Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább
A „zsidórendeletek" hatása
Szőke Lajos rádió-ügye
Az alább közölt források Szőke Lajos budapesti lakos, nyugalmazott MÁV-főmérnök beszolgáltatásra ítélt rádiója körüli hercehurcát mutatják be. Amikor a Szőke család a zsidó rendelkezések miatt 1944 tavaszán kényszerűen az egyik lakásból a másikba költözött, a rádió a leltárba vett egyéb tárgyakkal együtt ottmaradt, s a felszólítás dacára sem volt képes beszolgáltatni. A precíz mérnökember pedig hiába próbált elmagyarázni a Postaigazgatóságnak a felszólítás teljesíthetetlenségét, hatóság továbbra is követelte tőle készüléket...
Források
1. Szőke Lajos nyilatkozata a budapesti II. kerületi Retek utca 17. szám alóli kilakoltatásáról és ingóságai zár alá vételéről továbbá lakásváltozásáról, a budapesti II. kerületi Retek utcából 17. 4. emelet 1. szám alól a Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alá költöztetéséről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 15.
2. Lakásváltozási bizonylat Szőke Lajos részére a budapesti II. kerületi Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alól a Harisbazár utca 5. szám alá költözésről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 14.
3. Szőke Lajos lakásleltára(i) a Budapest, II. kerületi, Retek utca 17. szám alatti ingatlanban hagyott használati tárgyakról. – 1944. április 15.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 13.
4. Szőke Lajos bejelentő nyilatkozata az 1600/1944. M. E. számú rendelet alapján a zsidó vagyonáról, aláírással. – d. n.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 16.
5. Szőke Lajos lakásleltára házi ingóságairól (Budapest, IV. kerület, Harisbazár utca 5. szám). – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 20.
6. Szőke Lajos levele a M. Kir. Postaigazgatóságnak. Ebben leírja, hogy a kilakoltatás miatt nem tud eleget tenni bejelentett rádiója beszolgáltatásának. – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 17.
7. Az M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak bejelentett rádiókészüléke beszolgáltatásának igazolásáról. – 1944. július 3.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 21.
8. M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak rádióengedélye visszavonásáról és a készülék kötelező beszolgáltatásáról – 1944. május 13.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 19.
9. Szőke Lajos kérvénye a M. Kir. Postaigazgatóságnak a rádió-beszolgáltatás elengedéséről a kolozsvári román megszállás alatti ellenállása miatt. – 1944. április 9.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 11.
10. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának felszólítása Szőke Lajos részére a kiürített lakásban maradt ingóságokról készült leltár beszolgáltatásáról a Síp utca 12. szám alatti irodába. – 1944. május 2.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 18.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 27.
1920
1939
Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább
1940
Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább
1987
„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő