Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Kérdőív 

1. sz. melléklet

Kedves ...................................Elvtárs!

Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.

Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.

 Elvtársi üdvözlettel:
...............................

KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)

1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék?
 - gyakran kerestek fel.
 - csak néhány alkalommal kerestek fel
 -nem kerestek fel
2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat?
 - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult
 - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg
 - nem fogadták el
 - egyáltalán nem reagáltak
3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit?
 - teljes mértékben ismeri
 - általában ismeri
 - általában nem ismeri
 - egyáltalán nem ismeri
5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során?
 - teljes mértékben hasznosítani tudtam
 - általában hasznosítani tudtam
 - általában nem tudtam hasznosítani
 - egyáltalán nem tudtam hasznosítani
7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik?
 - csak lényegesekkel
 - mellékes kérdésekkel is
 - csak mellékes kérdésekkel
 - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá
 - nem ismeretes előttem
8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában?
 - megfelelő
 - a szükségesnél nagyobb
 - nem elegendő
 - egyáltalán nem tapasztalható
9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét?
 - teljes mértékben kielégítő
 - általában kielégítő
 - általában nem kielégítő
 - egyáltalán nem kielégítő
10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget?
 - megfelelően
 - elfogadhatóan
 - egyáltalán nem
11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról?
 - teljes mértékben megfelelő
 - általában megfelelő
 - általában nem megfelelő
 - egyáltalán nem megfelelő
12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik?
 - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik
 - idejében figyel fel, de lassan intézkedik
 - későn figyel fel
 - nem figyel fel
13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében?
 - megfelelő
 - túlzott
 - a szükségesnél kisebb
14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről?
 - teljes mértékben megfelelőnek tartom
 - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom
 - nem tartom megfelelőnek
 - komoly kifogásaim vannak
15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli?
 - részletes és meggyőző
 - részletes, de nem eléggé meggyőző
 - nem eléggé részletes, de meggyőző
 - nem elég részletes és nem is meggyőző
16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást?
 - igen
 - nem eléggé
 - egyáltalán nem
17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el?
 - törvényesen jár el
 - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér
 - nem jár el törvényesen
 - esetenként durván megszegi a törvényességet
18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását?
 - a szükséges mértékben
 - túlzott mértékben
 - nem kellő mértékben
 - egyáltalán nem veszi igénybe
19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról?
 - elegendő és színvonalas
 - elegendő, de nem eléggé színvonalas
 - kevés, de színvonalas
 - kevés és nem is színvonalas
20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját?
 - határozottan többet
 - talán többet
 - akkor sem tudnék többet
21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről?
 - megfelelő szintű
 - a szükségesnél alacsonyabb szintű
 - bántóan alacsony szintű
 - nincs kapcsolattartás
22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel?
 - igen
 - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem
 - egyáltalán nem
23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől?
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban?
 - általában:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 - az Ön (szak-)területén:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................

(:Aláírás nem szükséges:)

A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő