Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
A kávéháztól a népbüféig
A vendéglátóipar államosítása
„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”
Megnyílt a kecskeméti népbüffé
Autóbuszunk a nagyszeru betonországúton alig két óra alatt megérkezett Kecskemétre.
A kecskeméti Beretvás Szálló bontakozik ki legelőször előttünk, majd valami a tőkés gazdálkodás mellett soha nem látott, csodálatos tisztaságban, neonfényben tündöklő helyiséget pillantunk meg. Gyönyöru neonfényes népbüffével lett gazdagabb ez a város. A Szállodaipari Nemzeti Vállalat muködésének egy újabb ragyogó eredménye, hogy Kecskemét lakossága részére új színpompás, tisztaságtól ragyogó, olcsó árakkal rendelkező, nagyszeru ételeket-italokat kiszolgáló helyiséget nyújtott. Öt óra előtt néhány perccel megérkeznek a meghívottak: a Szállodaipari Nemzeti Vállalat részéről Csillag elvtárs, Kecskemét város polgármestere, a MDP kecskeméti küldöttje, az MNDSz, a rendőrség küldöttje, a Községi Élelmezési Nemzeti Vállalat küldöttje, Füzy elvtárs, a szakszervezet küldöttjei. Örömtől sugárzó szemmel nézzük ezt az új Nemzeti Vállalatot, amely Kecskemét egész lakossága részére elérhető árakon, minden igényt kielégítő vendéglátást nyújt.
Csillag elvtárs felhívja a figyelmet, hogy ennek a helyiségnek az életre hívása a MDP vezetésével dolgozó magyar munkásosztálynak egyik alkotása, az életszínvonal emeléséért végzett munkájának bizonyítéka, majd átadja a helyiséget a város polgármesterének, aki meleg hangon mond köszönetet a Szállodaipari Nemzeti Vállalat egész vezetőségének azért, hogy egy ilyen nagyszeru népbüffével gazdagította Kecskemét városát, mely előreláthatólag a kedvenc és leglátogatottabb helyisége lesz a város egész lakosságának.
Váczy elvtárs a vendéglátóipari munkásság nevében köszönetet mond a Szállodaipari Nemzeti Vállalatnak ezért az új munkahelyért, s reméli, hogy a jövőben az ország többi városait is meg fogja ajándékozni ilyen népbüffékkel, s ezáltal a vendéglátóipart látogató széles tömegek részére nyitja meg tiszta és olcsón elérhető üzemeit.
A kis ünnepség után megnyitották a büffé ajtóit a város lakosai előtt, akik nagy tömegekben tódultak az új helyiség pénztára felé, hogy megválthassák blokkjaikat ebben az olcsó népbüffében.
Autóbuszunk suhan Budapest felé, s beszélgetésünkben megállapítjuk, hogy minden ilyen megnyilvánulás a magyar munkásmilliók óriási munkateljesítményét mutatja a békéért és a szocialista független Magyarországért.
Az ötéves terv keretén belül Magyarország minden városában népbüfféket létesítünk.
Vendéglátóipari Munkás. 1949. április 12. o.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő