A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Kérdőív
1. sz. melléklet
Kedves ...................................Elvtárs!
Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.
Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.
Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.
| Elvtársi üdvözlettel: ............................... |
KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)
| 1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék? - gyakran kerestek fel. - csak néhány alkalommal kerestek fel -nem kerestek fel |
| 2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat? - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg - nem fogadták el - egyáltalán nem reagáltak |
| 3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt? - több esetben - csak néhány esetben - egyáltalán nem |
| 4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit? - teljes mértékben ismeri - általában ismeri - általában nem ismeri - egyáltalán nem ismeri |
| 5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban? - több esetben - csak néhány esetben - egyáltalán nem |
| 6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során? - teljes mértékben hasznosítani tudtam - általában hasznosítani tudtam - általában nem tudtam hasznosítani - egyáltalán nem tudtam hasznosítani |
| 7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik? - csak lényegesekkel - mellékes kérdésekkel is - csak mellékes kérdésekkel - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá - nem ismeretes előttem |
| 8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában? - megfelelő - a szükségesnél nagyobb - nem elegendő - egyáltalán nem tapasztalható |
| 9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét? - teljes mértékben kielégítő - általában kielégítő - általában nem kielégítő - egyáltalán nem kielégítő |
| 10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget? - megfelelően - elfogadhatóan - egyáltalán nem |
| 11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról? - teljes mértékben megfelelő - általában megfelelő - általában nem megfelelő - egyáltalán nem megfelelő |
| 12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik? - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik - idejében figyel fel, de lassan intézkedik - későn figyel fel - nem figyel fel |
| 13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében? - megfelelő - túlzott - a szükségesnél kisebb |
| 14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről? - teljes mértékben megfelelőnek tartom - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom - nem tartom megfelelőnek - komoly kifogásaim vannak |
| 15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli? - részletes és meggyőző - részletes, de nem eléggé meggyőző - nem eléggé részletes, de meggyőző - nem elég részletes és nem is meggyőző |
| 16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást? - igen - nem eléggé - egyáltalán nem |
| 17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el? - törvényesen jár el - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér - nem jár el törvényesen - esetenként durván megszegi a törvényességet |
| 18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását? - a szükséges mértékben - túlzott mértékben - nem kellő mértékben - egyáltalán nem veszi igénybe |
| 19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról? - elegendő és színvonalas - elegendő, de nem eléggé színvonalas - kevés, de színvonalas - kevés és nem is színvonalas |
| 20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját? - határozottan többet - talán többet - akkor sem tudnék többet |
| 21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről? - megfelelő szintű - a szükségesnél alacsonyabb szintű - bántóan alacsony szintű - nincs kapcsolattartás |
| 22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel? - igen - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem - egyáltalán nem |
| 23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől? .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... |
| 24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban? - általában: .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... - az Ön (szak-)területén: .......................................................................................................... .......................................................................................................... .......................................................................................................... |
(:Aláírás nem szükséges:)
A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.
[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő