Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
A „zsidórendeletek" hatása
Szőke Lajos rádió-ügye
Az alább közölt források Szőke Lajos budapesti lakos, nyugalmazott MÁV-főmérnök beszolgáltatásra ítélt rádiója körüli hercehurcát mutatják be. Amikor a Szőke család a zsidó rendelkezések miatt 1944 tavaszán kényszerűen az egyik lakásból a másikba költözött, a rádió a leltárba vett egyéb tárgyakkal együtt ottmaradt, s a felszólítás dacára sem volt képes beszolgáltatni. A precíz mérnökember pedig hiába próbált elmagyarázni a Postaigazgatóságnak a felszólítás teljesíthetetlenségét, hatóság továbbra is követelte tőle készüléket...
Források
1. Szőke Lajos nyilatkozata a budapesti II. kerületi Retek utca 17. szám alóli kilakoltatásáról és ingóságai zár alá vételéről továbbá lakásváltozásáról, a budapesti II. kerületi Retek utcából 17. 4. emelet 1. szám alól a Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alá költöztetéséről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 15.
2. Lakásváltozási bizonylat Szőke Lajos részére a budapesti II. kerületi Retek utca 17., 4. emelet 1. szám alól a Harisbazár utca 5. szám alá költözésről. – 1944. április 28.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 14.
3. Szőke Lajos lakásleltára(i) a Budapest, II. kerületi, Retek utca 17. szám alatti ingatlanban hagyott használati tárgyakról. – 1944. április 15.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 13.
4. Szőke Lajos bejelentő nyilatkozata az 1600/1944. M. E. számú rendelet alapján a zsidó vagyonáról, aláírással. – d. n.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 16.
5. Szőke Lajos lakásleltára házi ingóságairól (Budapest, IV. kerület, Harisbazár utca 5. szám). – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 20.
6. Szőke Lajos levele a M. Kir. Postaigazgatóságnak. Ebben leírja, hogy a kilakoltatás miatt nem tud eleget tenni bejelentett rádiója beszolgáltatásának. – 1944. április 24., 11 kézírásos füzetlap.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 17.
7. Az M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak bejelentett rádiókészüléke beszolgáltatásának igazolásáról. – 1944. július 3.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 21.
8. M. kir. Postaigazgatóság levele Szőke Lajosnak rádióengedélye visszavonásáról és a készülék kötelező beszolgáltatásáról – 1944. május 13.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 19.
9. Szőke Lajos kérvénye a M. Kir. Postaigazgatóságnak a rádió-beszolgáltatás elengedéséről a kolozsvári román megszállás alatti ellenállása miatt. – 1944. április 9.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 11.
10. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának felszólítása Szőke Lajos részére a kiürített lakásban maradt ingóságokról készült leltár beszolgáltatásáról a Síp utca 12. szám alatti irodába. – 1944. május 2.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény, 2013. 17. 18.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1919
1942
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
1942
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
1947
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
1948
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő