Watergate-botrány az USA-ban.Tovább
Homokként pergett el a pénz
Kudarc Líbiában
1980 áprilisában a magyar állam 1000 lakás kivitelezésére szerződött Líbiával. Rögtön kiviláglott, hogy a helyi körülmények között, a magyar vállalkozások nem képesek „megélni”. A hatalmas határidőcsúszás miatt a Líbiai Lakásépítési Titkárság 1984. május 5-én levélben tudatta a magyar féllel, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az építő vállalattal. Ezt követően a Minisztertanács döntése értelmében azonnal le kellett állítania a líbiai lakásépítést, és 1984. augusztus 15-ig le kellett vonulni a helyszínről.
Határozat
A Minisztertanács 3227/1984. sz. határozata az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat líbiai polgári lakásépítési vállalkozásáról és a további intézkedésekről.
A Minisztertanács megtárgyalta az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat líbiai polgári lakásépítési vállalkozása helyzetéről és a további intézkedésekről előterjesztett tájékoztatót, valamit a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság e tárgyban készített jelentését és az alábbi határozatot hozza:
- Az ÉMEXPORT Fővállalkozó Vállalat a folyamatban lévő levonulást a líbiai polgári lakásépítési vállalkozáson fejezze be. A helyszínen csak az építkezések és a vagyon megőrzésével megbízott dolgozók maradhatnak.
Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
Határidő: 1984. augusztus 15. - A levonulás befejezése után be kell jelenteni a líbiai Lakásépítési Titkárságnak, hogy az ÉMEXPORT a bekövetkezett veszteségek miatt tönkrement és megszunt, ezért a vállalkozást nem tudja folytatni. Egyidejuleg közölni kell, hogy a két ország közötti kapcsolatokra figyelemmel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kész az előállított helyzetet megtárgyalni, az abból adódó problémák mindkét fél érdekeit kielégítő megállapodással történő rendezésére.
Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
Határidő: 1984. augusztus 15 és szeptember 30 között - A tárgyalások során csak olyan megoldások javasolhatók, amelyek pénzügyi kihatása nem haladja meg a kormánybiztos által a Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapján korábban a LAMKÉV részére felajánlott kondíciókat.
Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
külkereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
Magyar Nemzeti Bank elnöke
Határidő: folyamatos - Az érintett miniszterek és a Magyar Nemzeti Bank elnöke illetékességüknek megfelelően tegyenek meg minden intézkedést a levonulás zavartalan végigvitelére és a felmerülő problémák tárgyalásos úton történő rendezésére. Törekedni kell a veszteségek minimalizálására, valamint arra, hogy pótlólagos kedvezőtlen hatások a kétoldalú kapcsolatokban ne jelentkezzenek.
Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
külkereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
Magyar Nemzeti Bank elnöke
Határidő: folyamatos - Az érintett miniszterek és országos hatásköru szervek vezetői a Központi Népi ellenőrzési Bizottság vizsgálat-tapasztalatainak felhasználásával tekintsék át az építőipari export vállalkozások helyzetét, vonják le a szükséges tanulságokat és gondoskodjanak azokról az intézkedésekről, amelyek biztosítják a hasonló esetek elkerülését. Fel kell tárni és a Minisztertanács elé kell terjeszteni a fejlődő országokban eddig végzett építési export fővállalkozások tapasztalatait.
Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
külkereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
Magyar Nemzeti Bank elnöke
Határidő: 1984. október 31. - Gondoskodni kell a líbiai polgári lakásépítési vállalkozás következményeinek és tapasztalatainak összegezéséről. E célra megfelelő szakértői csoportot kell létrehozni.
Felelős: Gazdasági Bizottság elnöke
Határidő: folyamatos - Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a külkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegyen intézkedéseket a személyi felelősségre vonás megindítása érdekében. A Központi Népi ellenőrzési Bizottság elnöke a személyi felelősség tisztázásához rendelkezésre álló vizsgálati megállapításokat bocsássa az érintett szervek vezetőinek rendelkezésére.
A Minisztertanács felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a személyi felelősség megállapítása érdekében indított eljárásokat kísérje figyelemmel, különös tekintettel arra, hogy a felelősségre vonás minden indokolt esetben megtörténjen és a cselekménnyel arányos legyen. Az érintett szervek vezetői e cél érdekében a legfőbb ügyésszel és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével muködjenek együtt.Felelős: építésügyi és városfejlesztési miniszter
külkereskedelmi miniszter
pénzügyminiszter
Magyar Nemzeti Bank elnöke
Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke
legfőbb ügyész
Határidő: folyamatos - 8. A legfőbb ügyész a rendelkezésére bocsátott adatok alapján vizsgálja meg a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét, buncselekmény alapos gyanúja esetén tegyen intézkedést a büntetőeljárás megindítása iránt.
Felelős: legfőbb ügyész
Határidő: folyamatos
1984. aug. 2.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
1970
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő