„A harcok során megrongálódott”

Józsefváros a forradalom után

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a VIII. kerületben zajlottak a legnagyobb harcok. A szovjetek is ezt a városrészt tartották a legveszélyesebbnek, ezért a pusztítás is itt volt a legnagyobb mértékű. A forradalom leverése után a mindennapi élet megindítása, a rend helyreállítása, az újjáépítés mindenhol a tanácsok feladata volt. Melyek voltak a harci események utáni legsürgősebb teendők? Hogyan próbálták meg a helyzetet rendezni? Ezekre a kérdésekre adnak választ a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1956 végéről és 1957 elejéről.

2.

1956. december 11.

Jegyzőkönyv

Felvétetett a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1956. december 11-én reggel 9 órai kezdettel a VIII. ker. Tanács épületében (Baross u. 65. I. em. 112. sz.) tartott 50. üléséről.

Jelen vannak: Barabás Bertalanné VB elnök, Klement Ödön VB elnökhelyettes, Váradi Andorné VB titkár, Benedek József, Farkas Jenőné, Kocsis Károlyné, Végh Tivadar, Vida Miklós VB tagok

Távol vannak: Kovács Zsigmondné, Oláh Sándor, Farkas József VB tagok igazolatlanul, Suhajda József és dr. Martos Ernő VB tagok igazoltan

Elnök: Barabás Bertalanné

Barabás Bertalanné a VIII. kerületi Tanács VB elnöke tájékoztatja a Végrehajtó Bizottságot a kerületben lévő helyzetről és az elkövetkezendő feladatokról:

A legfontosabb probléma a lakások kérdésének megoldása. A lakók elhelyezése területén az elmúlt két hét alatt javult a helyzet, mert már nem csak kizárólag a hajléktalanok elhelyezésével foglalkozik lakásosztályunk, jelentkeznek azok is, akik pincében, üzlethelyiségben vagy albérletben rossz körülmények között laknak. Naponta kb. 4-55 fél fordul meg lakásosztályunkon, ahol állandó botrányok vannak a rendelkezésünkre álló kevés lakás miatt. Ezzel kapcsolatban a Városi Tanács felé megtettük az észrevételünket és Baranyai VB elnökhelyettestől ígéretet kaptunk, hogy a felsőbb szervek által leadandó irodahelyiségekből juttatnak a kerületnek is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a tisztiorvos által megállapított nem megfelelő helyiségben lakókat el tudjunk helyezni. Kb. 800-1000 családot kell azonnal elhelyezni, akik igen rossz körülmények között laknak.

A VIII. ker. IKV megrendelt 3 előregyártott-elem házat, amelybe kb. 50-60 családot fogunk tudni elhelyezni. Egy hónapon belül ezek a házak is készen lesznek.

A másik igen fontos probléma a kerületben a házak, lakások helyreállítása. Kerületünkben 635 épület sérült meg, 7456 lakás. A sérült lakások közül helyreállítható 6058. Helyre nem állítható 1398 lakás. Ezek a számok is mutatják, hogy milyen súlyos nehézségekkel küzdünk. A kerületi nagyüzemek részéről is megindult a helyreállítási munka. Jelenleg 8 tröszt, nagyvállalat, 3 vidéki vállalat, a kerületi Tatarozó Vállalatunk és 102 magániparos végzi a helyreállítási munkálatokat. Közel 1100 szakmunkás és kétezer segédmunkás dolgozik a kerületben. Az életveszély elhárítása megtörtént.

Az elmúlt két hét alatt javult az IKV munkája. Az IKV dolgozói által megválasztott Munkástanács a feladatok élére állt és a munkafegyelmet megszilárdította. Segített a hangulat és a munkafegyelem megszilárdításában az elmúlt VB ülésnek az a döntése, amely szerint Frigyesi Tibor főmérnököt a VB összekötőnek leadtuk az Ingatlankezelő Vállalathoz, aki sok jó észrevétellel él a vállalat vezetésével kapcsolatban és rendszeresen tájékoztatja a VB vezetőit az IKV-nál lévő helyzetről. Ezenkívül a mi javaslatunkra történt, hogy megszerveztek egy csoportot, amely a terület felmérését végzi és a kerületi házakról rendszeres kimutatást készít a károk felmérése céljából. A VB véleménye szerint ha megszilárdul a helyzet és az építőmunkások ténylegesen dolgozni fognak 3‑4 hónap alatt a lakások zömét helyre lehet állítani.

A kerületben lévő romeltakarítás munkálatairól szólva, némi eredményt értünk el ezidáig a törmelék elhordásában. A Baross utcában és egyes utcákon már kevesebb a rom és a törmelék, azonban a kerületben még rendkívül sok a törmelék és a szemét. Megjegyzendő, hogy a Köztisztasági Vállalat kizárólag csak a napi szemet tudja elszállítani, mert kevés az ember. A magunk erejéből elértük, hogy egy gépállomás 11 vontató traktorral szállítja a szemetet.

Kb. másfél hete indítottunk egy mozgalmat, mely szerint vasárnaponként a kerületi üzemektől autót kérünk kölcsön - a törmelék és szemét elszállítására - amelyre a lakók öntevékenyen raknák fel a törmeléket és szemetet. A VB titkára volt a felelős azért, hogy az üzemekkel felvegye a kapcsolatot. Ez nem minden üzemnél sikerült, autót tudnának adni, de benzint és olajat nekünk kell biztosítani. Az elmúlt napokban a Városi Tanáccsal történt tárgyalás során 100 liter benzint kaptunk erre a célra. Így a vasárnapi romeltakarítás feltételei biztosítottnak látszanak.

A kerületi Tanács Műszaki osztály vezetőjének tájékoztatása alapján a Városi Tanács Közlekedési Igazgatósága közölte, hogy szükségtelen ilyen intézkedéseket tenni a kerületi Tanácsnak, mert ez az ő feladatuk és meg fogják oldani. Elősegítené a munkánkat, ha nagyobb segítséget kapnánk felsőbb szerveinktől.

20 általános iskolánk közül 5 súlyosan megsérült, melynek helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe. 15 iskolánkban kisebb károk vannak. Iskoláinkban a napközi otthonok megindultak. Ezenkívül 6 iskolánkban a 2 órás tanítás is beindult. Nehézségeink vannak a pedagógusok hozzáállásánál. Van olyan pedagógusunk, akit ha nem rendeltek be az iskolába, nem is jelentkezett. Többször kértük a pedagógusokat, hogy az iskola rendbe hozását segítsék, sőt javasoltuk, hogy a felsőbb tagozatú gyermekeket is vonják be ezen munkába. Azt azonban nem tudjuk elérni, éppen a pedagógusok helytelen hozzáállása következtében. Felkértük a pedagógusokat továbbá hogy segítsenek a Vöröskereszt munkájában, de a legnagyobb ellenállás mutatkozott, 60 pedagógus közül 20 jelentkezett munkára.

Javasolja, hogy a VB mondja ki kötelezően: minden pedagógus köteles napi két órát minimálisan a segélyezésnél, vagy a Vöröskereszt munkájában részt venni és ez alól egyetlen pedagógus sem kivétel.

A károsultak segélyezésére kétfajta mód van a Tanácson belül, az egyik a segély, amit a Tanács ad, a másik a kölcsön, amit az OTP intéz. Pénzsegély céljára decemberben 1 070 000 Ft-ot kaptunk. Felsőbb szerveinktől ígéret érkezett, hogy ezt az összeget fel fogják emelni. Az eddigi irányelv szerint a kár 10%-át tudjuk megtéríteni. A segély határa ötezer forint. Ha a felsőbb szervtől kapott ígéret valóra válik, ezt az összeget fel tudjuk emelni.
Az OTP kölcsön maximális határa 10 ezer forint, amelyet 5 év alatt kell kifizetni.
Segélyügyben ezidáig 1300 kérvényt adtak be, kivizsgáltunk 600 kérelmet. A bizottság 190 kérelem ügyében döntött és 310 000 Ft-ot segély céljára kiutalt 130 fő között. A károsultak megelégedésüket fejezték ki a gyors és azonnali segély kiutalási formáért.
A beadott kérvények magas száma megköveteli a segélyezési munka meggyorsítását a pedagógusok bevonásával.

A Vöröskereszt segélyezési munkájáról szólva: amikor beindítottuk az életet november 8-án, a vidék dolgozói élelmiszer szállítmányokkal segítségül jöttek a kerület dolgozóinak. A tanácsapparátus dolgozóit ráállítottuk az élelmiszerek kiosztására.
Később jött a Vöröskereszt, amely átvette a Tanácstól ezt a munkát, de még továbbra is kb. 60-80 tanácsi dolgozó segített a kiosztásnál. Majd a Vöröskereszt a Tanács dolgozóinak segítségét tovább nem vette igénybe. Megalakult egy kerületi kollégium, amely a Vöröskereszt irányítását végzi. A kollégiummal felvettük a kapcsolatot és megállapodtunk, hogy a Tanács minden segítséget megad a Vöröskereszt részére.

Már két hete szünetel a kiosztás. A különböző rádió közlemények a Vöröskereszt részéről csak szólamok, mert a VIII. kerület dolgozói a különböző külföldi adományokból nem részesülnek. A lakosság pedig joggal követeli az adományokat rajtunk. A kollégium közölte, hogy az Országos Vöröskereszt felé ezt az észrevételünket megteszi. A Vöröskereszt kért egy tanácstag delegátust, dr. Martos Ernő VB tagot javasoljuk erre a funkcióra. Előreláthatólag azonban dr. Martos nem fogja tudni ellátni egyedül ezt a funkciót, mivel a kollégium igen gyakran ülésezik. Ezért helyes lenne, ha a Hazafias Népfront részéről Vida Miklós VB tag is vállalná ezt a funkciót.

Egészségügyi vonalon bölcsődéink beindultak a Kerepesi úti és a Nagytemplom utcai bölcsődék kivételével. A Kerepesi úton nem mutatkozott szükséglet, amely indokolttá tenné a bölcsőde üzemeltetését. A Nagytemplom utcai bölcsőde a harcok során tönkre ment.
Bölcsődéinkben általában 40-50 a kihasználtsági szám. A Svéd Vöröskereszt vállalta a bölcsődéink élelmezését, de még ezidáig nem kaptunk semmit.

Járványveszély, tömeges fertőző megbetegedés nincs a kerületben. A Trefort utcai Rendelőintézet teljes apparátussal működik. A Szántó Kovács János utcai rendelő helyreállítása megkezdődött. Kerületi orvosi rendelőink a felsőbb szervektől kapott utasítás szerint egy óra rendelési időt biztosítanak. Az összes körzeti orvosi rendelőnk üzemképes. A lakosság szükségleteit az egy órás rendelés nem elégíti ki. Ezt jeleztük felfelé.

A közellátás nem rossz. Az élelmiszerek mennyisége megfelel az október 23-i mennyiségeknek. A politikai hangulat miatt azonban a vásárlás az egyes cikkekből igen megnőtt, és minden mennyiség kevés, amit az árudákba kiszállítanak. Az ellátás terén a szállítási eszközök hiánya nagy bonyodalmat okoz. 12 nagyüzemünkben KÖZÉRT ellátást biztosítottunk az üzemek dolgozói részére. Pl. a MÁVAG, Ganz, Ruggyantagyár, Gábor Áron stb. A nagyüzemi konyhák is megindultak, amelyek biztosítják a dolgozók részére a meleg ételt.

Hiány van a ruházati cikkek vonalán. Alapvető cikkeket, meleg ruhát egyáltalán nem lehet kapni. 0
Komoly probléma mutatkozik a tüzelőellátás területén. A szállítóeszközök hiánya megnehezíti a kevés áru szétosztását.

Bár még nagyon súlyos a kerület helyzete, úgy látjuk, hogy az élet minden területen beindult. Reméljük, hogy a harcok során keletkezett károkat a legrövidebb időn belül fel tudjuk számolni.

Javasolja a VB felé a tanácstagok összehívását 3-3 csoportban. Elmondanánk a tanácstagoknak a súlyos problémákat és kérnénk segítségüket a segélyezés, a Vöröskereszt és egyéb munkákban.

Az elmúlt időkben felvetődött, hogy az állandó bizottságok működjenek-e vagy sem. A VB részéről úgy látjuk, hogy most már időszerű lenne az állandó bizottságok működése is. A tanácstagok összehívását javasoljuk szombaton 12 órára, mivel vasárnap romeltakarítás van.

A Városi Tanács VB a Budapesti Rendőrkapitányság Vezetőjével közösen rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a legerélyesebben fel kell lépni az önkényes beköltözők ellen. Kerületünkben kb. 100-150 önkényes beköltöző van. Ezek ellen a legsürgősebb intézkedéseket kell foganatosítani.

Egyben bejelenti, hogy Németh Aranka tanácstag lemondott, mivel vidékre megy férjhez.

Bejelentés érkezett Vass László tanácstag ellen. Választópolgári levél útján követelik, hogy azonnal váltsuk le, mert állandóan a Párttal terrorizálta a lakosságot és ezen felül semmi érdemleges munkát nem végzett. Véleménye szerint Vass László tanácstaggal beszélgetés formájában ismertetni kellene választói véleményét.

Hozzászólások:

Klement Ödön: Az Ingatlankezelő vállalat munkáját erősen befolyásolja, hogy időnként bizonyos hírek érkeznek a Városi Tanácstól: pl. a főmérnököt, Terményi Pált (akinek munkájával meg vagyunk elégedve) elviszik a IV. kerületbe, amit a kerületi tanáccsal nem beszéltek be. Olyan hír is volt, hogy a vezetőt, Horváth Zoltánt és Tömör Zoltánt is elviszik más kerületbe. Ezek a híresztelések zavarják az IKV munkáját. Feltétlenül szükséges, hogy a Városi Tanács a kerületi Tanáccsal is közölje szándékait. Ne csak az IKV egyes dolgozói nyerjenek értesülést az IKV-val kapcsolatos intézkedésekről.
Hat iskolánkban a pedagógusok bevonásával a gyermekek korrepetálása megindult.
Javaslata, hogy a Pedagógus Szakszervezet és az oktatási osztály közösen dolgozzon ki a pedagógusok részére kötelező heti óraszámokat, mely idő alatt az iskolai, vagy közsegélyezési munkában vegyenek részt.
A Vöröskereszt nagy feladatok előtt áll. A kollégium tagjainak elmondása szerint 200 ezer tonna anyag érkezik külföldről Magyarországra (élelmiszer, gyógyszer, ruha), amelynek elosztásáról a Vöröskereszt gondoskodik. Várható, hogy a VIII. kerület mint a legsúlyosabban sérült kerület is nagyobb mennyiséget kap az adományokból. Hathatós segítséget kell adnunk a Vöröskeresztnek helyiség szempontjából is.
Az iskolák egyes helyiségeit, a tanítás akadályozása nélkül, igénybe lehet venni kiosztó helynek.
Bejelenti, hogy a Kistemplom utcai Tüdőbeteggondozó Intézetet áthelyeztük a Korányi Kórházba, ahol központi tüdőbeteg-gondozót létesítünk. A felszabaduló Kistemplom utcai helyiség, amelynek helyreállítási munkálatait megkezdték, helyreállítás utáni felhasználásáról kell dönteni. Az egészségügyi osztály véleménye szerint bölcsőde céljaira használjuk fel, mert a Nagytemplom utcai bölcsőde igen zsúfolt.
Véleménye szerint a Kistemplom utcai tüdőgondozó felszabaduló helyiségét ideiglenesen át lehetne adni a Vöröskeresztnek központi helyiségül, ha bevégezték a nagy munkát, ismét visszakapnánk bölcsőde céljaira.
Egyes üzemek vállalatok azzal a kéréssel fordultak a Tanács felé, hogy romos házrészeket, néhány lakást a vállalat a maga erejéből, saját munkásaival helyreállítana. A helyreállított lakások 50%-át átadnák a tanácsnak a másik 50%-ot pedig saját dolgozóik részére. A VB-nek dönteni kellene, hogy hozzájárulnak-e ilyen formában a lakásépítésekhez.

Kocsis Károlyné: A tej kiszállítása a kerületben nem megfelelő, előfordul, hogy fél egykor szállítják a tejet és az üzletek két órakor zárnak. A kereskedelmi osztály tegyen intézkedéseket ennek megszüntetése érdekében.
A romeltakarítás megszervezésére a Lakóbizottsági Híradót is fel lehetne használni, vagy levél formájában felhívni a tanácstagok figyelmét.
Javasolja, hogy a VB vezetői beszéljenek az iskolaigazgatókkal, hogy a pedagógusok az iskolán belüli, vagy más munkálatokban vegyenek részt.
Sérelemnek tartja, hogy a Vöröskereszt munkájában a Hazafias Népfront aktíváit mellőzte.
Az állandó bizottságok (ÁB) működése időszerű lenne. Különösen az építési, oktatási, kereskedelmi ÁB-k nagy segítséget tudnánk nyújtani.

Váradi Andorné: A legutóbbi VB felelősei értekezleten 160 fő vett részt a 200 VB felelős közül. 34-en tettek fel kérdéseket és nyilvánítottak véleményt. Két fő kérdéssel foglalkoztak: az önkényes beköltözők és a romeltakarítás kérdésével. A Városi Tanács legutóbbi rendeletét az önkényes beköltözőkről levél formájában ismertetni kellene a lakóbizottságokkal.
A Lakóbizottsági Híradó elkészítését nem tudjuk vállalni a Tanács részéről, mert igen nagy munkát igényel. Egy rövid tájékoztatót fogunk kiküldeni a kerület helyzetéről a lakóbizottságoknak.

Végh Tivadar: A szemét elszállítással kapcsolatban a Városi Tanácsnak kell intézkedni. A Köztisztasági Vállalat a kocsiparkját biztosítsa erre a munkára. Felmérést kellene eszközölni, hogy a 200 tanácstag közül hányan fognak dolgozni.
A Vöröskereszt munkájának megjavításába is be lehetne vonni a tanácstagokat is.
A tanácstagok összehívását szombaton 12 órára javasolja.

Farkas Jenőné: Minden tanácstag a saját tömbjében mérje fel kik a rászorultak a Vöröskereszt adományaira, ezáltal megkönnyítené a Vöröskereszt munkáját. Véleménye szerint a vállalatok által felépítendő lakások mindenképpen a helyreállítás munkáját segítik elő, akár adnak a helyreállított lakásokból a Tanácsnak, akár nem.
Véleménye szerint a népművelési ÁB-ra egyelőre nincs szükség, tagjait más fontosabb területen lehetne foglalkoztatni. A gyermekek ellátása nem megfelelő. A dolgozók kénytelenek magukkal vinni gyermekeiket az üzemekbe. Valami foglalkozást kellene szervezni a gyermekek részére, ehhez a pedagógusok nagy segítséget tudnának nyújtani.
A területen állandóan felvetik a közvilágítás nem megfelelő voltát. Sürgős intézkedést kérnek a lakók.

Rankel István: A tanácstagok összehívását szombaton 12 órára javasolja. Az állandó bizottságok közül elsősorban a helyi adottságoknak legjobban megfelelő ÁB-ot kell beindítani.
A pedagógusok beosztásánál figyelembe kell venni a pedagógusok helyzetét és kívánságait.
Az üzemekkel meg lehetne állapodni, hogy az általuk helyreállított lakásokat a VIII. kerületben lakó dolgozók kapják meg, ezáltal is csökkenne a kerületben rossz, egészségtelen lakásokban lakók száma.

Benedek József: Helytelennek tartja, hogy a Trefort utcai iskolába hetenként 1-2 órára hívják be a tanulókat, mikor az iskola komolyabb kárt nem szenvedett.
A törmelék és szemét mielőbbi elszállítása érdekében minden tanácstag keressen kapcsolatot üzemekkel autószerzés céljából és szervezze meg a lakosság körében az öntevékeny szemét elszállítását.

Végh Tivadar: Javasolja, hogy a VB utasítsa az IKV-t, hogy minden házfelügyelőt az ablakon keresztül egy lámpát szereljen ki az utca megvilágítása céljából.

Klement Ödön: Javasolja, hogy a tanácstagok megbeszélésén egy-egy függetlenített VB tag ismertesse a mai VB anyagát. Helyes lenne, ha az értekezleten 3-3 VB tag is részt venne.
A rendőrség részéről két állandó ember biztosítása szükséges az önkényes beköltözők ügyeinek intézéséhez.

Vida Miklós: Sok elfoglaltsága miatt a Vöröskereszt munkájában nem tud részt venni.

Barabás Bertalanné: A főútvonalakon a közvilágítást megjavították, a mellékutcákba még nem jutottak el. Az elmúlt VB határozata alapján már felkértük a házfelügyelőket, hogy a lámpákat szereljék ki a kapuk alá. Egyes helyeken ezt meg is valósították, de a legtöbb helyen nem reagáltak a határozatra.
Ismételten erélyen fel kell szólítani az IKV-t a határozat végrehajtására. Az Elektromos Művektől nyert tájékoztatás szerint egy-két héten belül a legsürgősebb munkálatokat el tudják végezni a mellékutcákban is.
Jelen pillanatban helyes kezdeményezés lenne, ha fontosabb osztályok vezetői, pl. egészségügy, oktatási osztály, segélyezési csoport, igazgatási osztály vezetője rövid cikk formájában tájékoztatná a lakosságot végzett munkájáról, amit kiküldenénk a lakóbizottságoknak.

1956. VB sz. határozat:

1. A VB megbízza elnökét, hogy 
         a. a Pedagógus Szakszervezettel és az oktatási osztály vezetőjével közösen, egyenlő heti óraszám megállapítása mellett, a pedagógusokat vonják be a Vöröskereszt, a segélyezés munkájába is. 
         b. levél formájában hívja fel a pedagógusok figyelmét a munkában való részvételre, hivatkozva hivatásérzetükre.

2. A VB megbízza elnökét, hogy hívja fel a Városi Tanács VB oktatási osztály figyelmét a pedagógusok egységes munkaidejének kidolgozására, a gyermekek tanításának beindítása érdekében. Megengedhetetlen, hogy kevéssé sérült iskolákban is csak heti 1-2 órát foglalkoznak a gyermekekkel. 
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: azonnal

3. A VB felkéri elnökét, hogy a lakás helyreállításra jelentkezett üzemekkel kössön megállapodást, olyan értelemben, hogy a helyreállított lakásoknak legalább 50%-át a VIII. kerületben lakó dolgozóinak adják át. 
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: folyamatos

4. A VB utasítja a kereskedelmi osztály vezetőjét, hogy intézkedjen a tej kiszállítás megjavítása érdekében, mert előfordul, hogy a tej csak délután egy órakor érkezik meg az árudákba.
       Felelős: Máté Miklós kereskedelmi osztály vezetője
       Határidő: azonnal

5. A VB megbízza függetlenített tagjai, hogy biztosítsák a tanácstagok összehívását 3 csoportban, 15-én 12 órára. Az értekezleten ismertessék a VB ülésen elhangzottakat. Biztosítsák, hogy a megbeszélésen a VB tagokon kívül részt vegyenek a Vöröskereszt képviselője és mindazon csoportok vezetők, akik segélyezéssel, a hajléktalanok elhelyezésével, oktatással foglakoznak, továbbá az IKV és a Rendőrség képviselője. Így a tanácstagok által feltett kérdésekre pontos választ tudjanak adni. 
       Felelős: a VB függetlenített tagjai
       Határidő: azonnal

6. A VB utasítja az IKV vezetőjét, hogy a Munkástanács segítségével érje el, hogy a házfelügyelők vezessék ki a villanyt a kapuk elé a legrövidebb időn belül. 
       Felelős: az IKV vezetője
       Határidő: azonnal

Kelt a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. december 11-i üléséből.

 

(Váradi Andorné)                                                   VIII. ker. Tanács VB elnök
VIII. ker. Tanács VB titkára

Ezen a napon történt március 29.

1973

Az utolsó amerikai katona is elhagyja Vietnamot.Tovább

1974

Először közelíti meg és küld fényképeket űrszonda (Mariner–10) a MerkúrrólTovább

1976

Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes, II. világháborús hadseregparancsnok (*1889)Tovább

1989

A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a...Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő