A kávéháztól a népbüféig

A vendéglátóipar államosítása

„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”

Ellenőri jelentések

TEXTILÁRUELOSZTÓ IRODA
ELLENORZÉSI OSZTÁLY
Szám: 480.
Budapest, 1946. június 26.

Ellenőri jelentés

A Bagdad kávéház és étterem /N. J. cégnél/ Bp. I. Attila u. 93. hsz. alatt a megtartott ellenőri vizsgálat alkalmával a következő szabálytalanságokat találtam:

Első esetben /1946. június 24-én d.e. 11 órakor/ az ellenőrző vizsgálatot a tulajdonos távolléte, valamint az étterem üzemen kívüli állapota miatt nem tudtuk megtartani. A jelenlévő N. J-nénak, a tulajdonos feleségének meghagytuk, hogy f. hó 25-én délután 6 óra után ismét eljövünk. Férjével tudassa, hogy a megadott időpontban összes üzleti engedélyeivel rendelkezésünkre álljon.
1946. június 25-én délután 1 7-kor ismét megjelentünk a Bagdad Étteremben, azonban még se id. N. J., se ifj. N. J. nem volt jelen N. J-né szerint a férje bizottsági ülésen van, de rövidesen hazatér.
Közel másfél-órás várakozás után, 3 8-kor N. J-né kérésére az ugyanazon házban levő emeleti lakásra mentünk fel, s ott várakoztunk tovább. N. J-né kérését szívességből teljesítettük, mert nem akartunk feltunést kelteni az Étteremben, ahol már minden előkészületet megtettek a vendégek fogadására. Az asztalokat pezsgőspoharakkal látták el, a zenészek készenlétbe helyezkedve próbálgattak, majd két bárnőnek tetsző hölgy is megjelent.
8 órakor végre megjött id. N. J. fiával, ifj. N. J-el együtt, - de a csatolt jegyzőkönyv szerint - a felvilágosításokat megtagadta.
A Bagdad nevu kávéház és étterem beállítottságánál fogva bár jellegu. Az étterem csak este kezd el muködni. A személyzet hat óra után jön össze, de a kezdés csak 9 óra felé lehet. Az étterem bejárata egy tükrös ruhatár helyiségbe nyílik, ahol az érkezőket egy falra mázolt erotikus festmény fogadja; egy estélyi ruhás pajzán hölgy felfedett combjait fitogtató pózban.
A ruhatárból jobbra egy kimondottan bárszeru helyiség nyílik. Területe kb. 10X10 méter. A helyiség aranyozott falaival, oszlopaival, különleges gömbburáival és fali mécsesszeru lámpásaival exklusív benyomást kelt. Az ugyancsak falra festett exotikus és erősen erotikus képek a célnak megfelelő hatásos hangulatot varázsolnak.
A személyzet között két néger pincér is van.

/K. T.//R. I.//M. T./

 


TEXTILÁRUELOSZTÓ IRODA
ELLENORZÉSI OSZTÁLY
Szám: 480.
Budapest, 1946. . júl. 4.

Ellenőri jelentés

A "Bagdad" étterem cégnél II. Attila u. 19. hsz. alatt a megtartott ellenőri vizsgálat alkalmával a következő szabálytalanságokat találtam:
1946. július 3.-án megjelent a Belkereskedelmi Igazgatóság ellenőri osztályán Dr. L. J. ügyvéd. Állítása szerint csupán F. M. jogi képviselője és N. J-vel semmiféle nexust nem tart fenn.

S. I. s. k.Olvashatatlan aláírás s. k.

 


MÁSOLAT
J e g y z ő k ö n y v

mely felvétetett a Bagdad pincéreitől és zenekarától az alábbiak igazolására:
Május hó végén az üzlettulajdonos és R. között vita folyt le, mely abból kerekedett, hogy N. úr R. úr sógorát, B-t szolgálati lopás és egyéb elszámolási szabálytalanságok miatt azonnali hatállyal el akarta bocsátani. Ekkor R. kijelentette: Figyelmeztetlek, hogy amennyiben B-nek a haja szála is meggörbül, ha feljelented, vagy kidobod, úgy én az eszközök megválogatása nélkül téged kikészítelek és az üzletet tönkreteszem és bezáratom. Ezen felül pedig minden hatóságnál megvannak az összeköttetéseim, hogy fenti tervemet keresztül vigyem.

Vigyázz, mert szörnyu ellenfél vagyok, mert a cél érdekében nem válogatom meg az eszközeimet.
Mint a Bagdad szervezett munkássága, pincérek és zenészek kijelentjük, hogy azóta helyiség ellen egy aljas és tényleg az eszközök megválogatása nélkül folyó hajsza indult meg, idáig minket az engedélyosztálynál, a Gazdasági rendőrségnél és számos más helyen feljelentettek, de tény, a számos vizsgálat terhünkre semmi néven nevezendő szabálytalanságot megállapítani nem tudott, mert helyiségünk Budapesten talán az egyetlen, mely a hatósági rendelkezéseket a legszigorúbban betartja.
Egyébként fenti kijelentések majdnem szó szerint idéztettek, és egyben kijelentjük, hogy azóta ilyen értelmu kijelentések még többször elhangzottak R. részéről és ezeket alulírottak mind saját maguk hallották.

Kelt Budapest, 1946. VII. 5.

a zenekar tagjai

T. Gy. zenekari megbízott.

K. E. zenekarvezető.

L. G. pincér

G. I. üzemi megb.

 


MÁSOLAT
J e g y z ő k ö n y v

mely felvétetett a Bagdad személyzetétől az alábbiak igazolására:

R. J. 1946. V. 10. és 18-a között többször felkereste üzletünket. Mikor az üzletben az üzlettulajdonossal folytatott megbeszélései után elhagyta az üzletet, a ruhatárban kijelentette szóról-szóra, hogy:
N-t elpusztítom és majd meglátják, hogy az üzletet akkor záratom be, amikor nekem tetszik.
Megjegyezni kívánjuk, hogy ilyen kijelentések R. részéről nem egyszer, hanem többször elhangzottak, és értelmük mindég az volt, hogy a Bagdadot ő majd tönkreteszi a tulajdonossal együtt.

Kelt Budapesten, 1946. VII. 5-én.

W. S.-né
ruhatáros
Sz. I-né
ruhatáros

 


602.

6. július 6.
V., Harmincad u. 3.

T.
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága
Gazdasági Rendészeti Osztálya

B u d a p e s t

Bagdad étterem /I., Attila u. .93./ tulajdonosa N. J. ügyének kivizsgálását kérjük. A nálunk 12.810/1946. sz. alatt iktatott beadványt az eljárás megindítása végett B. alezredes úrnak rövid úton átadtuk. Ezt a rend kedvéért átiratunkkal iratszeruen közöljük.
Felkérjük a t. Osztályt az eljárás eredményének velünk való közlésére.

Igazgató megbízásából
olvashatatlan aláírás s. k. h. osztályvezető

 

 


július 6.
ELLENORZÉSI OSZTÁLYV., Bajcsy Zsilinszky út 72.
Vm.

602/946

T.
BAGDAD KÁVÉHÁZ ÉS ÉTTEREM

Budapest

Felhívjuk Címet iparuzésére vonatkozó összes iratainak e hó 8-án, hétfőn reggel 9 órakor V. M. főelőadó urunknak való bemutatására. Ennek elmulasztása esetén kénytelenek vagyunk a jogtalan iparuzést vélelmezni, egyidejuleg felszólításunk megtagadása miatt az eljárást folyamatba helyezni.

olvashatatlan aláírás s. k.
h. osztályvezető

Kézbesítve.

 


ELLENORZÉSI OSZTÁLY
Intern. Vm.
1946. július 10.

480

JELENTÉS
a Bagdad kávéház ügyről.

A Magyar Belkereskedelmi Igazgatóságtól 12.810/1946. sz. alatt iktatott beadványban kérték a Bagdad kávéház-étterem, Budapest I., Attila utca 93 iparügyének kivizsgálását.
A beadvány birtokában az osztály június 24-én délelőtt, majd az azt követő nap este M. T., K. T. és R. I. ellenőreit küldte ki helyszíni vizsgálatra. Feladatukat azonban nem tudták teljesíteni, mert a csatolt jegyzőkönyv szerint a Bagdad tulajdonosai id. és ifj. N. J., ugyancsak I., Attila utca 93. alatti lakosok a kért felvilágosítást megtagadva iparjogosítványukat nem mutatták fel.
Július 3-án a 2 alatt csatolt jegyzőkönyv szerint megjelent az osztályon fentiek ügyvédje, dr. L. J., Budapest VI., Teréz körút 23. alatti lakos, aki ügyfelei tévedéséért elnézést kért és azok nevében kötelezettséget vállalt mindennemu felvilágosítás megadására.
Július 6-án, szombaton este az osztály részéről V. M. főelőadó és F. I. s.előadó szállt ki helyszíni vizsgálatra. Mint vendégek helyezkedtek el a helyiségben, ahol rajtuk kívül csak két kisebb társaság tartózkodott. Az üzem 22 óra után kezdett muködni és vendégeinek száma záróráig - 24 óráig - nem nőtt. Tizennégy tagú személyzet foglalatoskodott a nagyon mérsékelten fogyasztó társaságok körül, ebben a számban szerepel a négy főből álló zenekar, a néger piccolo, bármixer és ruhatáros is. E külsőségek ellenére azonban a fogyasztás nagyon mérsékelt és nem áll arányban a nagy személyzettel, a luxusszeruen kiépített helyiséggel. Az este folyamán a vendégek személyazonosságát szovjet-magyar rendőri járőr igazoltatta, tagjai szerint hangos jelenetek, botrány, záróratúllépés nem fordult tudtuk szerint elő.
A helyiség bejáratán a tulajdonos neve nincs feltüntetve, bent semmiféle iparjogosítvány nem látható. Ezek bemutatására kiküldötteink felszólították az ott tartózkodó ifj. N. J-t, aki 8-án reggelre kötelezte magát az iratoknak és üzleti könyveinek bemutatására. A mondott időben maga helyett újabb 24 órás haladékot kérő levelet küldött be, ennek lejártakor telefonon kért újabb 24 órát, melynek elteltével sem mutatta be iparjogosítványát, sem egyéb üzleti feljegyzéseit.
Mindezek alapján nem kétséges, hogy a panaszok alaposak, ifj. és id. N. J. iparukat érvényes iparjogosítvány nélkül gyakorolják. Ezért javasoljuk jogtalan iparuzésének megszüntetésére az elsőfokú Iparhatóság utasítását, mely egyidejuleg helyisége igénybevétele érdekében is tartozik intézkedni. A hivatkozott beadványt dr. H. igazgató úr szóbeli utasítása értelmében a gazdasági rendőrséghez tettük át, míg az egyéb panaszok kivizsgálása nem tartozik hatáskörünkbe.

olvashatatlan aláírás s. k.
h. osztályvezető

 


480.

12.810/19466. július 10.
V., Harmincad u. 3.

T.
I. kerületi Előjáróság
mint első fokú Iparhatóság

Budapest

Utasítom t. Címet a Bagdad kávéház, Budapest I., Attila u. 93. iparuzésének azonnali megszüntetésére és a helyiségének igénybevétele érdekében az intézkedésnek a közigazgatási hatósággal való soron kívüli közlésére.
Így kellett határoznom, mert az iparuző helyiségében a tulajdonos neve nincs feltüntetve, iparjogosítvány nincs kifüggesztve és iparjogosítványát megfelelő határidő alatt sem tudta felmutatni, tehát iparát jogosítvány nélkül uzi.

T. Cím intézkedéséről soron kívüli jelentést kérek.

Az igazgató megbízásából:
olvashatatlan aláírás s. k.
h. osztályvezető

 


MÁSOLAT

ELLENORZÉSI OSZTÁLY
Intern. Vm/Ha
1946. július 13.

JELENTÉS
a Bagdad kávéház ügyről.

480 számú jelentésünk benyújtása után július 10-én megjelent Osztályunknál id. és ifj. N. J.
Ez alkalommal átnyújtották a mellékelt 2 drb. jegyzőkönyvet, mely szerint ellenük R. J. sógorának elbocsátása miatt zsarolási hajszát folytat.
Bemutatták a Pénzügyigazgatósághoz benyújtott kérvényük másolatát, melyben F. M. (Bp. VI. Lehel u. 17/b sz. alatt áthelyezésre kötelezett eredeti engedélyes a 235050/1945 P. M. alapján feléledt italmérési engedélyét Attila u. 39. sz. alá helyezi és társul id. N. J-vel. Egyidejuleg saját neve alatt 125312/1946 és az N. által 127778/1946 által benyújtott kérvényekre hivatkozva közös korlátlan italmérési engedélyt kérnek. A felmutatott iktatószám szerint Pénzügyigazgatóság a kérvényt 127778/2 szám alatt 1946. május 15.-én iktatta.

Bemutatták továbbá az I. kerületi Előljáróságnak 1048/1946. sz. alatt március 2.-án kelt leiratát, mely az Attila utcai átalakított vendéglő helység használatbavételét engedélyezi.
Bemutatásra került id. N. J. 1945. okt. 31.-én 13808/B.5. szám alatt az I. kerületi Előljáróság által kiállított kávémérő-iparigazolvány.
Végül felmutatták F. M-mel kötött és 1946. május 16-án illetékezett társasági szerződésüket. Eszerint N. és F. cég alatt közkereseti társaság létesül az Attila utcai 93. sz. alatti korcsmaüzlet folytatására. A céget egyedül id. N. jegyzi, képviselő harmadik személyekkel szemben. Az üzletet ő vezeti és csak kivételes esetekben tartozik F. előzetes jóváhagyását kikérni. A berendezés és a felszerelés tulajdonjoga változatlanul N-t illeti meg. A társaság csak annak díjtalan használatára jogosult. A társas viszonyt 1947. V. 15.-e után bármely fél felmondhatja. Ez esetben F. kiválik a társaságból és N.-t illeti meg az akkor már saját nevén maradó italmérési engedély. A forgótőkéről Nagy tartozik gondoskodni, ő köteles üzleti terheket és F-nek személyes adóját fizetni. F. az üzleti eredményektől függetlenül havonta 120 liter 11 Maligán fokú bor árát kapja, más igényt a közkereseti társasággal szemben nem támaszthat.
A fentiekben ismertetett társasági szerződés iskolapéldája az u. n. "strómann" szerződéseknek, megoldásához Nagynak azért kellett folyamodni, mert május 10-én amikor a hivatkozott mellékelt jegyzőkönyvek szerint történtek, iparjogosítvány nélkül muködött.
F. M. a bemutatott szerződés alapján színleges iparuzésből kíván jövedelmet húzni és eredeti helységről, mely 235050/1945. P. M. rendelet szerint őt illeti meg, az időközi engedélyes javára ellenszolgáltatás ellenében mondott le.

V. M. s. k.

 


ELLENORZÉSI OSZTÁL

Intern. Vm/Ha1946. július 13.

F e l j e g y z é s
a t. Elnöki Osztály részére

Mellékelten felterjesszük a Bagdad kávéházról szóló legújabb jelentésünket.
Az V. 15-ig történt jogosulatlan iparuzés miatt javasoljuk a kihágási eljárás megindítását N. J. ellen az I. kerületi Elöljáróság útján. A színleges iparuzés megszüntetése végett kérjük jelentésünk egy példányának a Pénzügyigazgatósághoz való leküldését és tekintettel arra, hogy N. értesülésünk szerint kávéházi iparengedélyt kért a K. Sz. I. főosztályától. A jelentésünk másodpéldányának a főosztályhoz való átszármaztatását javasoljuk.

osztályvezető

MOL-XIX-G-5-2. doboz (Magyar Országos Levéltár - Belkereskedelmi Igazgatóság - 1946-1949 - 2. doboz)

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.Tovább

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rákosi- és Kádár-korszak: társadalom, életmód, diplomácia

 

A 20. századi magyar történelem egyik meghatározó fejezete a mintegy 40 évig tartó államszocialista időszak, a szovjet típusú totalitarianizmus, azaz a Rákosi- és a Kádár-korszak. A pártállami diktatúra legfőbb jellemzője az élet minden területén végrehajtott szovjetizálás volt: a politikai hatalom centralizálása, a szocialista tervgazdálkodás bevezetése, az állami monopólium megteremtése az oktatásban, a kulturális pluralizmus felszámolása, a marxista-leninista világnézet kizárólagossá tétele, továbbá a szovjet blokkba való betagozódás és a külpolitika feltétlen szovjetbarátsága.

Történelmietlen látásmódra vallana azonban, ha nem tennénk éles különbséget a diktatúra különböző szakaszai között, és összemosnánk a Rákosi-korszakot a Kádár-korszakkal, illetve azokon belül is a különböző periódusokat. A Rákosi-korszakot vizsgálva ki kell hangsúlyoznunk például, hogy a „klasszikus” sztálinizmus időszakát (1949‒1953) legfőképpen az intézményesített terror és a mérhetetlen személyi kultusz, míg az ezt követő két évet (a Nagy Imre-kormány időszakát) a rendszer elviselhetővé tételének szándéka jellemezte.

A rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt számos olyan történeti munka született, amelyek alapján ma már a Kádár-rendszert is megbízható pontossággal korszakolhatjuk. Erre itt nem áll módunkban részletesen kitérni, csupán jelezzük, hogy az 1956-os forradalom leverését követő tömeges megtorlások időszaka 1958-tól egyben a rendszer konszolidációját is jelentette. Néhány év alatt befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása, 1963-ban pedig általános amnesztiát hirdettek. Fokozatosan oldódott az ország addig nyomasztó nemzetközi elszigeteltsége, számos nyugati állammal nagyköveti szinten helyreállt a diplomáciai kapcsolat. A magyar külpolitika viszonylagos mozgástérre tett szert annak ellenére, hogy a Szovjetunióhoz és a Varsói Szerződéshez való szövetségesi hűségéhez egy pillanatig sem férhetett kétség. Az 1960-as évektől emelkedett a lakosság életszínvonala („gulyáskommunizmus”), megszűnt a terrorrendszer, a párt hegemóniájának elfogadásáért cserében depolitizálták a mindennapi életet, a korábbiaknál jóval nagyobb utazási szabadságot biztosítottak, és egyre inkább a szakértelemre helyezték a hangsúlyt a származással, illetve a politikai megbízhatósággal szemben. Mindez azonban nem feledteti, hogy a rendszer egészen a bukásáig államszocialista diktatúra maradt ‒ igaz, elvesztette totális jellegét ‒, Magyarország pedig korlátozott szuverenitással a szovjet világbirodalom részét képezte még akkor is, ha a „legvidámabb barakk” volt.

Az ArchívNet idei utolsó, 5‒6. összevont számának fő témája tehát a Rákosi- és a Kádár-korszak. Öt írás vizsgálja különböző szempontok szerint e két időszakot. Szó esik a felsőoktatás helyzetéről, az egészségügyről, a mezőgazdaságról és a diplomáciáról is. A krakkói francia konzul például az 1955-ös magyarországi útja során szerzett tapasztalatait osztja meg érdekfeszítő beszámolójában, és összeveti az itteni állapotokat a lengyelországi viszonyokkal. Különösen aktuális a nemrég elnökké választott Joe Biden és George McGovern amerikai szenátorok 1977-ben tett hivatalos magyarországi látogatásait ismertető írás. Ez nemcsak arról szól, hogyan látták az Egyesült Államokból Magyarországot, hanem arról is, miként próbálta kihasználni a korabeli magyar diplomácia az enyhülés, a kelet‒nyugati kapcsolatok megélénkülése nyomán adódott lehetőségeket. Összeállításunkban ezenkívül számos egyéb olyan témával is találkozhat a tisztelt Olvasó, amely felkeltheti érdeklődését.

Budapest, 2020. december 16.

 

A szerkesztők