A szovjet és a keleti hitelek, segélyek szerepe a Kádár-rendszer stabilizálásában

A magyar gazdaság egyensúlyi állapota 1956 őszére felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló infláció és a gazdasági összeomlás veszélye. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a „tábor” országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak az áruhiteleitől függött.

Rónai Sándor kereskedelmi miniszter jelentése a csehszlovák-magyar segély- és hiteltárgyalásokról

Készült 7 példányban

Jelentés

a csehszlovák-magyar segély- és hiteltárgyalásokról.

A magyar kormány segély- és hitelkérelmeit részletesen megindokoltuk Dvorzsák külkereskedelmi miniszter, majd azt követően Soroky miniszterelnök elvtárs előtt. A magyar kormány kérelmeivel a Politikai Bizottság külön ülésen foglalkozott és a választ Novotny elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára adta meg. Az ülésen jelen volt még Simunek, a Tervhivatal elnöke, Jankovcova miniszterelnökhelyettes és Dvorzsák külkereskedelmi miniszter elvtárs.

Novotny elvtárs rámutatott arra, hogy a magyar kormány kéréseit gondosan megvizsgálták és a lehetőségek határán belül igyekeznek maximális segítséget megadni.

Figyelembe kellett azonban venni, hogy Csehszlovákia gazdasági helyzete is nehéz. Ezzel kapcsolatosan két tényezőt külön is kiemelt:

•1.      4.5 millió tonna szén helyett a lengyelek csupán 1.3 millió tonna szenet szállítanak;

•2.      Csehszlovákia az elmúlt évben a közel-keleti országokba, mintegy 600 millió Kcs értékű

szállított, de követeléseit a kialakult helyzetben nem tudja realizálni.

Kérdéseinkre adott konkrét választ az 1. számú melléklet tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy csehszlovák válasz mélyen alatta maradt várakozásainknak, erőteljesen érveltünk annak érdekében, hogy a csehszlovák kormány újból vizsgálja meg kérésünket és tegye lehetővé, hogy 1957-ben a Magyarországra irányuló nyersanyag és áruszállítások elérjék az 1956. évi szintet.

Novotny elvtárs azt válaszolta, hogy a határozat a jelenlegi lehetőségek messzemenő figyelembevételével jött létre, de egyetért azzal az állásponttal, hogy az 1957. évi csehszlovák export elérje a múlt évi színvonalat. Az áruforgalmi tárgyalások befejezése után a még fennálló problémákat a Politikai Bizottság újból meg fogja vizsgálni.

Csehszlovák részről erős érdeklődés mutatkozott bérmunka konstrukciók iránt és Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy véleménye szerint ez mindkét fél részére előnyöket rejt magában.

Elfogadta azt a javaslatunkat, hogy a tárgyalások 8-10 napon belül Budapesten kezdődjenek meg. A tárgyalásokra nagyobb számban küldenek ipari és tervhivatali szakembereket is. Abból a célból, hogy biztosítva legyen, hogy a tárgyalásokon ne csak mérleg szempontok, hanem a segítségnyújtás politikai jelentősége is érvényesüljön. A tárgyalások megindításához és befejezéséhez Simunek elvtárs, a Tervhivatal elnöke és Dvorzsák elvtárs külkereskedelmi miniszter is elmegy Budapestre.

Novotny elvtárs hangsúlyozta, hogy megvan győződve arról, hogy a budapesti tárgyalások során megtalálják a további segítség lehetőségét és formáit. Megemlítette: tisztában van azzal, hogy nem megyünk el megelégedetten, de aláhúzta, hogy tovább akarnak menni. Ismerik a magyar helyzetet, és felelősséget éreznek a magyar konszolidációért.

Az ezt követő tárgyaláson Dvorzsák elvtárs átadta a számunkra legfontosabb anyagok cikklistáját (2. számú melléklet), azzal, hogy az abban megjelölt mennyiségek exportját azonnal megkezdik és biztosítják azoknak folyamatos szállítását.

Budapest, 1957. február 13.

Rónai Sándor

                                                                              kereskedelmi miniszter

                                                                                a delegáció vezetője

***

1. sz. melléklet.

Pro memoria

A csehszlovák fél a Magyar Népköztársaság részére nyújtandó segély kérésére vonatkozó válaszának rögzítése céljából az alábbiakat közli

1. magyar kérés:

40 M Rbl érték segély (ajándék) nyújtása közszükségleti cikkek szállításával;

csehszlovák fél válasza:

A csehszlovák fél - annak érdekében, hogy lehetővé tegye közszükségleti cikkek vásárlását - a magyar fél részére az 1957. évben 26.8 M Rbl értékű hitelt nyújt. A hitel az 1958. évben 6.8 M Rbl, az 1959. és 1960. években pedig 10-10 M Rbl értékű könnyű árucikkek szállításával fizetendő vissza, melyekre nézve a két fél évenként megállapodik.

2. magyar kérés:

40 M Rbl értékű devizahitel nyújtása;

csehszlovák fél válasza:

A csehszlovák félnek nincs lehetősége a kért devizahitel nyújtására a magyar fél részére; egyetért azonban azzal, hogy 5 000 000 $ visszafizetését elhalasszák. A visszafizetés új határidejét 1957. július hóban fogják megállapítani.

3. magyar kérés:

160 M Rbl értékű hosszú lejáratú áruhitel nyújtása, az 1957. évi mérleg kiegyenlítésére és 138.7 M Rbl értékű hosszú lejáratú hitel nyújtása ipari berendezések szállítására;                                                                                                       

csehszlovák fél válasza:

a csehszlovák fél a magyar kérést csak részben tudja teljesíteni azzal, hogy 25 M Rbl értékű hitelt nyújt nyersanyagok szállítására a magyar fél részére.

A csehszlovák fél hajlandó továbbá 48.2 M Rbl értékben hitelt nyújtani a következő részletezésben: 17 M Rbl a T-erőműhöz szükséges gépi berendezés szállítására, 9.2 M Rbl az 1955. évi áramszállítások kifizetésére, 6 M Rbl a Dunai Vasmű vasszerkezeti anyagára és 16 M Rbl a beruházási hitelszámla kifizetésére. Ezen, összesen 73.2 M Rbl értékű összeg öt egyenlő részletben az 1959. évtől kezdődően 1963-ig az eddigi minőségnek megfelelő bauxitszállításokkal kerülne visszafizetésre.

Praha, 1957. február 12.

***

Érték: 1.000 Rbl

1957. évi csehszlovák felajánlás.

Sorsz.

Cikk

Egység

M

É

l.

Gázszén

to

120.000

10.530

2.

Koksz

to

277.000

29.000

3.

Bányaszéldeszka

m3

40.000

4.336.

4.

Bányafa

m3

10.000

625

5.

Vezetékoszlop telitett

m3

5.000

632

6.

Tűzifa

m3

35.000

1.540

7.

Égetett anyag

to

28.600

2.890

8.

Tűzálló anyag

to

24.700

1.150

9.

Kőszinter magnezit

to

9.000

2.200

10.

Kerámiai kaolin

to

3.300

480

11.

Áram

M kwo

315+5

19.000

12.

Pneumatik

db

700

211

13.

Celluloze

to

4.000

2.800

14.

Rotációs papír

to

2.000

1.696

 

MOL XIX-A-16-i. 3. doboz. Eredeti géppel írt jelentés. 

Ezen a napon történt augusztus 15.

1914

Megnyitják a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő Panama-csatornát.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő