„Kedves Kádár elvtárs!"

Meghívások Kádár Jánosnak

„Kérem, értsenek meg jól. Minden hasonló tiszteletbeli tagságot elhárítok, mert ellenzek mindent, ami csak halványan is emlékeztet a „személyi kultusz" idején volt jelenségekre. A másik okom: kerülöm az üres formaságokat, s nem vállalok olyasmit, amiről tudom, hogy nem végezhetem el azt, amit erkölcsileg kötelezőnek tartok, és kötelezettség még a tiszteletbeli tagsággal is jár."

A negyedik, 1959-ben keltezett levelet

, a siketnémák kaposvári intézete igazgatója írta Kádár Jánosnak, aki levelében arról számolt be, hogy összefogással és több mint hárommillió forintos költséggel megépítették Kaposvárott hazánk első, de tudomása szerint Európában is egyedülálló szakintézetet, a A levélíró kiemelte, a fogyatékosok oktatásának kérdése minden országban fontos, amire a most megépült óvoda a lehetőségek „ékes bizonyítéka". Végezetül meghívta Kádár Jánost az óvodaavató ünnepségre, mert „még ilyen vonatkozásban nem köszönthettük Somogyban Kádár Elvtársat". Kérte, fogadja el a meghívást, és a részletek megbeszélésére a Titkárság útján „megbízottjához felrendelni szíves legyen" Az elutasító válaszra nem kellett sokáig várakozni. A másolaton kézírással szerepel, hogy beszéltek az Egészségügyi Minisztériumból, akitől kérték, hogy amennyiben jelentős ügyről van szó, valaki menjen le a minisztériumból. Ugyanakkor, szintén kézírással jelezték, hogy [popup title="Ilku P[ál]" format="Default click" activate="click" close text="Ilku Pál (1912–1973), politikus, miniszter. 1952-től a Magyar Néphadsereg vezérőrnagya, a Politikai Főcsoport főnök helyettese, majd 1958-ig vezetője. 1957-től 1958 februárjáig honvédelmi miniszterhelyettes, 1958–1961 között művelődésügyi miniszterhelyettes, 1961–1973 között művelődésügyi miniszter. "] az alapkőletételnél már ott volt, ezért most utasították a Gyógypedagógiai Főosztály vezetőjét, hogy menjen le Kádár János helyett.

Meghívó levél Kádár Jánosnak a Siketnémák Kaposvári Központi Óvodájának megnyitására.
Mellette Kádár János hárító válasza.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 725. ő. e. – 1959. augusztus 12.

Egy másik, szintén 1959-ből származó, kézírással írt levél egy jótékonysági estre szóló meghívást tartalmazott Kádár János részére. Az MSZMP

1959. február 28-án jótékony célú farsangi estet rendezett az Áldás utcai iskola nagytermében, melyre meghívták Kádár Jánost és „kedves hozzátartozóit". Az éjfélig tartó bál műsorában olyan neves előadóművészek léptek fel, mint Ascher Oszkár, Benedek András, Bilicsi Tivadar, Mátyás Mária, Mikes Lilla, Szeszler Mária előadóművészek, és az Ady Endre utcai tanítóképző énekkara. A rövidke meghívó levélre Kádár János nevében csaknem egyoldalas válaszlevelet küldtek. A levél első sora mentegetődzéssel kezdődik, mert a meghívó személyek Kádárt a lakásán akarták meglátogatni, ahol nem szokott tárgyalásokat folytatni, ezért az őrség nem engedte be őket. Ezt követően a szokásos válasz következett. „Az előadásra, sajnálatomra - nem tudok elmenni". Két jegyet azonban kért az előadásra, mert az előadás bevételét jótékony célokra fordítják. Vagyis el is megy, meg nem is. Ismételt magyarázkodásával kijelenti: „értsenek meg velem kapcsolatban két dolgot". Becsüli a körzet munkáját, tiszteli az elvtársakat, ugyanakkor „életkörülményeimnél fogva lehetetlenség", hogy a körzet munkájába és életébe közvetlenül bekapcsolódjék. „Én csak közvetve, a beosztásom szerinti munkámmal tudok segíteni a körzetnek - erre mindenkor törekedni is fogok".

Meghívó egy második kerületi pártkörzet jótékonysági estjére.
Mellette Kádár János hárító levele, két jegy vásárlásának igényével.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 724. ő. e. – 1959. február 27.

Az Állami Bábszínház vezetősége és társulata 1960. december 19-én Kádár Jánost meghívta egy előadásra. Műsortervet is mellékelték a levélhez. Az ötletet az adta, hogy Kádár legutóbbi moszkvai tartózkodása alatt megnézte

bábszínházát, s ezért egy szakmai jellegű beszámolót is szerettek volna tőle hallani. A levélírók szerint Kádár látogatásának „nagy erkölcsi jelentősége volna" a színház életében, mert azt jelentené, hogy a vezetők felfigyeltek a Bábszínház munkájára. Kádár János „természetesen" nem vállalkozott moszkvai bábszínházi tapasztalatainak beszámolására, már csak azért sem, mert a „báb-színjátékokkal kapcsolatban legfeljebb, mint laikus néző" jöhetett volna számításba. „Saját kedvemre, nem »hivatalból« és nem kötelességként" ígérte meg egy előadás megtekintését azért , mert korábban - számára „kedvezőbb feltételek között" (1954-1955-ben) - megnézte a bábszínház felnőtteknek szóló előadásait.

Kádár János meghívása az Állami Bábszínházba.
Mellette Kádár János válaszlevele.
Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 730. ő. e. – 1960. december 19.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő