Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz I. rész

„Magyarországnak az IMF-be való belépése nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is elő-nyös lehet. Jugoszlávia után mi lennénk az első szocialista ország, amely kapcsolatba lép az IMF-fel és a Világbankkal, amit követhetne más KGST ország esetleges csatlakozása is. Ez erősíthetné azt a kívánatos irányzatot, amely az USA nemzetközi pénzügyi szervezetekben fennálló befolyásának visszaszorítását szolgálná.”

A párizsi magyar nagykövetség jelentése a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról - 1967

Szigorúan titkos! Készült: 9 példányban Kapják:
1. Fock Jenő et.
2. Nyers Rezső et.
3. Timár Mátyás et.
4. Párdi Imre et.
5. Vályi Péter et.
6. Bíró József et.
7. Bálint József et.
8. László Andor et.
9. aktában

MÁSOLAT
a párizsi nagykövetség 1967. október 23-án kelt jelentéséről

Tárgy: A nemzetközi pénzügyi rendszer reformja

Daniel Deguen a francia Pénzügyminisztérium Nemzetközi Ügyek Aligazgatóságának vezetője az alábbi nem hivatalos jellegű elgondolást fejtette ki amellett, hogy Magyarország és általában az európai szocialista országok vegyenek részt a nagy nemzetközi pénzügyi szervek (FMI és BIRD [!]) munkájában:

  1. A Közös Piac országainak pénzügyi ereje - bármennyire is megnőtt az utolsó években - kevés ahhoz, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszerben uralkodó angolszász hegemóniát ellensúlyozza. Ehhez szükség lenne a szocialista országok pénzügyi szövetségére.
  2. A szocialista országoknak is érdekük az angolszász hegemónia megszüntetése.
  3. Az FMI és a BIRD [!] szeptember 25. és 29. közötti Rio de Janeiróban tartott 21. évi ülésén erőviszony eltolódás következett be az USA-Anglia és a „Tizek" csoportjához tartozó többi ország között, az utóbbiak javára.

    A francia főtisztviselő szerint a konferencia határozatai, amelyek értelmében az FMI [!] igazgatósága 1968. március 31-ig, tervezeteket készít egyrészt a különleges lehívási jog új mechanizmusáról, másrészt az FMI [!] egyes munkamódszereinek és gyakorlatának reformjáról, hosszú belső vitának a végét jelentik a „Tizek" együttműködésében. A szocialista országok korábbi jelenléte zavarta volna a „Tizek" erőpróbáját. Az új határozatok után a szocialista országok jelenléte nem lenne már zavaró tényező.
  4. Az FMI [!] reformja megkezdődik. A szocialista országoknak érdekük, hogy a reformok kidolgozásában részt vegyenek és a maguk akarata szerint is alakíthassák a világ jövő pénzügyi szervezetét, amelyben a kelet-nyugati közeledés és a nemzetközi gazdasági élet integrációjának logikája miatt előbb-utóbb mindenképpen részt kell venniük. (Az FMI [sic!] a világ leguniverzálisabb nemzetközi kormányközi szervezete. 107 tagállama van.)
  5. A francia értékelés szerint megszűnt több zavaró tényező, amely eddig, elsősorban politikai okok miatt, a szocialista országokat távol tartotta az FMI-től [!]. A belső gazdasági helyzetről a kölcsönfelvétel esetére megkívánt adatszolgáltatás ma már nem zavarná a szocialista kormányokat, hiszen nyilvános statisztikai adatszolgáltatásuk teljesnek tekinthető. Lehet változtatni, éppen a megkezdődő reform kapcsán az ún. súlyozott szavazási rendszeren, amely ez ideig több szavazatot adott a gazdag és kevesebbet a szegény országoknak. Megemlítette, hogy a gyakorlatban ez eddig nem volt zavaró tényező, mivel a közgyűlési határozatokat mindig egyhangú szavazással hozták. Egyébként is mindenféle átmeneti és különleges rendezések is elképzelhetőek a szocialista országok és az FMI [!] kapcsolatában.
  6. 1.Az FMI-ben [!] való részvétel, végül, lehetővé tenné a nagy gazdaságfejlesztési célokat maguk elé tűző szocialista országoknak, hogy beruházásaikhoz olyan nemzetközi financiális eszközökhöz és biztonsághoz jussanak, amelyeket jelenleg bilaterális alapon nem kapnak meg a kapitalista világban, strukturális és más akadályok miatt. Ez megoldhatná - a francia főtisztviselő szerint a Bíró miniszter elvtárs által tárgyalt - financiális típusú problémákat.

    Megkérdeztük Deguen igazgatót, olyan véleményt mondott-e, amely a francia Pénzügyminisztérium állásfoglalását is tükrözi, s erről tájékoztathatjuk-e az illetékes magyar szerveket. Kis habozás után igennel válaszolt, hozzátéve, hogy közléseit tekintsük emellett nem hivatalos jellegűnek.

    Tekintettel arra, hogy a francia pénzügyi tisztviselő közlései olyan elemeket is tartalmazhatnak, amelyeket hazai szerveink eddig nem értékeltek, jelentésüket szükségesnek látom. Jelezni kívánom még, hogy Deguen szerint a Szovjetunió illetékes szervei nagyvonalakban ismerik a fent leírt francia álláspontot.
Valkó Márton s.k.
nagykövet

Jelzet: MOL XIX-A-16-f. 57. doboz. Géppel írt másolat.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő