„A harcok során megrongálódott”

Józsefváros a forradalom után

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a VIII. kerületben zajlottak a legnagyobb harcok. A szovjetek is ezt a városrészt tartották a legveszélyesebbnek, ezért a pusztítás is itt volt a legnagyobb mértékű. A forradalom leverése után a mindennapi élet megindítása, a rend helyreállítása, az újjáépítés mindenhol a tanácsok feladata volt. Melyek voltak a harci események utáni legsürgősebb teendők? Hogyan próbálták meg a helyzetet rendezni? Ezekre a kérdésekre adnak választ a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1956 végéről és 1957 elejéről.

Források

Jegyzőkönyvek a főváros VIII. kerületi Tanácsának 1956. november-decemberi üléseiről

  

1.
1956. november 27

Jegyzőkönyv

Felvétetett a VIII. kerületi Tanács 1956. november 27-én délelőtt 11 órai kezdettel a VIII. kerület Tanács épületében (Baross u. 65. I. em. 112.) alatt tartott ülésén.

Jelen vannak: Barabás Bertalanné VB elnök, Klement Ödön VB elnökhelyettes, Váradi Andorné VB titkár, Benedek József, Farkas József, Kovács Zsigmondné, dr. Martos Ernő, Oláh Sándor VB tagok

Távol vannak: Farkas Jenőné, Kocsis Károlyné, Suhajda József, Végh Tivadar, Vida Miklós VB tagok

Elnök Barabás Bertalanné

Barabás Bertalanné VIII. ker. Tanács VB elnöke tájékoztatja a Végrehajtó Bizottságot a kerületben lévő helyzetről és az elkövetkezendő feladatokról.

A bevezetőben arról beszél, hogy november 8-án, amikor egy pár ember a Tanács épületében megjelent az egész kerületben csak romot és az élet legelemibb jeleit sem találta. November 10-én az apparátus kb. 60%-a megjelent és elindult felmérni a kerületet ért károkat. A nyers felmérés alapján megállapítottuk, hogy kb. 1300 ház sérült meg, és 6 ezer lakás, kb. 1500 család elhelyezése állt előttünk. Az összes KÖZÉRT-ünk közül 15 maradt ép. Az összes RÖLTEX, Háztartási Boltok és egyéb boltok is kiégtek és legnagyobb részük ki volt rabolva. Ebben a helyzetben az élet szükségleteinek megfelelő csoportokat hoztunk létre az apparátusban: hajléktalanok elhelyezése, szociális, műszaki, egészségügyi, oktatási csoportok, anyakönyvi részleg.

A legsürgősebbnek láttuk a lakosság élelem elosztását megszervezni. Ezt részben a felsőbb szervek segítségével, részben a falusi lakosság azonnali segítségnyújtásával megindítottuk, úgy hogy az első napokban a szükségletnek 8-10%-át tudtuk a lakosságnak biztosítani. Hasonlóképpen azonnal beindítottuk a romaletakarítási munkát, buzdítottuk a lakosságot a legnagyobb öntevékenységre és ennek eredménye nem is maradt el.

Az egész apparátus dolgozóiról, akik megjelentek, csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Áldozatot, fáradtságot nem ismerve járták a kerületet, elmentek más kerületbe, hogy segíteni tudjunk a sokat szenvedett VIII. kerület dolgozóin.

Ma már más a helyzet. Az elmúlt napokban azonnali intézkedésekre kényszeríttetek bennünket és ennek eredménye, hogy a kerületben az 1500 hajléktalan család közül már idáig 600 családot el tudtunk helyezni. Ehhez segített a Városi Tanács, segítettek más kerületek és sokat segített az a rádió felhívás, amelyre a lakosság legszélesebb rétege reagált, és perceken belül igen sok olyan címet közöltek, melyek ki nem használt vagy régen üresen álló lakásokra vonatkoztak.

A közellátás vonala is rendeződött, bár nem minden üzletet tudtunk megnyitni, de már az üzletek 85%-a működésben van, és az áru mennyisége is megközelíti az október 23-a előtti árumennyiséget.

Sok problémát okoz még a kerületben felgyülemlett rengeteg törmelék és szemét, amely ugyan idáig még járványt nem okozott, azonban, ha ezen gyökeresen segíteni nem tudunk, járvány törhet ki. Ennek elkerülése érdekében próbáljuk a tanácstagokat, lakóbizottságokat és a kerületben lévő üzemeket is mozgósítani, hogy a hivatalos apparátuson túl a társadalom is megmozduljon a romeltakarítás érdekében.

A házak rendbehozásánál is az élet már megindult. Ezidáig 25 nagy vállalat dolgozik a kerületben, több száz mérnök méri fel a kerület kárait és nap mint nap jelentkeznek vidéki építő vállalatok, amelyek a VIII. kerület újjáépítését akarják segíteni, meggyorsítani.

Iskoláink mindegyike megrongálódott. A 20 általános iskolából 15 olyan, amelyeket csak üveg, vagy kisebb kár ért, 5 általános iskolánk igen súlyosan megsérült. Tanítás még ezideig egyáltalán nem folyt, még a napközi otthonokat sem tudtuk beindítani. Akadályozta a munka megindítását, hogy bár mi pontosan és alaposan felmértük az iskolákban keletkezett károkat a Városi Tanács oktatási osztálya velünk szemben bizalmatlan volt - érthetetlen módon - ők maguk újra ugyanazokat az iskolákat felmérték és csak utána voltak hajlandók üveg és egyéb szükségletet kielégíteni. Véleményem szerint ilyen módszerekre semmi szükség nincsen és nem is tarthatók fenn hosszú ideig.

Az iskolák rendbe hozásánál a munka beindult, és úgy számítjuk, hogy december 4-én a napköziket be tudjuk indítani, az óvodákat szintén, és megszerveztük az 1-2 órás oktatást minden iskolában, hogy valamelyest a tanulmányi eredményt tartani tudjuk.

Probléma mutatkozott még az Ingatlankezelő Vállalat vezetésében, amely a Végrehajtó Bizottság részéről régen ismert kérdés. Ezt mi jeleztük a Lakásgazdálkodási Igazgatóság felé, ott viszont konkrét intézkedés ilyen irányban nem történt. Ezért kénytelenek voltunk teljes jogkörrel a műszaki osztály főmérnökét, Frigyesi Tibort lerendelni az IKV-hoz, hogy alapos tájékozódást nyerjünk az ottani eseményekről. Még a mai napig sem látjuk biztosítva Horváth Zoltán vezetésével a VIII. kerület újjáépítésének zavartalanságát.

Befejezésül be szeretném még jelenteni, hogy dr. Szappanos Gyula az egészségügyi osztály vezetője állásáról lemondott és én javaslom, hogy a Végrehajtó Bizottság a lemondást fogadja el. Helyette javaslom dr. Bisits László főorvost osztályvezetőnek, aki az elmúlt és a jelen időszakban is a legnagyobb aktivitással segíti kerületünk egészségügyének helyreállítását. Alkalmasnak tartom az osztály vezetésére. Ehhez persze kérjük a Városi Tanács egészségügyi osztály vezetőjének hozzájárulását is.

Hozzászólások:

Kocsis Károlyné: A kerületben felhalmozódott szemét, törmelék elszállítása érdekében modern szemétszállító kocsikat bocsásson a Fővárosi Tanács a rendelkezésünkre.

Oláh Sándor: A Fővárosi Tanácsnál vannak még mindig bürokraták, akik gátolják a kibontakozást. A VB-nek meg kell ezt akadályozni, ha másként nem a kormányhoz kell fordulni, hogy biztosítani tudjuk a Tanács nagyobb önállóságát.

Dr. Martos Ernő: A közbiztonságot csak az utcai világítás biztosításával lehet megoldani. Az utcák ½ 6 órakor már vaksötétek, nincs utcai világítás és a lakások ablakaiból sem szűrődik ki semmi fény. Az emberek félnek a fegyveres erőktől,_ és az utcák teljesen kihaltak.
A törmelék és szemét elszállítására véleménye szerint nem lesz elég 4 hét. A lakosságot most már nehéz lesz erre a munkára megmozgatni, mert már mindenki dolgozik. Jelenleg járványveszélytől nem kell tartani.
A Vöröskereszt ruhaelosztásával kapcsolatban olyan hangok hallatszanak, hogy a ruha elosztásával foglalkozók kicserélik a jó ruhát rosszra, és azt adják a rászorultaknak. Véleménye szerint jó lenne megnézni, hogy milyen minőségű ruhát oszt a Vöröskereszt.

Barabás Bertalanné: A szemétszállításnál teherkocsikra egyáltalán nem számíthatunk. Meg kell valósítani, hogy kiskocsikon hordják ki a szemet, amíg más módunk nincs rá. Ez a módszer 1945-ben is bevált. A lakóbizottság elnöke, vagy bárki a házból ‑ aki elég aktív - élére állhat ennek az akciónak.
A szovjet szemétszállító kocsikkal kapcsolatban, a VB-nek állást kell foglalni a Városi Tanácsnál, hogy a kocsiknak a VIII. kerület kapja meg a nagy részét.
Helyes, amit Oláh elvtárs mondott, hogy tegyünk észrevételt a Fővárosi Tanácsnál. Az oktatási osztállyal kapcsolatban csak akkor hitték el, hogy mennyi üvegre van szükségünk, amikor maguk is lemérték. Vértes a Fővárosi Tanácsnál már elfogad fellebbezést és általunk hajléktalanok részére kiutalt helyiségekre és meg akarja akadályozni, hogy az igénybe vegyük. [!?] Ilyen emberekre semmi szükségünk nincs, az ilyen bürokratikus ügyintézést meg kell szüntetni.
Nagy mennyiségű üveg van raktárainkban, azonban szállítási nehézségekkel küzdünk.
A VB utasítsa a műszaki és közlekedési osztályt, hogy állapítsa meg, hogy a legszükségesebb a közvilágítás megjavítása és a legrövidebb időn belül ideiglenesen állítsák helyre. Erről az osztályvezető 3 napon belül adjon jelentést.
Helyesnek tartja felhívni a Városi Tanács és a Kormány figyelmét arra, hogy a nagyüzemek - Mávag, Ganz stb. - olyan munkásaikat, akiket jelenleg foglalkoztatni nem tudnak, adják át a kerületnek a romok eltakarítására. A munkások ugyanezt a fizetést kapják, mint amikor üzemükben dolgoznak, a differenciát - a két munkabér közt fennállna - a Kormány valamilyen formában biztosítsa.
A ruhaelosztásra felhívjuk a Vöröskereszt figyelmét, hogy csak megfelelő minőség esetén kezdje el az osztást.

Benedek József: Minden vállalatot fel kell szólítani, hogy minden héten egy-egy napra adja oda teherautóját szemétfuvarozásra. A szemét fel és lerakásához a lakosság adjon segítséget. A Gázművek teherautóját vasárnapra átadja szemétszállításra.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a kerületben használaton kívüli gázlámpák is vannak, melyek üzemeltetéséhez csak az szükséges, hogy a Fővárosi Tanács azt engedélyezze.

Váradi Andorné: A Hazafias Népfront Országos Bizottsága indít egy mozgalmat, melynek lényege, hogy vidéki tatarozó brigádokat, munkaerőket küldenek fel. Ez munkaszakaszok kialakítását teszi lehetővé. Pl. egy tatarozó vállalat felelős lesz a József krt. egy konkrét részének rendbe hozásáért. Részletes tárgyalások most folynak.
A tanácstagoknak levelet kell írni, melyben kérnénk őket, hogy segítsenek a VB-nek a szemét eltakarításának kérdését megoldani. Meg kell jelölni minden tömbön belül egy központi helyet, ahová a lakosság a szemetet összegyűjtheti. Egyelőre a legsúlyosabban sérült főútvonalak tanácstagjainak írjunk, József krt., Baross utca, Rákóczi út és Üllői útra.

Farkas József: Szükségesnek tartja a Lakóbizottsági Híradó kiadását, hogy a legfontosabb dolgokról értesüljön a lakosság.
A házakból a házak elé ideiglenesen vezessenek ki áramot, addig amíg a közvilágítást véglegesen meg lehetne oldani.

Barabás Bertalanné: Javasolja, hogy a VB bízza meg titkárát, hogy vegye fel a 15 nagyüzem munkástanácsaival a kapcsolatot és kérje segítségüket - emberben, teherautóban - a szemét elszállításánál.
A gázlámpák visszaállításával kapcsolatban a Közműszolgáltatási Igazgatósághoz fogunk fordulni. Jó javaslat a kapu előtti lámpa. Az építési osztályt a VB utasítsa, hogy a meglevő villanylámpákat vizsgálja meg és ahol csak kis hiba van, két napon belül meg kell javítani.
Helyesli a tanácstagok részére levél küldését, de nem minden tanácstagnak, mert van egy pár olyan tanácstag, aki csak zavart csinál inkább, mint segít. Csak azoknak a tanácstagoknak kell írni, akik tudnak szervezni és a lakosság is szereti őket.
A Lakóbizottsági Híradó elkészítésében kéri Farkas elvtárs segítségét, mert a mi apparátusunk már nagyon igénybe van véve.

 

1956 VB sz. Határozat:

1. A VB utasítja az építési és műszaki osztályt, hogy a kerületben lévő villanylámpákat vizsgálják meg és amennyiben kisebb hibájuk van, azt javíttassák meg 2 napon belül. Vizsgálják meg annak a lehetőségét, ahol a világítást jelenleg mindenképpen megoldani nem lehet - hogy a házakból vezessenek ki áramot a házak elé, az utcák megvilágítására.
A VIII. kerületben lévő gázlámpák újbóli üzemeltetésével kapcsolatban az osztály forduljon a Közműszolgáltatási Igazgatósághoz, és kérje üzembe helyezésüket. 
       Felelős: Tasi István osztályvezető
       Határidő: azonnal

2. A VB megbízza elnökét, hogy hívja fel a Városi Tanács és a kormány figyelmét arra, hogy a kerületi nagyüzemek, a Mávag, Ganz stb. olyan munkásait, akiket jelenleg nem tudnak foglalkoztatni, adják át a kerületnek a romok eltakarításához. A munkások ugyanazt a fizetést kapják, mint amikor üzemükben dolgoznak, a differenciát a - ami a két munkabér között fennállna - a kormány valamilyen formában biztosítsa.
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: azonnal

3. A VB megbízza titkárát, hogy vegye fel a 15 nagyüzem munkástanácsával a kapcsolatot és kérje a segítségüket dolgozókban, teherautóban - a szemét elszállításánál. A teherautókat legalább minden héten egy napra biztosítsák. 
       Felelős: Váradi Andorné VB titkár
       Határidő: azonnal

4. A VB elfogadja dr. Szappanos Gyula egészségügyi osztályvezető lemondását. Az osztály vezetésével megbízza dr. Bisits László főorvost, azzal, hogy a VB határozatát hozza tudomására a Városi Tanács VB Egészségügyi osztályvezetőjének, és annak megerősítésére kérje fel. 
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: azonnal

5. A VB utasítja elnökét, hogy a Városi Tanács vezetőinek fegyelmét minden bürokratikus jelenségre hívja fel, hogy az kiküszöbölhető legyen.
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: folyamatosan

6. A VB szükségesnek látja a Lakóbizottsági Híradó sürgős kiadását, mely tájékoztatást nyújtana a VIII. kerület helyzetéről. 
       Felelős: Váradi Andorné VB titkár
       Határidő: december 5.

Kelt a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 27-én tartott üléséből.

(Váradi Andorné)                                                               (Barabás Bertalanné)
VIII. ker. Tanács VB titkára                                              VIII. ker. Tanács VB elnöke

Ezen a napon történt szeptember 19.

1938

A müncheni konferencia napja. Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini eldöntik, hogy...Tovább

1991

Megtalálták "Ötzi"-t, egy több ezer éves mumifikálódott similauni férfit, az Alpok Ötz-völgyi gleccserében, Ausztria és Dél-Tirol...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő