Megjelenik a Bibó-emlékkönyv, melyet Bibó István 1945-1948 között írt meg.Tovább
A kávéháztól a népbüféig
A vendéglátóipar államosítása
„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”
Feljegyzés a salgótarjáni községesítésekről
G. M. /Á. E.
[kézzel írt széljegyzet: "Gerő elvtárs! Még egy példa a vidéki kiskirályságokra.]
949/XII/7. (olvashatatlan aláírás)
00560
Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 példányban
Feljegyzés
a salgótarjáni községesítésekről
V. elvtárs a hónap első napjaiban felhívta Friss elvtárs figyelmét, hogy Salgótarjánban különböző vállalatokat községi kezelésbe vesznek, elsősorban vonatkozik ez a korcsmákra. Az Államgazdasági Osztály a Szervezési Osztályon keresztül felhívta a Megyebizottságot és érdeklődött a kérdésről, de onnan csak nemleges választ kapott. (Azt mondták, semmi sem történt.)
A mai nap folyamán fenn volt B. elvtárs, a Nógrád megyei Pártbizottság titkára, aki elmondotta, hogy Salgótarjánban az összes korcsmákat, vendéglőket, pékeket és cukrászdákat községesítették. Ot az Á.V.H. külön is figyelmeztette, hogy ezen a vonalon valami visszaélés van és az egész azt a célt szolgálja, hogy egyes emberek a rokonaikat ezekben az üzletekben elhelyezzék.
B. elvtárs szombaton magához kérette a Városi Pártbizottság titkárát és a polgármestert, akik közölték vele, hogy ezek a dolgok ténylegesen megtörténtek és ők helyeslik ezt az intézkedést, mert Salgótarján ebben is példát mutat az egész országnak. Állítólag a Belügyminisztérium Üzemgazdasági Osztályon dolgozó valamelyik elvtárstól kaptak is egy ilyen irányú instrukciót. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy az új községi vállalat munkatervében szerepelt, mint Sztalini Felajánlás az említett szektorokban a magántőke likvidálása.
A Megyebizottság titkára utasította az elvtársakat, hogy minden további intézkedést azonnal szüntessenek be. Megbeszéltük Bottyán elvtárssal, hogy ezt az utasítását még egyszer megismétli az illető elvtársak felé és egyúttal a Megyebizottság közli a KISOSZ és KIOSZ helyi szerveivel, hogy valamilyen bizottság ki fog szállni, és felül fogja vizsgálni a kérdést és az összes jogtalan intézkedéseket hatálytalanítani fogja.
Az Államgazdasági Osztály még a mai nap folyamán érintkezésbe lép a Belügyminisztériummal, (B. J. elvtárssal) és felhívja a figyelmét a történtekre és megkéri a Belügyminisztériumot, hogy utasítsa az összes alispánokat és polgármestereket, hogy bármilyen üzletet vagy üzemet csak a Belügyminisztérium engedélyével vehetnek községi kezelésbe.
Javasoljuk: hogy egy, az Államgazdasági Osztály, Szervezési Osztály, Központi Ellenőrző Bizottság, Belügyminisztérium és Belkereskedelmi Minisztériumból álló bizottság menjen le Salgótarjánba, vizsgálja ki az ügyet és a szükséges intézkedéseket tegye meg.
[Kézzel írt széljegyzet: "Nem kell akkora bizottság, elég 2 - 3 ember"]
MOL-M-KS-276 f. 16/á/ cs. 11. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - Magyar Dolgozók Pártja - Államgazdasági Osztály - 11. őrzési egység)
G. M. /Á. E.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő