Hová lettek a magyar föld kincsei?

Kísérlet egy önálló magyar bauxit-alumínium vállalat megalapítására

1947. április 27-én a Gazdasági Rendőrség letartóztatta Dr. Debreczeni Sándort, a Magyar Bauxitbánya Rt. vezérigazgatóját, Dessewffy Aurél ügyvezető igazgatót, valamint Esztergály Ferenc gépészmérnököt. Az ellenük felhozott vád: a jóvátételi szállítások szabotázsa volt. Őrizetbe vételük hátterében – az itt közölt dokumentumokon keresztül – a magyar bauxitipar történetét ismerhetjük meg a háború utolsó éveitől az államosításig, és ezen belül is a Magyar Bauxitbánya Rt. jelentőségét a német hadigazdaság szempontjából, valamint a szovjet–magyar jóvátételi szerződések előkészítése kapcsán.

Források

 

Dr. Gálffy Sándornak a Magyar Bauxitbánya Rt. ügyészének jelentése a cég igazgatóságának, és a vállalat beadványai a Népügyészséghez dr. Debreczeni Sándor vezérigazgató és Dessewffy Aurél ügyvezető igazgató letartóztatása ügyében

Ügyészi jelentés

Tisztelt Igazgatóság!

Részvénytársaságunk vezérigazgatóját és ügyvezető igazgatóját folyó hó 27-én reggel 7 órára a gazdasági rendőrségre idézték be. Megjelenésük után a gazdasági rendőrség őket kihallgatta, majd letartóztatta, és a Markó utcai fogházba kísérte át.
A letartóztatás a kiadott sajtókommüniké szerint a sz[ékes]f[ehér]vári hengermű jóvátételre való leszállításának szabotálása miatt történt.
Ezen vád teljes alaptalanságát igazolja végrehajtó bizottságunk múlt év szeptember 1.-én hozott azon döntése, amely a sz[ékes]f[ehér]vári jóvátételi ügyek intézésére teljes jogkörrel egyik vállalati főtisztviselőt bízta meg, de egyébként az IKÁRT külön meghatalmazással felruházott megbízottjai működtek közre, s úgy az IKÁRT-ot, mint az iparügyi minisztert minden fontosabb ügymenetről informáltuk, s magunk kértük a legszigorúbb ellenőrzést és könyvvizsgálatok foganatosítását.

Vezérigazgatónk és ügyvezető igazgatónk előzetes letartóztatására, vizsgálati fogságban tartására a büntető perrendtartásban taxatíve felsorolt okok nem állanak fenn.
Vezérigazgatónk és ügyvezető igazgatónk készítették elő a közelmúltban lezárt magyar-orosz alumínium társaság alapítási ügyeit minden vonatkozásban. Az erre vonatkozó megállapodások zavartalan végrehajtása semmiképpen sem biztosítható. A vezérigazgató és ügyvezető igazgató nélkül a létrejött szerződések jogi előkészítése halasztást kell szenvedjen.
A szerződések perfektuálásának késedelme az orosz partnert is érinti, s zavarhatja az általunk őszintén kívánt jó viszonyt.
Éppen ezen okokból tisztelettel kérem az igen tisztelt igazgatóságot, méltóztassék a vezérigazgatónk és ügyvezető igazgatónk fogva tartásának következményeire

            1. az orosz partner (Budapesten és Moszkvában)
            2. a miniszterelnök
            3. az iparügyi miniszter
            4. a pénzügyminiszter
            5. a külügyminiszter
            6. az igazság ügyminiszter úr figyelmét nyomatékkal felhívni.

Dátum és aláírás nélküli másolat

***

A Budapesti Népügyészség Elnök Urának

Budapest

Kérvénye

a Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság budapesti bej[egyzett] cégnek /V. ker., József Attila u. 8./ Dr. Debreczeni Sándor és Dessewffy Aurél ellen folyamatba tett népügyészségi ügyben
soronkívüliség elrendelése iránt
Ad 5775/1946.

Budapest, 1946. május 7.

Elnök Úr!

Múlt hó 27-én a Gazdasági Rendőrség jóvátételi szállítások állítólagos szabotázsa miatt letartóztatta Dr. Debreczeni Sándor vezérigazgatónkat és Dessewffy Aurél ügyvezető igazgatónkat.
Az 1945. augusztus havában Moszkvában kötött magyar-orosz gazdasági szerződés egyik legfontosabb közös feladatnak jelölte meg a hazai bauxit feltárását, kiaknázását, a timföld- és az alumínium-termelés fokozását és értékesítését.
Ezen célok megvalósítása érdekében a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségének kiküldötteivel megállapodást létesítettünk, amely megállapodásunk értelmében részvénytársaságunk vegyes magyar-orosz alumíniumtársasággá alakul át. A megállapodás értemében a magyar részvényesek jelölik ki az elnököt és a vezérigazgató-helyettest. A magyar részvényesek az alumíniumtársaság elnökévé Dr. Debreceni Sándort, vezérigazgató-helyettessé pedig Dessewffy Aurélt jelölték meg. Nevezettek voltak, akik az előbb említett alumíniumtársasággal kapcsolatos ügyeket letárgyalták.
A Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetségével kötött megállapodás értelmében záros határidőn belül el kell végeznünk mindazon cselekményeket, amelyek a társaság végleges megalakulását biztosítják, és lehetővé teszik. Dr. Debreczeni Sándor és Dessewffy Aurél akadályoztatása következtében ezen vállalat kötelezettségnek eleget tenni képtelenek vagyunk, ami viszont a szovjet-magyar viszony kívánatos fejlődését hátrányosan befolyásolja.
Fentiek alapján tisztelettel arra kérjük Elnök Urat, hogy Dr. Debreczeni Sándor és Dessewffy Aurél elleni ügyben a soronkívüliséget elrendelni méltóztassék. Megjegyezni kívánjuk, hogy nevezettek múlt hó 27. óta a Markó utcai fogház állományában vannak, s ez ideig még ügyészi kihallgatásra sem került sor.
Megkülönböztetett tisztelettel

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság
Szignó (olvashatatlan)

A kérelem teljesítését a vállalat Üzemi Bizottsága a maga részéről is kéri:

(Olvashatatlan szignó)
Másodlat

 

***

Népügyész Úrnak
Budapest
Kérelme
Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság budapesti bej. cégnek /V. ker. József Attila u. 8./
Dr. Debreczeni Sándornak életveszély miatti azonnali szabadlábra helyezése iránt.
Ad 5775/1946.  

Budapest, 1946. május 8.

Népügyész Úr!

Dr. Debreczeni Sándor alelnök-vezérigazgatónk múlt hó 27. óta a Markó utcai fogházban vizsgálati fogságban van.
Dr. Debreczeni Sándort folyó év januárjában súlyos gyomorvérzés érte, s csak úgy volt életben tartható, hogy ismételt vérátömlesztést eszközöltek. Dr. Debreczeni Sándor pár hét múlva betölti 60. évét. Fogságban tartása, betegségére való tekintettel, életveszéllyel jár. Tisztelettel kérjük, hogy a nevezett azonnali szabadlábra helyezését azonnal elrendelni méltóztassék. A vonatkozó orvosi bizonyítványok részben már a fogházorvos úr rendelkezésére állanak, részben pedig idecsatoljuk.
Jelen kérelmet a magunk részéről azért terjesztjük elő, mert Dr. Debreczeni Sándor vezette a vegyes magyar-orosz alumíniumtársaság megalakulására vonatkozó tárgyalásokat. A társasággal kapcsolatos ügyeket teljesen egyedül ő intézi, és elhalálozása vállalatunkra katasztrofális kihatással bírna, s határozottan veszélyeztetné a vegyes szovjet-magyar [vállalat] megalakítását.

Tisztelettel

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

(Olvashatatlan szignó)
A kérelem teljesítését a vállalat Üzemi Bizottsága a maga részéről is kéri:

(Olvashatatlan szignó)
Másodlat

Jelzet: MOL Z 350, Magyar Bauxitbánya Rt. Ügyvezető Igazgatóság, 3. csomó 61. tétel

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő