Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Kérdőív 

1. sz. melléklet

Kedves ...................................Elvtárs!

Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.

Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.

 Elvtársi üdvözlettel:
...............................

KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)

1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék?
 - gyakran kerestek fel.
 - csak néhány alkalommal kerestek fel
 -nem kerestek fel
2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat?
 - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult
 - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg
 - nem fogadták el
 - egyáltalán nem reagáltak
3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit?
 - teljes mértékben ismeri
 - általában ismeri
 - általában nem ismeri
 - egyáltalán nem ismeri
5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során?
 - teljes mértékben hasznosítani tudtam
 - általában hasznosítani tudtam
 - általában nem tudtam hasznosítani
 - egyáltalán nem tudtam hasznosítani
7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik?
 - csak lényegesekkel
 - mellékes kérdésekkel is
 - csak mellékes kérdésekkel
 - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá
 - nem ismeretes előttem
8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában?
 - megfelelő
 - a szükségesnél nagyobb
 - nem elegendő
 - egyáltalán nem tapasztalható
9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét?
 - teljes mértékben kielégítő
 - általában kielégítő
 - általában nem kielégítő
 - egyáltalán nem kielégítő
10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget?
 - megfelelően
 - elfogadhatóan
 - egyáltalán nem
11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról?
 - teljes mértékben megfelelő
 - általában megfelelő
 - általában nem megfelelő
 - egyáltalán nem megfelelő
12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik?
 - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik
 - idejében figyel fel, de lassan intézkedik
 - későn figyel fel
 - nem figyel fel
13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében?
 - megfelelő
 - túlzott
 - a szükségesnél kisebb
14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről?
 - teljes mértékben megfelelőnek tartom
 - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom
 - nem tartom megfelelőnek
 - komoly kifogásaim vannak
15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli?
 - részletes és meggyőző
 - részletes, de nem eléggé meggyőző
 - nem eléggé részletes, de meggyőző
 - nem elég részletes és nem is meggyőző
16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást?
 - igen
 - nem eléggé
 - egyáltalán nem
17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el?
 - törvényesen jár el
 - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér
 - nem jár el törvényesen
 - esetenként durván megszegi a törvényességet
18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását?
 - a szükséges mértékben
 - túlzott mértékben
 - nem kellő mértékben
 - egyáltalán nem veszi igénybe
19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról?
 - elegendő és színvonalas
 - elegendő, de nem eléggé színvonalas
 - kevés, de színvonalas
 - kevés és nem is színvonalas
20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját?
 - határozottan többet
 - talán többet
 - akkor sem tudnék többet
21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről?
 - megfelelő szintű
 - a szükségesnél alacsonyabb szintű
 - bántóan alacsony szintű
 - nincs kapcsolattartás
22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel?
 - igen
 - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem
 - egyáltalán nem
23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől?
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban?
 - általában:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 - az Ön (szak-)területén:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................

(:Aláírás nem szükséges:)

A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]

Ezen a napon történt október 24.

1917

Első világháború: A tizenkettedik isonzói csata kezdete. Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek...Tovább

1929

„Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robban ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság.Tovább

1937

Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.Tovább

1956

A DISZ KV mintegy hattyúdalaként jelent meg egy nyugalomra intő közlemény a Népszavában, amelyben az előző napi események okát a párt PB...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő