Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább
„A magyar népnek van ereje, hogy lesújtson minden hazaárulóra”
„Megelégedéssel vettem tudomásul a hétfő esti újsághírt, amely beszámol Mindszenty hercegprí-más letartóztatásáról. Nekünk, magyar dolgozóknak csak egy lehet erről a véleményünk, mégpedig az, hogy ilyen ember, aki vallást, az egyházat arra használja föl, hogy a piszkos imperialista külföld propagandáját terjessze, aki ellene van hazánk békés fejlődésének, aki a vallást szembe helyezi a politikával, s ahol csak módjában van, ellenünk dolgozik, nem méltó arra, hogy a magyar katolikus dolgozó nép vezetője legyen.”
Forrás
A Ganz Dolgozók Lapja és a Mindszenty ügy
1.
Levél Ganz Újságnak!
Azt hiszem, nem túlzok, amikor azt írom, hogy megelégedéssel vettem tudomásul a hétfő esti újsághírt, amely beszámol Mindszenty hercegprímás letartóztatásáról. Nekünk, magyar dolgozóknak csak egy lehet erről a véleményünk, mégpedig az, hogy ilyen ember, aki vallást, az egyházat arra használja föl, hogy a piszkos imperialista külföld propagandáját terjessze, aki ellene van hazánk békés fejlődésének, aki a vallást szembe helyezi a politikával, s ahol csak módjában van, ellenünk dolgozik, nem méltó arra, hogy a magyar katolikus dolgozó nép vezetője legyen.
Végre hát megtörtént az, amit olyan régen vártunk. Mert hisz nem egyszer hallottam olyan felszólalást, hogy akkor, amikor mindnyájan tudjuk és látjuk Mindszenty káros tevékenységét, miért vagyunk ilyen türelemmel iránta.
A reakció talán félremagyarázta ezt a nagy türelmet. Mindszenty végre elfoglalta az őt megillető helyet. S mindazok, akik hazánk békés fejlődése ellen dolgoznak, előbb vagy utóbb követni fogják.
Ganz Dolgozók Lapja, 4. évf. 1949 1-2. sz. 3.
2.
Követeljük Mindszenty megbüntetését
A Ganz Vagongyár 550. műhelyének dolgozói 1949. január 4-én gyűlést tartottak. A gyűlés a klerikális reakcióval és annak vezérével, Mindszentynek az ügyével foglalkozott. Együttérzéséről biztosítja a gyűlés kormányunkat akkor, amikor az a régi rend klerikális csatlósaival szemben a legerélyesebb intézkedést foganatosítja. Örömmel vettünk tudomásul Mindszenty bíboros letartóztatását.
A műhely dolgozói követelik, hogy a magyarországi reakció hírhedt vezérének az ügyét mielőbb nyilvános tárgyaláson intézzék el.
Követeljük ezt abban a biztos tudatban, hogy a nyilvános tárgyalás és Mindszenty elleni erélyes intézkedések a dolgozó társadalom szocializmus felé vezető útjából igen nagy és veszedelmes akadályokat távolítana el.
550. műhely dolgozói
Ganz Dolgozók Lapja, 4. évf. 1949. 3. sz. 3.
3.
A magyar népnek van ereje, hogy lesújtson minden hazaárulóra
A most folyó tárgyalásokon a napnál fényesebben beigazolódott a Mindszenty-klikk bűnössége. Az ingadozók és a kételkedők is láthatják, hogy Mindszentyék nem a lelkek gondozásával foglalkoztak, hanem a népi demokráciánk megdöntésére szervezkedtek. Le akarták rombolni, háborúba akarták taszítani dolgozó népünk verejtékével felépített országunkat. Háborút akartak, de a kihallgatásuk során kiderült róluk, hogy ők maguk sohasem voltak katonák.
A csütörtöki tárgyaláson napfényre kerültek az ügy politikai szempontjai. Az, hogy a Mindszenty-klikk a népi demokrácia megdöntésére szervezkedett. A szervezkedés jellege befelé polgári, kifelé pedig katonai intervenció megszervezésére irányult, külföldi hatalom beavatkozását igyekeztek megszervezni a magyar belügyekbe. A szervezkedés fő célja legitimista szervezkedés volt, az átkozott Habsburg-dinasztiát akarták újból a dolgozók nyakára ültetni.
A pénteki tárgyaláson konspiratív munkájuk domborodott ki. Bevallották, hogyan szervezték és tartották fenn külföldi összeköttetésiket. Fény derült az Actio Catholica szerepére is. Bebizonyosodott, hogy az Actio Catholica csak egy vallási fedőszerv volt, amely nem a vallás és a lelkek ápolásával foglalkozott, hanem szervezetileg fogta össze a bel- és külföldi kémhálózatot. Híranyagot jutattak külföldre. A kémközpont igazgatója
kanonok volt, aki a titkos jelszót ismerő kémekkel tárgyalt. Vegyileg preparált papírokon leveleztek, nemzetközi kémközpont irodát akartak felállítani külföldön, hogy tálcán szállíthassák az országból a hamis gazdasági és politikai híreket megrendelőiknek: Vatikánnak Speelmann New York érsekének, hiszen ezeknek az uraknak bokros egyházi teendőik ellátásához ezekre a hírekre nagy szükségük volt. A kijutott hírekben az alábbi rágalmakat zúdították népi demokráciánkra:1. A 3 éves terv mérlege veszteséget mutat.
2. Minden férfit 18-48 éves korig bevonultatnak Magyarországon.
3. A Péti Nitrogénművek cellulóze szükségletét közölték az amerikaiakkal.
4. A Szovjetunió felfegyverezte a magyar honvédséget Amerika ellen.
És még hasonló hírekkel traktálták külföldi megrendelőiket, akik mint az éhes eb, kaptak a koncon. Búsás dollárokkal fizettek minden közleményért, és szívesen finanszírozták az összeesküvőket, akik a kapott dollárokat a fekete piacon értékesítették.
Rejtjeles és vegytintával írott levelezést folytattak cinkosaikkal. Ha erre nem volt mód, akkor tolvajnyelven érintkeztek egymással. Ebben a tolvajnyelvben az esztergomi prímási palota „Sion" nevelt viselt. Mi ugyanakkor nyugodtan hihettük, hogy az esztergomi prímási palotában a lelkek ápolásával foglalkoznak, holott az éjszaka sötét leple alatt még sötétebb szándékú politikai ügynököket fogadtak, mint ahogy ez a vallomásokból kiderül. Láthatják ezekből még az elfogultak is, hogy a Mindszenty-klikk tagjai még kisrészben foglalkoztak egyházi munkával, hanem az intervenció megszervezésével.
A pénteki tárgyaláson a mellékvádlottak kihallgatására került a sor. Illusztris tagja ennek a társaságnak „herceg" Eszterházy, a hatalmas hitbizományok ura, aki letörten vallotta be, hogy vagyonkája annyira megcsappant, hogy ma már csak 3 millió értékű vagyon felett rendelkezik. Azért volt hajlandó a Mindszenty-féle összeesküvést pénzelni, mert a régi rend visszaállítását és vagyona visszaszerzését remélte tőlük.
Mindszenty, mikor a tárgyaláson bebizonyosodott kém-tevékenységük, kegyesen sajnálkozásának adott kifejezést. A klikk egyik tagja
bárgyún kijelentette: nem is tudta, hogy kémkedett.A tárgyalások tehát bebizonyították, hogy Mindszentyék a magyar nép ellen szervezkedtek.
Vitathatatlan hogy ez a felismerés váltotta ki a dolgozókból a megelégedést, a Mindszenty-ügy ítéleteivel kapcsolatban. Érdekesek azok a vélemények, amelyek a dolgozók körében alakultak ki ezen a vonalon.
Szentiványi Józsefné (Ganz Vagon) elmondja, hogy most már lehetőségét látja annak, hogy az állam és az egyház közös nevezőre hozza az oly régóta vajúdó kérdést. Az ítéletet helyesnek tartja, bár ő azt hitte, hogy kitoloncolják az országból. Megállapítja Szentiványiné, hogy Mindszenty elítélése nem a pappal szemben történő ítélet, hanem a közönséges bűnözővel, aki szembe akarta állítani a katolikus híveket a demokráciával, és ismét a borzalmas háborúra spekulált.
személyesen ismerte, mert tanítványa volt, és már akkor szívből utálta, mert legitimista törekvéseit hangoztatta, és a papság igazi hivatása helyett a hatalom biztosítását kereste. Szentiványiné elmondja azt is, hogy sajnos sok gyenge nőtársát megszédítették, akik most már magunk is világosan láthatják Mindszentyék céljait.A Ganz Vagon-gyár egy másik dolgozója, Novotny Sándor elmondja, hogy ő halálos ítéletet várt Mindszentyre, azonban most már teljesen megérti az ítélet ilyen módját. A dolgozók egytől egyig elítélik azt a hazaáruló tevékenységet, melyet a fekete reakció folytatott. Ha akadnak is néhányan, akik a papot látják Mindszentyben, a tárgyalások után már tisztán áll előttük, hogy a papi palást csak burok volt az imperialista és legitimista törekvések elkendőzésére. Mivel a vallást használták fel népellenes cselekedeteik végrehajtására még fokozottabb mértékben érdemlik meg a büntetésüket. Rámutat Novotny elvtárs arra, a dolgozók között kialakult véleményre, hogy a klerikális reakció nemzetközi hálózata hiába próbálkozik a béke megbontására, mert a Szovjetunióval élen, a népi demokráciák dolgozó milliói éberen őrködnek a béke felett.
Szétfoszlott tehát a legenda, amit mesterségesen akartak a nép ellenségei köré fonni. Lezárult az a per, amely ismét a nemzetközi imperializmus vereségével végződött és megerősítette a magyar munkásosztályt abban a hitében, hogy jó úton halad a szocializmus építésében.
Ganz Dolgozók Lapja, 4. évf. 1949. 7-8. sz. 2.
Ezen a napon történt december 06.
I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább
I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább
A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább
Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő