Balsai István magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő, 1990–1994 között igazságügy-miniszterTovább
Láng Pál népbírósági ügye 1949-ből
„1944. október 15-én a hatalomnak a nyilasok által történt átvétele után Láng Pál a Danuvia fegy-ver- és gépgyár nyilas üzemi tanácsának mint szakmai szervező helyettes tagja lett és mint gyári nyilas pártszolgálatos, árpádsávos nyilas karszalaggal és fegyverrel őrséget teljesített. Részt vett zsidólakások kifosztásában, és egyízben több nyilas társával együtt a Nagy Lajos király u. 189. sz. házban házkutatást vezetett.” Láng viszonylag későn, 1949-ben került a hatóságok látókörébe, rá-adásul vizsgálati dossziéját 1989-ben megsemmisítette a BM III. főcsoportfőnöksége.
Forrás
Láng Pál népbírósági ügye
I g a z o l á s
Igazoljuk, hogy Lang Pál műszaki tisztviselő vállalatunknál 1947. VIII. 11-e óta működik. Beosztása a vállalat Tervosztályán van, ahol a 3 éves tervvel kapcsolatban az összes tervek elkészítésében tevékenyen részt vett.
Nevezett az 5 éves terv előkészítő munkálataiban is tevékeny részt vett és munkából való kiesése a tervek előkészítése terén nehéz problémát okoz.
Győr, 1949. március 3.
| Magyar Wagon és Gépgyár Részvénytársaság |
* * *
Lakatos [Albert]
| Magyar Dolgozók Pártja Wagongyári Szervezete Győr | Győr, 1949. márc.4. |
Nehézipari Igazgatóság
Holits Vezérigazgató Elvtársnak!
B u d a p e s t
Lakatos Albert Elvtárssal történt megbeszélés alapján Langh Pál műszaki tisztviselőről az alábbiakat közölhetjük.
Az itteni működése alatt munkáját teljes megelégedéssel végezte egészen elviteléig. Pártunknak tagja volt, de éppen a Danuvia esetből kifolyólag a pártból ki lett zárva. Ez idő alatt politikailag semmiféle elhajlás nem volt érzékelhető nála. A tervirodán volt beosztva, ott munkáját a legnagyobb megelégedéssel végezte.
| Elvtársi üdvözlettel: Pintér Lajos Káderos |
* * *
Budapest, 1949. március 8.
F e l j e g y z é s
Dr. Bakoss főügyész úr részére
Tárgy: Láng Pál népbírósági ügye.
A mai napon eljártam a népügyészségen Láng Pál népbírósági ügyében. Az ügy előadója Csillag népügyész, aki közölte velem, hogy Láng Pál a nyilas uralom alatt a nyilas mozgalomban fejtett ki tevékenységet, s mert ezt a körülményt a nyomozati iratok alátámasztották, Láng Pált az ügyészség Győrből felhozatta és letartóztatta.
Láng Pál letartóztatását megfellebbezte, és az ide vonatkozó összes iratokat az ügyészség 342/1949. sz. alatt döntés végett II. 28-án átette a Népbírósághoz.
Csillag népügyész közölte még azt is, hogy amennyiben az ügyirat a népbíróságtól az ügyészséghez visszaérkezik, akkor Láng Pál ellen a vádiratot megszerkeszti.
Az 1945:VII. tc. 13§ /3/ bek.-be ütköző bűncselekmény elkövetésével vádolja a népügyészség, amely kimondja, hogy háborús bűnös az is, aki nem vezető jellegű cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzéséhez, vagy megtartásához.
Csillag népügyész kijelentette, hogy a vádirat megszerkesztésére 2-3 héten belül kerül sor, akkor érdeklődjek és a vádiratba betekintést ad.
Dr. Sugár
* * *
| Nehézipari Igazgatóság Jogügyi Osztálya Dr. Bakoss | Budapest, 1949. március 28 Telefon: 214 mellék |
F e l j e g y z é s
Holics elvtárs részére
Tárgy: Láng Pál népbírósági ügye.
Rovatolt tárgyban ismételten eljártunk a Népügyészségen és a következő tényállást állapítottuk meg:
Láng Pál terhelt 1944. évben lépett be a nyilaskeresztes pártba.
1944. október 15-én a hatalomnak a nyilasok által történt átvétele után Láng Pál a Danuvia fegyver- és gépgyár nyilas üzemi tanácsának mint szakmai szervező helyettes tagja lett és mint gyári nyilas pártszolgálatos, árpádsávos nyilas karszalaggal és fegyverrel őrséget teljesített. Részt vett zsidólakások kifosztásában, és egyízben több nyilas társával együtt a Nagy Lajos király u. 189. sz. házban házkutatást vezetett.
A budapesti népügyészség vádiratát 1949. évi március 9-én 342/1949.Nü/3. sz. alatt készítette el.
A vádiratból a fenti tényállás pontosan megállapítható és terheltet a népügyészség az 1945:VII.tc. által jogerőre emelt NBR. 13.§.3./pont /1/ bekezdésében meghatározott háborús büntett elkövetésével vádolja. Terhelt ugyanis a már említett cselekményeivel segítséget nyújtott a nyilas hatalom átvételéhez és megtartásához.
A vádirat szerint a terhelt a tényállást lényegében beismeri, de az elkövetett bűncselekményét az ügyészség által kihallgatásra indítványozott tanúk bizonyítják.
A népbíróság az ügy tárgyalására1949. április hó 14. napjának d. e. 11. óráját tűzte ki a törvényszék Markó-utcai épületének I. em. 26. sz. termében, az ügyet a népbíróság dr. Király Gyula tanácsa tárgyalja.
Fenti körülmények között nem javasoljuk a közbelépést Láng Pál ügyében és érdekében, mert a tényállás szerint olyan cselekményeket követett el, amely igen szigorú konzekvenciát von maga után.
Javasoljuk, hogy az április 14-i tárgyalás eredményét várjuk meg és az ott történtektől tegyük függővé további magatartásunkat.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár XIX-F-6-pa 20. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1947
1951
A Rosenberg házaspárt a Szovjetunió javára végzett kémkedés miatt halálra ítélik az Egyesült Államokban.1955 – Lemond Winston Churchill,...Tovább
1963
Forródrótot létesítenek a Fehér Ház és a Kreml között.Tovább
1965
Valentyina Tyereskova űrhajósnő magyarországi látogatása alkalmából úttörőkkel találkozott a Halászbástyán.Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő