Hová lettek a magyar föld kincsei?

Kísérlet egy önálló magyar bauxit-alumínium vállalat megalapítására

1947. április 27-én a Gazdasági Rendőrség letartóztatta Dr. Debreczeni Sándort, a Magyar Bauxitbánya Rt. vezérigazgatóját, Dessewffy Aurél ügyvezető igazgatót, valamint Esztergály Ferenc gépészmérnököt. Az ellenük felhozott vád: a jóvátételi szállítások szabotázsa volt. Őrizetbe vételük hátterében – az itt közölt dokumentumokon keresztül – a magyar bauxitipar történetét ismerhetjük meg a háború utolsó éveitől az államosításig, és ezen belül is a Magyar Bauxitbánya Rt. jelentőségét a német hadigazdaság szempontjából, valamint a szovjet–magyar jóvátételi szerződések előkészítése kapcsán.

Esztergály Ferenc mérnök szerepe a székesfehérvári könnyűfémműnél

[194]5. november 17.
Esztergály Ferenc
mérnök úrnak
Budapest
D/Sz.

Ön 1945. évi augusztus hó 16. napja óta megbízásunkból tanácsadóként részt vett a székesfehérvári hengermű leszerelési munkálataiban. Ön előtt is ismeretesek mindazok a nehézségek, melyek a leszerelés teljesítésének még akadályát képezik, és Ön előtt ismeretesek mindazok a kifogások, melyeket az eddigi leszerelési munkálatokkal kapcsolatban az illetékes orosz hatóságok előterjesztettek. Ismeretes Ön előtt a gyár jelenlegi állapota, és ismeretesek azok a nehézségek is, melyek a gyárépületek sérülései folytán a tél folyamán még fokozottabb mértékben fognak jelentkezni. Ismeretesek Ön előtt a székesfehérvári munkásviszonyok, az élelmezési nehézségek és közlekedési nehézségek. Végre ismeretes Ön előtt az, hogy a gyárüzem kompletírozása céljára szükséges anyagok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán szerezhetők be Magyarországon - és ismeretes Ön előtt az is, hogy külföldi megrendelésekhez az Iparügyi Minisztérium előzetes engedélye és jóváhagyása szükséges.
Mindezen nehézségek ismeretében Ön elvállalja azt, hogy a mai naptól kezdve székesfehérvári hengerművünk leszerelését teljes egyéni és anyagi felelőssége mellett elvállalja, és mindent megtesz, amit csak emberileg megtenni lehetséges, abból a célból, hogy az Ön előtt is ismeretes parancsmegrendelés teljesíttessék.
Ámbár ezen munkálatokat, melyeket Ön saját egyéni felelőssége mellett irányít, vállalatunk részéről dr. Steiner Rudolf központi igazgató urunk fogja felülvizsgálni és szükség esetén irányítani, ez a körülmény az Ön felelősségét sem nem csökkenti, sem ki nem zárja. Biztosítjuk ennélfogva az Ön részére azt a jogot, hogy amennyiben dr. Steiner igazgató úr rendelkezéseit végrehajtani nem óhajtaná, úgy a rendelkezés vételétől számított 6 órán belül vállalatunk ügyvezetőségének írásbeli jelentést tehessen, és felelőssége csupán abban az esetben szűnik meg, ha vállalatunk ügyvezetősége az Ön véleményével szemben dr. Steiner Rudolf központi igazgatónk véleményét tenné magáévá.
Ön kötelezettséget vállal arra, hogy az IKÁRT-tal és az Iparügyi Minisztériummal szemben való ügyvitelt is magára vállalja, és úgy az Iparügyi Minisztérium, mint az IKÁRT előírásait teljesíti.
Ön köteles részünkre a heti költségelőirányzatot beterjeszteni, hogy nekünk módunkban legyen az IKÁRT-tól a szükséges pénzösszeget kellő időbeni igényelni. A kiadásokat és az elszámolásokat vállalatunk fogja intézni.
Ezen megbízatása a gyár leszerelésének keresztülvitelével megszűnik. - Korábban is megszűnik azonban abban az esetben, ha az illetékes orosz hatóságok a gyár leszerelésétől elállnának, és mi erre az Iparügyi Minisztériumtól a megfelelő utasítást megkaptuk.
A fenti működésekkel kapcsolatban szükséges munkálatok elvégzése céljából Ön magánmérnöki irodájának személyzetét a munkálatokba beállítani köteles.
Kiadásait, beleértve személyzetének javadalmazását is, vállalatunk fogja az utolsó heti elszámolásában alkalmazott rendszer szerint kiegyenlíteni. Ugyancsak ezen utolsó havi elszámolásában alkalmazott számítási mód szerint eredményül mutatkozó tiszteletdíj fogja Önt megilletni.
Amennyiben a székesfehérvári hengermű leszerelése elmaradna, és az Ön megbízatása ez okból szűnnék meg, úgy a székesfehérvári üzemmel kapcsolatban foglalkoztatott személyzetének a legrövidebb felmondási időre járó javadalmazását, valamint az ezzel kapcsolatos kiadásokat vállalatunk Önnek meg fogja téríteni.
Önnek az a személyautó, melyet az IKÁRT bocsátott rendelkezésünkre, hivatalos útjai céljára rendelkezésére fog állani.

Fentiek szíves visszaigazolását kérve vagyunk

teljes tisztelettel

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

Két szignó, az egyik Debreczeni Sándoré

A fentieket a mai naptól kezdődően kötelezőleg elismerem azzal, hogy azokat az IKÁRT és az Iparügyi Minisztérium rendelkezései szerint teljesítem.

Budapest, 1945. XI. 21.

Tisztelettel:
Esztergály
[194]6. VI. 5.

Másodlat

***

T.
Budapesti Népügyészségnek,
Budapest
dr. G./MM.

Az előzetes letartóztatásban lévő Esztergály Ferenc okl. gépészmérnök megbízásunk alapján köteles volt a székesfehérvári hengerművünkhöz szükséges alapozási és egyéb műszaki rajzokat részünkre elkészíteni.
Folyó évi április hó 19.-én nevezett a székesfehérvári üzemünkre vonatkozó rajzok jegyzékét meg is küldötte nekünk, időközben történt letartóztatása miatt azonban a rajzok általunk nem voltak átvehetők.
Rendkívül fontos közgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a székesfehérvári hengermű üzembe helyezhető legyen, minthogy azonban ezen munkálatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges műszaki rajzok Esztergály Ferenc mérnöki irodájában vannak, tisztelettel kérjük, méltóztassék dr. Gálffy Sándor ügyészünknek vagy helyettesének, dr. Kovács Egon ügyvédjelöltnek beszélgetési engedélyt adni, és hozzájárulni ahhoz, hogy nevezett az idecsatolt rajzjegyzéken utasítást adjon a rajzok kiadására. Szíveskedjék továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy Esztergály Ferenc beleegyezésével mindazok a kulcsok, amelyek a rajzok kivételéhez szükségesek, nevezett által rendelkezésünkre bocsáttassanak.

Tisztelettel:

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

(Olvashatatlan szignó)

Csatolva:

bemutatásra 1 db levél,

és 1 db rajzjegyzék

Másodlat

Jelzet: MOL Z 351 Magyar Bauxitbánya Rt. Műszaki Osztály, 5. csomó 77. tétel

Ezen a napon történt május 26.

1980

Farkas Bertalan hajózó százados és Valerij Kubászov űrhajós ezredes a Szojuz–36 fedélzetén elhagyta a földet. (A program korábbi technikai...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő