Tűzszünet Palesztinában, véget ér az első arab-izraeli háború.Tovább
Láng Pál népbírósági ügye 1949-ből
„1944. október 15-én a hatalomnak a nyilasok által történt átvétele után Láng Pál a Danuvia fegy-ver- és gépgyár nyilas üzemi tanácsának mint szakmai szervező helyettes tagja lett és mint gyári nyilas pártszolgálatos, árpádsávos nyilas karszalaggal és fegyverrel őrséget teljesített. Részt vett zsidólakások kifosztásában, és egyízben több nyilas társával együtt a Nagy Lajos király u. 189. sz. házban házkutatást vezetett.” Láng viszonylag későn, 1949-ben került a hatóságok látókörébe, rá-adásul vizsgálati dossziéját 1989-ben megsemmisítette a BM III. főcsoportfőnöksége.
Forrás
Láng Pál népbírósági ügye
I g a z o l á s
Igazoljuk, hogy Lang Pál műszaki tisztviselő vállalatunknál 1947. VIII. 11-e óta működik. Beosztása a vállalat Tervosztályán van, ahol a 3 éves tervvel kapcsolatban az összes tervek elkészítésében tevékenyen részt vett.
Nevezett az 5 éves terv előkészítő munkálataiban is tevékeny részt vett és munkából való kiesése a tervek előkészítése terén nehéz problémát okoz.
Győr, 1949. március 3.
| Magyar Wagon és Gépgyár Részvénytársaság |
* * *
Lakatos [Albert]
| Magyar Dolgozók Pártja Wagongyári Szervezete Győr | Győr, 1949. márc.4. |
Nehézipari Igazgatóság
Holits Vezérigazgató Elvtársnak!
B u d a p e s t
Lakatos Albert Elvtárssal történt megbeszélés alapján Langh Pál műszaki tisztviselőről az alábbiakat közölhetjük.
Az itteni működése alatt munkáját teljes megelégedéssel végezte egészen elviteléig. Pártunknak tagja volt, de éppen a Danuvia esetből kifolyólag a pártból ki lett zárva. Ez idő alatt politikailag semmiféle elhajlás nem volt érzékelhető nála. A tervirodán volt beosztva, ott munkáját a legnagyobb megelégedéssel végezte.
| Elvtársi üdvözlettel: Pintér Lajos Káderos |
* * *
Budapest, 1949. március 8.
F e l j e g y z é s
Dr. Bakoss főügyész úr részére
Tárgy: Láng Pál népbírósági ügye.
A mai napon eljártam a népügyészségen Láng Pál népbírósági ügyében. Az ügy előadója Csillag népügyész, aki közölte velem, hogy Láng Pál a nyilas uralom alatt a nyilas mozgalomban fejtett ki tevékenységet, s mert ezt a körülményt a nyomozati iratok alátámasztották, Láng Pált az ügyészség Győrből felhozatta és letartóztatta.
Láng Pál letartóztatását megfellebbezte, és az ide vonatkozó összes iratokat az ügyészség 342/1949. sz. alatt döntés végett II. 28-án átette a Népbírósághoz.
Csillag népügyész közölte még azt is, hogy amennyiben az ügyirat a népbíróságtól az ügyészséghez visszaérkezik, akkor Láng Pál ellen a vádiratot megszerkeszti.
Az 1945:VII. tc. 13§ /3/ bek.-be ütköző bűncselekmény elkövetésével vádolja a népügyészség, amely kimondja, hogy háborús bűnös az is, aki nem vezető jellegű cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzéséhez, vagy megtartásához.
Csillag népügyész kijelentette, hogy a vádirat megszerkesztésére 2-3 héten belül kerül sor, akkor érdeklődjek és a vádiratba betekintést ad.
Dr. Sugár
* * *
| Nehézipari Igazgatóság Jogügyi Osztálya Dr. Bakoss | Budapest, 1949. március 28 Telefon: 214 mellék |
F e l j e g y z é s
Holics elvtárs részére
Tárgy: Láng Pál népbírósági ügye.
Rovatolt tárgyban ismételten eljártunk a Népügyészségen és a következő tényállást állapítottuk meg:
Láng Pál terhelt 1944. évben lépett be a nyilaskeresztes pártba.
1944. október 15-én a hatalomnak a nyilasok által történt átvétele után Láng Pál a Danuvia fegyver- és gépgyár nyilas üzemi tanácsának mint szakmai szervező helyettes tagja lett és mint gyári nyilas pártszolgálatos, árpádsávos nyilas karszalaggal és fegyverrel őrséget teljesített. Részt vett zsidólakások kifosztásában, és egyízben több nyilas társával együtt a Nagy Lajos király u. 189. sz. házban házkutatást vezetett.
A budapesti népügyészség vádiratát 1949. évi március 9-én 342/1949.Nü/3. sz. alatt készítette el.
A vádiratból a fenti tényállás pontosan megállapítható és terheltet a népügyészség az 1945:VII.tc. által jogerőre emelt NBR. 13.§.3./pont /1/ bekezdésében meghatározott háborús büntett elkövetésével vádolja. Terhelt ugyanis a már említett cselekményeivel segítséget nyújtott a nyilas hatalom átvételéhez és megtartásához.
A vádirat szerint a terhelt a tényállást lényegében beismeri, de az elkövetett bűncselekményét az ügyészség által kihallgatásra indítványozott tanúk bizonyítják.
A népbíróság az ügy tárgyalására1949. április hó 14. napjának d. e. 11. óráját tűzte ki a törvényszék Markó-utcai épületének I. em. 26. sz. termében, az ügyet a népbíróság dr. Király Gyula tanácsa tárgyalja.
Fenti körülmények között nem javasoljuk a közbelépést Láng Pál ügyében és érdekében, mert a tényállás szerint olyan cselekményeket követett el, amely igen szigorú konzekvenciát von maga után.
Javasoljuk, hogy az április 14-i tárgyalás eredményét várjuk meg és az ott történtektől tegyük függővé további magatartásunkat.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár XIX-F-6-pa 20. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő