A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
A kávéháztól a népbüféig
A vendéglátóipar államosítása
„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”
Feljegyzés a salgótarjáni községesítésekről
G. M. /Á. E.
[kézzel írt széljegyzet: "Gerő elvtárs! Még egy példa a vidéki kiskirályságokra.]
949/XII/7. (olvashatatlan aláírás)
00560
Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 példányban
Feljegyzés
a salgótarjáni községesítésekről
V. elvtárs a hónap első napjaiban felhívta Friss elvtárs figyelmét, hogy Salgótarjánban különböző vállalatokat községi kezelésbe vesznek, elsősorban vonatkozik ez a korcsmákra. Az Államgazdasági Osztály a Szervezési Osztályon keresztül felhívta a Megyebizottságot és érdeklődött a kérdésről, de onnan csak nemleges választ kapott. (Azt mondták, semmi sem történt.)
A mai nap folyamán fenn volt B. elvtárs, a Nógrád megyei Pártbizottság titkára, aki elmondotta, hogy Salgótarjánban az összes korcsmákat, vendéglőket, pékeket és cukrászdákat községesítették. Ot az Á.V.H. külön is figyelmeztette, hogy ezen a vonalon valami visszaélés van és az egész azt a célt szolgálja, hogy egyes emberek a rokonaikat ezekben az üzletekben elhelyezzék.
B. elvtárs szombaton magához kérette a Városi Pártbizottság titkárát és a polgármestert, akik közölték vele, hogy ezek a dolgok ténylegesen megtörténtek és ők helyeslik ezt az intézkedést, mert Salgótarján ebben is példát mutat az egész országnak. Állítólag a Belügyminisztérium Üzemgazdasági Osztályon dolgozó valamelyik elvtárstól kaptak is egy ilyen irányú instrukciót. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy az új községi vállalat munkatervében szerepelt, mint Sztalini Felajánlás az említett szektorokban a magántőke likvidálása.
A Megyebizottság titkára utasította az elvtársakat, hogy minden további intézkedést azonnal szüntessenek be. Megbeszéltük Bottyán elvtárssal, hogy ezt az utasítását még egyszer megismétli az illető elvtársak felé és egyúttal a Megyebizottság közli a KISOSZ és KIOSZ helyi szerveivel, hogy valamilyen bizottság ki fog szállni, és felül fogja vizsgálni a kérdést és az összes jogtalan intézkedéseket hatálytalanítani fogja.
Az Államgazdasági Osztály még a mai nap folyamán érintkezésbe lép a Belügyminisztériummal, (B. J. elvtárssal) és felhívja a figyelmét a történtekre és megkéri a Belügyminisztériumot, hogy utasítsa az összes alispánokat és polgármestereket, hogy bármilyen üzletet vagy üzemet csak a Belügyminisztérium engedélyével vehetnek községi kezelésbe.
Javasoljuk: hogy egy, az Államgazdasági Osztály, Szervezési Osztály, Központi Ellenőrző Bizottság, Belügyminisztérium és Belkereskedelmi Minisztériumból álló bizottság menjen le Salgótarjánba, vizsgálja ki az ügyet és a szükséges intézkedéseket tegye meg.
[Kézzel írt széljegyzet: "Nem kell akkora bizottság, elég 2 - 3 ember"]
MOL-M-KS-276 f. 16/á/ cs. 11. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja - Államgazdasági Osztály - 11. őrzési egység)
G. M. /Á. E.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő