Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész

„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”

Vályi Péter miniszterelnök-helyettes feljegyzése moszkvai tárgyalásáról - 1967

Párdi Imre elvtársnak,
az Országos Tervhivatal elnöke,

Budapest

Kedves Párdi elvtárs!

Mellékelten küldöm Garbuzov elvtárssal folytatott megbeszélésről készült feljegyzést.

Budapest, 1967. szeptember 13.

Elvtársi üdvözlettel:
(Vályi Péter)

* * *

Szigorúan Titkos!

F e l j e g y z é s
a Garbuzov elvtárssal folytatott megbeszélésről

Szeptember 12-én Moszkvában megbeszélést folytattam egy régebbi megállapodás alapján Garbuzov elvtárssal a Szovjetunió pénzügyminiszterével.

Három kérdésről informáltam:

  1. gazdasági helyzetünk, strukturális problémáink, tőkés fizetési mérlegünk;
  2. a pénzügyi és valutáris állandó bizottság aktuális kérdéseiben elfoglalt álláspontunk;
  3. együttműködési elképzelésünk a két minisztérium között.

Az első kérdéscsoport egyik fejezeteként megemlítettem az IMF-be való belépésünk ügyét is.

Ebben a feljegyzésben csak azokat a fontosabb kérdéseket említem, amelyek a további teendők szempontjából figyelmet érdemelnek.

  1.  elvtárs elmondta, hogy kormányhatározat van náluk arról, hogy Leszecsko és elvtársak szintjén a K.G.S.T. országokból közfogyasztási cikkeket fognak kérni, megfelelő ellentételekkel szemben. Elképzelhetőnek tartanak bérmunka megállapodást is.
  2. Elmondta, hogy a Szovjetunió folytat bizonyos tapogatódzó megbeszéléseket a franciákkal az IMF-be való belépésükről, és a világszintű monetáris együttműködés egyéb problémáiról is. A franciák szorgalmazzák ezeket a megbeszéléseket, de ők nem nagyon sietnek. Náluk is különböző vélemények vannak az IMF-hez való viszonyról. Mindenesetre kiváró álláspontra helyezkednek. Felvetették a franciáknak az aranyár növelésének kérdését, összefüggésben az európai monetáris együttműködés gondolatával. Ez elől azonban a franciák, egyelőre kitérnek.
  3. Magyarország belépésével kapcsolatban Garbuzov elvtárs egy árnyalattal kedvezőbben nyilatkozott, mint a júniusi konzultáción résztvevő szovjet pénzügyi vezetők. Neki is vannak kétségei, de elképzelhetőnek tartja, hogy ez Magyarország részére előnyös lesz. Azt tartja fő kérdésnek, hogy Magyarország tud-e garanciát kapni a belépéskor arról, hogy e tagsága révén nem avatkoznak be a többi szocialista országgal, a K.G.S.T.-vel, a Bankkal való gazdasági és pénzügyi együttműködésébe. Különben helyesli, hogy a tárgyalásokat az Alappal folytatjuk. Abban állapodtunk meg, hogy az IMF-fel októberben-novemberben lefolytatandó konzultáció után ismét kölcsönösen informáljuk egymást.
  4. Felvetette, hogy egy megfelelő időpontban a K.G.S.T.-ben is meg kellene tárgyalni az IMF-hez való viszonyt miniszterelnök-helyettesi szinten, mert ez szerinte nagy politikai kérdés. Ez azért is aktuális lenne, mert Magyarországon kívül Bulgária, Románia és Lengyelország foglalkozik a belépés gondolatával.
  5. Arra kért, hogy keressünk alkalmat máskor is hasonló, nem hivatalos megbeszéléshez. Nagyon érdekelné legközelebb az új irányítási rendszerünk működésének pénzügyi kérdései.

Budapest, 1967. szeptember hó 13.

Jelzet: MOL XIX-A-16-f. 56. doboz. Géppel írt másolat.

Ezen a napon történt április 04.

1907

Súlyos vasúti baleset DorozsmánálTovább

1925

Spira György történész (†2007)Tovább

1929

Karl Benz német mérnök, a modern gépjárműtechnika egyik úttörője (*1844)Tovább

1946

Spiró György magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordítóTovább

1949

Az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) létrehozása.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő