Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989)Tovább
A kávéháztól a népbüféig
A vendéglátóipar államosítása
„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”
Megnyílt a kecskeméti népbüffé
Autóbuszunk a nagyszeru betonországúton alig két óra alatt megérkezett Kecskemétre.
A kecskeméti Beretvás Szálló bontakozik ki legelőször előttünk, majd valami a tőkés gazdálkodás mellett soha nem látott, csodálatos tisztaságban, neonfényben tündöklő helyiséget pillantunk meg. Gyönyöru neonfényes népbüffével lett gazdagabb ez a város. A Szállodaipari Nemzeti Vállalat muködésének egy újabb ragyogó eredménye, hogy Kecskemét lakossága részére új színpompás, tisztaságtól ragyogó, olcsó árakkal rendelkező, nagyszeru ételeket-italokat kiszolgáló helyiséget nyújtott. Öt óra előtt néhány perccel megérkeznek a meghívottak: a Szállodaipari Nemzeti Vállalat részéről Csillag elvtárs, Kecskemét város polgármestere, a MDP kecskeméti küldöttje, az MNDSz, a rendőrség küldöttje, a Községi Élelmezési Nemzeti Vállalat küldöttje, Füzy elvtárs, a szakszervezet küldöttjei. Örömtől sugárzó szemmel nézzük ezt az új Nemzeti Vállalatot, amely Kecskemét egész lakossága részére elérhető árakon, minden igényt kielégítő vendéglátást nyújt.
Csillag elvtárs felhívja a figyelmet, hogy ennek a helyiségnek az életre hívása a MDP vezetésével dolgozó magyar munkásosztálynak egyik alkotása, az életszínvonal emeléséért végzett munkájának bizonyítéka, majd átadja a helyiséget a város polgármesterének, aki meleg hangon mond köszönetet a Szállodaipari Nemzeti Vállalat egész vezetőségének azért, hogy egy ilyen nagyszeru népbüffével gazdagította Kecskemét városát, mely előreláthatólag a kedvenc és leglátogatottabb helyisége lesz a város egész lakosságának.
Váczy elvtárs a vendéglátóipari munkásság nevében köszönetet mond a Szállodaipari Nemzeti Vállalatnak ezért az új munkahelyért, s reméli, hogy a jövőben az ország többi városait is meg fogja ajándékozni ilyen népbüffékkel, s ezáltal a vendéglátóipart látogató széles tömegek részére nyitja meg tiszta és olcsón elérhető üzemeit.
A kis ünnepség után megnyitották a büffé ajtóit a város lakosai előtt, akik nagy tömegekben tódultak az új helyiség pénztára felé, hogy megválthassák blokkjaikat ebben az olcsó népbüffében.
Autóbuszunk suhan Budapest felé, s beszélgetésünkben megállapítjuk, hogy minden ilyen megnyilvánulás a magyar munkásmilliók óriási munkateljesítményét mutatja a békéért és a szocialista független Magyarországért.
Az ötéves terv keretén belül Magyarország minden városában népbüfféket létesítünk.
Vendéglátóipari Munkás. 1949. április 12. o.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 11.
1904
1915
Gorlicei áttörés.Tovább
1931
A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete.Tovább
1945
A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg.Tovább
1948
Az 1902-ben alakult és 1944 áprilisáig folyamatosan működő Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete, súlyos anyagi helyzetére és a munka...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő