Kínai részről felajánlott kormánysegély. A Kínai Népköztársaság 30 M Rbl. értékű angol fontot ajánlott fel - szabad devizában - megsegítésünkre.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel

A Kínai Népköztársaság kormányától 200 M Rbl. értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt.

A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.

A 200 M Rbl. hosszú lejáratú hitelen belül 4 M-t angol fontban - szabad devizában - kértünk.

Korábbi tartozásokra vonatkozó kérelem.

A Kínai Népköztársaságnak 1956-ban esedékes 2 M angol font tartozásunk visszafizetésére 2 évi haladékot kértünk.

A kínai kormány válaszát fenti kérelmeinkre még nem kaptuk meg.

CSEHSZLOVÁKIA   1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                                   export oldalon 323,7 M Rbl. 
                                   import oldalon 275,2 M Rbl.

A becsült szaldó 1956. december 31-én + 1,5 M Rbl.

A csehszlovákok által felajánlott 90 M CsK (15 M Rbl) segély keretében építési anyagot, gyógyszert és közszükségleti cikkeket kapunk. A felajánlott segély nagyrészben meg is érkezett.

A magyar kormány részéről kért segély.

10 M $ keretben kértünk közszükségleti cikkek szállítását segélyként.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.

A Csehszlovák Köztársaság kormányától 40 M $ anyagban történő hosszú lejáratú hitelt kértünk.

A csehszlovák kormány közölte, hogy 1957. I. negyedében 6,7 M $ keretben tudnak bel- és külkereskedelmi árualapból fogyasztási cikkeket adni. Közölték továbbá, hogy ugyancsak 1957. I. negyedében 6,2 M $ értékben tudnak anyagot szállítani.

A választ a két kérésre a fentiek szerint kaptuk meg. A csehszlovák válasz nem utal azonban arra, vajon a szállítmányokat hosszú lejáratú hitel, clearing, vagy segély formájában kívánják-e adni. Ezek tisztázására csak az ez év júliusában meginduló tárgyalásokon kerül sor.

A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.

Kértük a csehszlovák kormányt, hogy 10 M $ szabaddevizát bocsásson rendelkezésünkre. Közölték, hogy nem tudják kérésünket teljesíteni, de halasztást adott [!] a múlt év februárjában kért 5 M S[vájci] fr[ank] visszafizetésére.

NDK   1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene

                        Export oldalon 197 M Rbl.

                        Import oldalon 234 M Rbl.

Becsült szaldó 1956. december 31-én +15 M Rbl.

A kormány által felajánlott segély.

22 M[árka] /8,5 M Rbl./ keretében ablaküveget, Diesel üzemanyagot, közszükségleti cikkeket kaptunk.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.

Az NDK kormányától 20 M $ értékű hosszú lejáratú hitelt kértünk. A kormány részéről kapott szóbeli válasz alapján 15 M $ /60 M Rbl./ hitel nyújtását tudják vállalni. A hitel keretében alapanyagokat és fogyasztási cikkeket kívánnak szállítani.

LENGYELORSZÁG  1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                        Export oldalon 125 M Rbl.
                        Import oldalon 112 M Rbl.

A becsült szaldó 1956. december 31-én +3,7 M Rbl.

A kormány által felajánlott segély.

A lengyel kormány 100 M Zloty /10 M Rbl./ értékben ajánlott fel fogyasztási cikkeket. Ezek szállítása 1957. januárjában indul meg.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.

A Lengyel Népköztársaság kormányától 30 M $ értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt.

Még nem ismeretes a lengyel kormány válasza.

ROMÁNIA     1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene

                        Export oldalon 55,9 M Rbl.

                        Import oldalon 54,3 M Rbl.

A becsült szaldó 1956. december 31-én -5,8 M Rbl.

A kormány által felajánlott segély.

A Román Népköztársaság kormány 13 M Lei /4 M Rbl./ értékben szállított kőolajterméket, tűzifát, gyógyszert, építési anyagot, sót.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejárati hitel.

A Román Népköztársaság kormányától 10 M $ értékben kértünk hosszú lejáratú hitelt. A román kormány hozzájárult azzal, hogy kb. 2,5 M $ értékben az 1956. IV. negyedében clearing kötelezettségre szállított áruk is beleértendők a hosszú lejáratú hitel keretébe.

A magyar kormány részéről kért szabaddeviza hitel.

A Román Népköztársaságtól 5 M $ szabaddeviza hitelt kértünk. Kérésünkre a román kormány 1957. év folyamán kedvező elintézést ígért.

JUGOSZLÁVIA         A kontingens 1956. június 21-től 1957. december 31-ig mindkét oldalon 19,4 M $

1956. június 21-től december 31-ig 
                        Export oldalon kb. 1 M $
                        Import oldalon kb. 3,5 M $

szállítások történtek.

A jugoszláv kormány által felajánlott segély.

A jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 150 M Dinár /2 M Rbl./ értékben építőanyagot, fogyasztási cikket bocsátott rendelkezésünkre.

A magyar kormány részéről kért hosszú lejáratú hitel.

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságtól 20 M $ hitelt kértünk áruszállításban és 5 M $-t szabad devizában.

A jugoszláv kormány közölte, hogy részünkre korábbiakban nyújtott 2,5 M $-os overdraftot további 2,5 M $-ral megemeli, a törlesztés határidejét 1957. június 31-ig meghosszabbítja.

Hosszú lejáratú hitelt 2 M $ keretben vállalt.

Szabaddevizát nem tud rendelkezésünkre bocsátani.

BULGÁRIA    1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                        Export oldalon 25 M Rbl.
                        Import oldalon 44 M Rbl.

A becsült szaldó 1956. december 31.-én - 6 M Rbl.

A kormány által felajánlott segély.

5,5 M Rbl. keretben ajánlott fel a Bolgár Népköztársaság kormánya segélyt. Ezen belül szén, tűzifa, nyersolaj és élelmiszer szállítások történtek.

A magyar kormány által kért hosszú lejáratú hitel.

A Bolgár Népköztársaság kormányától 5 M $ /20 M Rbl./ hosszú lejáratú hitelt kértünk. A bolgár kormány 7 M Rbl. értékben tud hosszú lejáratú hitelt rendelkezésre bocsátani. Jelenleg Szófiában folynak a hitelkeret kitöltésére vonatkozó tárgyalások.

VIETNAM      1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                        Export oldalon 2 561 000 Rbl. 
                        Import oldalon 2 587 600 Rbl.

Effektív szállítás egyik oldalra sem történ.

A kormány által felajánlott segély.

Vietnam 3 M Rbl. értékben fa- és építési anyagok szállítását vállalta segély címén.

KOREA          1956. évi árucsereforgalmi megállapodás volumene
                        export oldalon 2,8 M Rbl. 
                        import oldalon 2,6 M Rbl.

A becsült szaldó 1956. december 31-én +510 000 Rbl.

A kormány által felajánlott segély.

A Koreai Népköztársaság segélyképpen 10 000 to cementet és 100 000 m2 ablaküveget ajánlott fel.

MONGÓLIA
A Mongol Népköztársasággal az árucsereforgalmi megállapodásokra az október 23-át megelőzően kezdtünk tárgyalásokat. A közbejött események miatt ezekre nem kerülhetett sor.

A Mongol Népköztársaság segélyként 2000 to gabonát és 115 to húsárut bocsát Magyarország rendelkezésére.

A fentiekből kitűnik, hogy a népi demokratikus országokhoz intézett hosszú lejáratú, ezen belül szabad deviza hitelkérésünknek néhány baráti ország nem tett eleget, illetve a Kínai Népköztársaság [!] és Lengyel Népköztársaságnak nem érkezett meg a válasza.

A tőkés országok helyzetéről külön jelentést terjesztek elő.

Budapest, 1957. január 7.

                                                                                              Incze Jenő s.k.
                                                                                   miniszter első helyettese

 

Kiadmány hiteléül:
Olvashatatlan aláírás
/TÜK vezető/

MOL XIX-A-16-i. 1. doboz. Géppel írt másolat.

Ezen a napon történt augusztus 13.

1961

A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő