Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész

„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”

Vályi Péter miniszterelnök-helyettes feljegyzése moszkvai tárgyalásáról - 1967

Párdi Imre elvtársnak,
az Országos Tervhivatal elnöke,

Budapest

Kedves Párdi elvtárs!

Mellékelten küldöm Garbuzov elvtárssal folytatott megbeszélésről készült feljegyzést.

Budapest, 1967. szeptember 13.

Elvtársi üdvözlettel:
(Vályi Péter)

* * *

Szigorúan Titkos!

F e l j e g y z é s
a Garbuzov elvtárssal folytatott megbeszélésről

Szeptember 12-én Moszkvában megbeszélést folytattam egy régebbi megállapodás alapján Garbuzov elvtárssal a Szovjetunió pénzügyminiszterével.

Három kérdésről informáltam:

  1. gazdasági helyzetünk, strukturális problémáink, tőkés fizetési mérlegünk;
  2. a pénzügyi és valutáris állandó bizottság aktuális kérdéseiben elfoglalt álláspontunk;
  3. együttműködési elképzelésünk a két minisztérium között.

Az első kérdéscsoport egyik fejezeteként megemlítettem az IMF-be való belépésünk ügyét is.

Ebben a feljegyzésben csak azokat a fontosabb kérdéseket említem, amelyek a további teendők szempontjából figyelmet érdemelnek.

  1.  elvtárs elmondta, hogy kormányhatározat van náluk arról, hogy Leszecsko és elvtársak szintjén a K.G.S.T. országokból közfogyasztási cikkeket fognak kérni, megfelelő ellentételekkel szemben. Elképzelhetőnek tartanak bérmunka megállapodást is.
  2. Elmondta, hogy a Szovjetunió folytat bizonyos tapogatódzó megbeszéléseket a franciákkal az IMF-be való belépésükről, és a világszintű monetáris együttműködés egyéb problémáiról is. A franciák szorgalmazzák ezeket a megbeszéléseket, de ők nem nagyon sietnek. Náluk is különböző vélemények vannak az IMF-hez való viszonyról. Mindenesetre kiváró álláspontra helyezkednek. Felvetették a franciáknak az aranyár növelésének kérdését, összefüggésben az európai monetáris együttműködés gondolatával. Ez elől azonban a franciák, egyelőre kitérnek.
  3. Magyarország belépésével kapcsolatban Garbuzov elvtárs egy árnyalattal kedvezőbben nyilatkozott, mint a júniusi konzultáción résztvevő szovjet pénzügyi vezetők. Neki is vannak kétségei, de elképzelhetőnek tartja, hogy ez Magyarország részére előnyös lesz. Azt tartja fő kérdésnek, hogy Magyarország tud-e garanciát kapni a belépéskor arról, hogy e tagsága révén nem avatkoznak be a többi szocialista országgal, a K.G.S.T.-vel, a Bankkal való gazdasági és pénzügyi együttműködésébe. Különben helyesli, hogy a tárgyalásokat az Alappal folytatjuk. Abban állapodtunk meg, hogy az IMF-fel októberben-novemberben lefolytatandó konzultáció után ismét kölcsönösen informáljuk egymást.
  4. Felvetette, hogy egy megfelelő időpontban a K.G.S.T.-ben is meg kellene tárgyalni az IMF-hez való viszonyt miniszterelnök-helyettesi szinten, mert ez szerinte nagy politikai kérdés. Ez azért is aktuális lenne, mert Magyarországon kívül Bulgária, Románia és Lengyelország foglalkozik a belépés gondolatával.
  5. Arra kért, hogy keressünk alkalmat máskor is hasonló, nem hivatalos megbeszéléshez. Nagyon érdekelné legközelebb az új irányítási rendszerünk működésének pénzügyi kérdései.

Budapest, 1967. szeptember hó 13.

Jelzet: MOL XIX-A-16-f. 56. doboz. Géppel írt másolat.

Ezen a napon történt augusztus 13.

1961

A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő