Botrány a Katolikus Püspöki Kar 1951. évi hűségesküje utáni fogadáson

„Az eskü letétele után az Elnöki Tanács tagjai, a miniszterek és a Püspöki Kar tagjai átvonultak a fogadó terembe, ahol gyönyörűen megterített asztalok várták a vendégeket. Azonban az asztalhoz férni úgyszólván lehetetlen volt, mivel a filmesek, fotósok és újságírók mint a sáskahad ellepték és úgyszólván falták az ételeket, a likőrt és pálinkát borospoharakból itták. Kettő közülük teljesen berúgott.”

 

4.

Aláírás nélküli feljegyzés a fogadáson történtek kivizsgálásáról

1951. augusztus 23.

 

A püspöki kar eskütétele alkalmával történt ügy kivizsgálásánál külön-külön beszélgetést folytattam a feljegyzés aláíróival. K. Ferenc, F. Hilda és Sz. Kálmánné elvtársakkal. Kérdésemre elmondták: ez az eset nem először történt meg, de neveket mondani nem tudtak. Én egyenként megneveztem külön-külön az újságírókat és leírtam külsejüket, akkor kijelentették, hogy ők nem lehettek, mert ők a püspökök között sétáltak, és jegyzeteket készítettek. A Magyar Fotó munkatársát valamennyien ismerik, meg is dicsérték, hogy nagyon szerény és szorgalmasan végzi a munkáját, a végén ők kínáltak meg ennivalóval. Így csak a filmfotós műszakiakról lehet szó, akik a jupiter

ilyen alkalmakkor fel szokták szerelni, és egyéb szerelőmunkát is végeznek. K. elvtárs elmondotta, hogy a főszerelőnek azonnal szólt is a helytelen viselkedés miatt, amit az el is fogadott. Ugyanezt megismételte B. elvtársnak is. A két ittas ember is a műszakiak közül való volt. A feljegyzéssel céljuk az volt, elkerüljék, hogy ilyen eset a jövőben megismétlődjék.

 

Budapest, 1951. augusztus 23.

 

[A feljegyzés aljára kézzel írt jegyzet:]

 

Jánosi elvtárs, az újságírók viselkedése tisztázva van. Ismerem a kiküldött munkatársakat, teljesen lehetetlennek tartottam, hogy ők viselkedtek volna ilyen minősíthetetlenül. A filmhíradó munkatársaival szemben alkalmazni kellene a H. által javasolt eljárást.

VII/23

Mihályfi [Ernő]

Jelzet: MNL OL XIX-I-3-h-989-1951. (1. d.) - Eredeti, gépelt és aláírás nélküli tisztázat. A feljegyzésen a „L[átta] Révész, Bedőné" kézírásos aláírás szerepel.

 

 

5.

A Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár átirata a Népművelési Minisztérium Filmfőosztályának a kiszabott büntetésről

1951. november 1.

 

Magyar Híradó és Dokumentum

Filmgyár

 

Bp. [Budapest], Könyves Kálmán krt. 15.

Tárgy: Püspöki kar eskütételével kapcsolatos egyes híradó munkatársak viselkedéséről felvett jegyzőkönyv eredménye.

 

Hivatkozással [az] 1770/4/4-45 jelű

közöljük:

 

A magyar püspöki kar hűségnyilatkozata letételekor filmfelvételek alkalmával két dolgozónk, név szerint: T. György és R. Géza követett el helytelen viselkedésével fegyelmi vétséget.

Ezért T. György terheltet munkafegyelem és munkaerkölcs szabályainak megsértése fegyelmi vétségének elkövetése miatt, mely cselekménye a 34/1950 (I. 27.) MT [minisztertanácsi] sz[ámú] rendelet, mint fegyelmi szabályzat 6. §-ának (egyes) bek[ezdése] 1. pontjába ütközik, írásbeli megrovásban és 50 Ft [forint] pénzbüntetésbe részesítettük. A pénzbüntetést az 1951. évi szeptember 30. napján folyósított fizetéséből levonásba hoztuk.

 

Indokolás:

 

A lefolytatott fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy T. György a Parlamentben végzett hivatalos munka közben szeszes italt fogyasztott és leittasodott. Ilyen állapotban a munkaidő alatt feltűnően viselkedett, hangoskodott, munkatársait így különösen B. elvtársat tettleges bántalmazás kilátásba helyezésével megfenyegette.

R. Géza terheltet a 34/1950 (I. 27.) MT [minisztertanácsi] sz[ámú] rendelet mint fegyelmi szabályzat 6. §-ának (1) bek[ezdése] 1 pontjába ütköző munkafegyelem és szocialista munkaerkölcs szabályainak megsértése, fegyelmi vétség elkövetése miatt 30 Ft [forint] pénzbírság megfizetésében részesítettük, mely összeget a f[olyó] év szeptember hó 30. napján folyósított fizetéséből levonásba hoztunk.

 

Indokolás:

 

A lefolytatott fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy terhelt a Parlamentben végzett hivatalos munkáját erősen szeszes állapotban végezte s így ízléstelenül tréfálkozott, majd hangoskodással feltűnően és megbotránkoztatóan viselkedett idegenek előtt is, ami által rontotta [a] gyárunk dolgozói iránti megbecsülést.

 

olvashatatlan aláírás

igazgató

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-3-h-989-1951. (1. doboz) - Eredeti, gépelt, aláírt és bélyegzővel ellátott tisztázat.

 

 

6.

Feljegyzés Jánosi Ferenc miniszterhelyettes részére a vizsgálat eredményéről

1951. december 19.

  

Feljegyzés Jánosi elvtárs részére

 

A kapott feljegyzések alapján vizsgálatot indítottunk és megállapítást nyert, hogy a helytelen magatartást tanúsító két filmes a HDF [Híradó- és Dokumentum Filmgyár] dolgozója volt.

A lefolytatott fegyelmi vizsgálat eredményeképpen T. György és R. Géza világosítókat a vállalat fegyelmi bizottsága 50, illetve 30 Ft pénzbírságra ítélte, s az összeget fizetésükből levonatta.

Írásban utasítottuk a vállalatot, hogy a fegyelmi vizsgálat eredményét termelési

közöljék a dolgozókkal, olyan formában, hogy az nevelő hatású legyen.

 

Budapest, 1951. december 19.

 

K. Jenőné

Jelzet: MNL OL XIX-I-3-h-989-1951. (1. d.) - Eredeti, gépelt és aláírt tisztázat.

 

Ezen a napon történt október 08.

1902

Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább

1912

Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább

1939

II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább

1940

Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább

1944

Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő