Botrány a Katolikus Püspöki Kar 1951. évi hűségesküje utáni fogadáson

„Az eskü letétele után az Elnöki Tanács tagjai, a miniszterek és a Püspöki Kar tagjai átvonultak a fogadó terembe, ahol gyönyörűen megterített asztalok várták a vendégeket. Azonban az asztalhoz férni úgyszólván lehetetlen volt, mivel a filmesek, fotósok és újságírók mint a sáskahad ellepték és úgyszólván falták az ételeket, a likőrt és pálinkát borospoharakból itták. Kettő közülük teljesen berúgott.”

 

4.

Aláírás nélküli feljegyzés a fogadáson történtek kivizsgálásáról

1951. augusztus 23.

 

A püspöki kar eskütétele alkalmával történt ügy kivizsgálásánál külön-külön beszélgetést folytattam a feljegyzés aláíróival. K. Ferenc, F. Hilda és Sz. Kálmánné elvtársakkal. Kérdésemre elmondták: ez az eset nem először történt meg, de neveket mondani nem tudtak. Én egyenként megneveztem külön-külön az újságírókat és leírtam külsejüket, akkor kijelentették, hogy ők nem lehettek, mert ők a püspökök között sétáltak, és jegyzeteket készítettek. A Magyar Fotó munkatársát valamennyien ismerik, meg is dicsérték, hogy nagyon szerény és szorgalmasan végzi a munkáját, a végén ők kínáltak meg ennivalóval. Így csak a filmfotós műszakiakról lehet szó, akik a jupiter

ilyen alkalmakkor fel szokták szerelni, és egyéb szerelőmunkát is végeznek. K. elvtárs elmondotta, hogy a főszerelőnek azonnal szólt is a helytelen viselkedés miatt, amit az el is fogadott. Ugyanezt megismételte B. elvtársnak is. A két ittas ember is a műszakiak közül való volt. A feljegyzéssel céljuk az volt, elkerüljék, hogy ilyen eset a jövőben megismétlődjék.

 

Budapest, 1951. augusztus 23.

 

[A feljegyzés aljára kézzel írt jegyzet:]

 

Jánosi elvtárs, az újságírók viselkedése tisztázva van. Ismerem a kiküldött munkatársakat, teljesen lehetetlennek tartottam, hogy ők viselkedtek volna ilyen minősíthetetlenül. A filmhíradó munkatársaival szemben alkalmazni kellene a H. által javasolt eljárást.

VII/23

Mihályfi [Ernő]

Jelzet: MNL OL XIX-I-3-h-989-1951. (1. d.) - Eredeti, gépelt és aláírás nélküli tisztázat. A feljegyzésen a „L[átta] Révész, Bedőné" kézírásos aláírás szerepel.

 

 

5.

A Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár átirata a Népművelési Minisztérium Filmfőosztályának a kiszabott büntetésről

1951. november 1.

 

Magyar Híradó és Dokumentum

Filmgyár

 

Bp. [Budapest], Könyves Kálmán krt. 15.

Tárgy: Püspöki kar eskütételével kapcsolatos egyes híradó munkatársak viselkedéséről felvett jegyzőkönyv eredménye.

 

Hivatkozással [az] 1770/4/4-45 jelű

közöljük:

 

A magyar püspöki kar hűségnyilatkozata letételekor filmfelvételek alkalmával két dolgozónk, név szerint: T. György és R. Géza követett el helytelen viselkedésével fegyelmi vétséget.

Ezért T. György terheltet munkafegyelem és munkaerkölcs szabályainak megsértése fegyelmi vétségének elkövetése miatt, mely cselekménye a 34/1950 (I. 27.) MT [minisztertanácsi] sz[ámú] rendelet, mint fegyelmi szabályzat 6. §-ának (egyes) bek[ezdése] 1. pontjába ütközik, írásbeli megrovásban és 50 Ft [forint] pénzbüntetésbe részesítettük. A pénzbüntetést az 1951. évi szeptember 30. napján folyósított fizetéséből levonásba hoztuk.

 

Indokolás:

 

A lefolytatott fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy T. György a Parlamentben végzett hivatalos munka közben szeszes italt fogyasztott és leittasodott. Ilyen állapotban a munkaidő alatt feltűnően viselkedett, hangoskodott, munkatársait így különösen B. elvtársat tettleges bántalmazás kilátásba helyezésével megfenyegette.

R. Géza terheltet a 34/1950 (I. 27.) MT [minisztertanácsi] sz[ámú] rendelet mint fegyelmi szabályzat 6. §-ának (1) bek[ezdése] 1 pontjába ütköző munkafegyelem és szocialista munkaerkölcs szabályainak megsértése, fegyelmi vétség elkövetése miatt 30 Ft [forint] pénzbírság megfizetésében részesítettük, mely összeget a f[olyó] év szeptember hó 30. napján folyósított fizetéséből levonásba hoztunk.

 

Indokolás:

 

A lefolytatott fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy terhelt a Parlamentben végzett hivatalos munkáját erősen szeszes állapotban végezte s így ízléstelenül tréfálkozott, majd hangoskodással feltűnően és megbotránkoztatóan viselkedett idegenek előtt is, ami által rontotta [a] gyárunk dolgozói iránti megbecsülést.

 

olvashatatlan aláírás

igazgató

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-3-h-989-1951. (1. doboz) - Eredeti, gépelt, aláírt és bélyegzővel ellátott tisztázat.

 

 

6.

Feljegyzés Jánosi Ferenc miniszterhelyettes részére a vizsgálat eredményéről

1951. december 19.

  

Feljegyzés Jánosi elvtárs részére

 

A kapott feljegyzések alapján vizsgálatot indítottunk és megállapítást nyert, hogy a helytelen magatartást tanúsító két filmes a HDF [Híradó- és Dokumentum Filmgyár] dolgozója volt.

A lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményeképpen T. György és R. Géza világosítókat a vállalat fegyelmi bizottsága 50, illetve 30 Ft pénzbírságra ítélte, s az összeget fizetésükből levonatta.

Írásban utasítottuk a vállalatot, hogy a fegyelmi vizsgálat eredményét termelési

közöljék a dolgozókkal, olyan formában, hogy az nevelő hatású legyen.

 

Budapest, 1951. december 19.

 

K. Jenőné

Jelzet: MNL OL XIX-I-3-h-989-1951. (1. d.) - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.

 

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő