A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.Tovább
A kávéháztól a népbüféig
A vendéglátóipar államosítása
„Valódi tejeskávét mérnek a kávéházakban. Isszák is buzgón azok, akik ráérnek kávéházazni és a feketepiacnak hála, nem vágódnak hanyatt az áraktól. Honnan van a kávésoknak tejük? Erre legjobban azok az élelmiszerkereskedők tudnának felelni, akiknél már reggel 8-ra „elfogyott” a csecsemők részére kiutalt tej. Nyilván igazuk is van, azt már az új demokráciában is olvashattuk, hogy Budapest a kávéházak városa, de azt még nem, hogy a gyermekeké.”
Megnyílt a kecskeméti népbüffé
Autóbuszunk a nagyszeru betonországúton alig két óra alatt megérkezett Kecskemétre.
A kecskeméti Beretvás Szálló bontakozik ki legelőször előttünk, majd valami a tőkés gazdálkodás mellett soha nem látott, csodálatos tisztaságban, neonfényben tündöklő helyiséget pillantunk meg. Gyönyöru neonfényes népbüffével lett gazdagabb ez a város. A Szállodaipari Nemzeti Vállalat muködésének egy újabb ragyogó eredménye, hogy Kecskemét lakossága részére új színpompás, tisztaságtól ragyogó, olcsó árakkal rendelkező, nagyszeru ételeket-italokat kiszolgáló helyiséget nyújtott. Öt óra előtt néhány perccel megérkeznek a meghívottak: a Szállodaipari Nemzeti Vállalat részéről Csillag elvtárs, Kecskemét város polgármestere, a MDP kecskeméti küldöttje, az MNDSz, a rendőrség küldöttje, a Községi Élelmezési Nemzeti Vállalat küldöttje, Füzy elvtárs, a szakszervezet küldöttjei. Örömtől sugárzó szemmel nézzük ezt az új Nemzeti Vállalatot, amely Kecskemét egész lakossága részére elérhető árakon, minden igényt kielégítő vendéglátást nyújt.
Csillag elvtárs felhívja a figyelmet, hogy ennek a helyiségnek az életre hívása a MDP vezetésével dolgozó magyar munkásosztálynak egyik alkotása, az életszínvonal emeléséért végzett munkájának bizonyítéka, majd átadja a helyiséget a város polgármesterének, aki meleg hangon mond köszönetet a Szállodaipari Nemzeti Vállalat egész vezetőségének azért, hogy egy ilyen nagyszeru népbüffével gazdagította Kecskemét városát, mely előreláthatólag a kedvenc és leglátogatottabb helyisége lesz a város egész lakosságának.
Váczy elvtárs a vendéglátóipari munkásság nevében köszönetet mond a Szállodaipari Nemzeti Vállalatnak ezért az új munkahelyért, s reméli, hogy a jövőben az ország többi városait is meg fogja ajándékozni ilyen népbüffékkel, s ezáltal a vendéglátóipart látogató széles tömegek részére nyitja meg tiszta és olcsón elérhető üzemeit.
A kis ünnepség után megnyitották a büffé ajtóit a város lakosai előtt, akik nagy tömegekben tódultak az új helyiség pénztára felé, hogy megválthassák blokkjaikat ebben az olcsó népbüffében.
Autóbuszunk suhan Budapest felé, s beszélgetésünkben megállapítjuk, hogy minden ilyen megnyilvánulás a magyar munkásmilliók óriási munkateljesítményét mutatja a békéért és a szocialista független Magyarországért.
Az ötéves terv keretén belül Magyarország minden városában népbüfféket létesítünk.
Vendéglátóipari Munkás. 1949. április 12. o.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 18.
1904
1915
Első világháború: A harmadik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásaival szemben az Osztrák–Magyar Monarchia...Tovább
1944
Szovjet csapatok megszállják Csehszlovákiát. Szálasi Ferenc „nemzetvezető” elrendeli a teljes mozgósítást.Tovább
1956
A DISZ „az ifjúság jogos követeléseit támogató javaslatokat tett közzé” a Szabad Ifjúságban és a Szabad Népben is. A nyilatkozat javasolta...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő