Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás kialakításáról

Belügyminisztérium
III/4. Osztály
 Szigorúan titkos!

Tárgy:

 
Állambiztonsági kérdésekkel összefüggő
közvélemény-kutatás kialakításáról

Előterjesztés

A Belügyminiszter Elvtárs 020/1967. számú parancsában feladatként határozta meg az állambiztonsági munka társadalmi- politikai kihatásainak vizsgálatát. Az ilyen irányú vizsgálatok egyik módszere a közvélemény-kutatás

Kísérletképpen az 1968/69-es évben csaknem 130 vezető beosztású - szerveinkkel hivatalos kapcsolatban álló - személy körében végeztünk közvélemény-kutatást. A szerzett tapasztalatok - melyekről külön jelentésben számoltunk be - azt mutatják, hogy indokolt és időszerű az állambiztonsági munka kérdéseivel kapcsolatos közvélemény-kutatás szervezett, tervszerű kialakítása. Ennek érdekében szükséges:

  • meghatározni a véleménykutatás helyét és szerepét a III. Főcsoportfőnökség irányító és gyakorlati tevékenységében;
  • feltárni a megvalósítás lehetőségeit, és kidolgozni a végrehajtás konkrét módozatait;
  • megteremteni a szükséges feltételeket.

A közvélemény-kutatás helye és szerepe a III. Főcsoportfőnökség tevékenységében

A közvélemény-kutatás - melynek alapján a társadalom, vagy egyes rétegek, csoportok véleménye megismerhető - az információszerzés eszköze. Önmagában nem adja a valóság teljes hű képét, de a tudományok (matematika, pszichológia, szociológia) alkalmazása lehetővé teszi a torzítások kiszűrését, és így mód nyílik a tendenciák kimutatására. Az értékelés- elemzés során az állambiztonsági szervek speciális eszközeivel szerzett információkat, adatokat, operatív helyzetelemzéseket összevetve a véleménykutatás során szerzett információkkal, a konkrét valóságos helyzet pontosabban és sokrétűbben megismerhető. Ez elősegíti:

  • a célok reális meghatározását, a legjobb megoldás és a legmegfelelőbb módszerek megválasztását;
  • a rendeletek, intézkedések és társadalmi hatásaik közötti összefüggések többoldalú felmérését;
  • a társadalmi bázis szélesítését, az állambiztonsági propagandamunka javítását.

1.) A közvélemény-kutatás szerepe a jelentősebb állambiztonsági döntések előkészítésében

Állambiztonsági döntések meghozatalában komoly segítséget jelenthet, ha ismert az adott kérdésben a társadalom érintett részének véleménye, gondolkodása (szubjektív tényezők), és ennek következtében a várható reagálás. A különböző tényezők kölcsönhatásának ismerete alapján a célkitűzéseket és a megvalósítás módszereit úgy lehet megválasztani, hogy a célok a lehető legeredményesebben valósuljanak meg. Pl. törvények, tvr.-ek (esetleg a tervezett belügyi tvr. más szervek feladatait, vagy a magyar állampolgárok kötelezettségeit stb. érintő részei), rendeletek kidolgozási, előkészítési szakaszában - a megkérdezendők körének megfelelő kiválasztásával és alkalmas módszerrel - végzett közvélemény-kutatás segítségével közelebbi ismereteket szerezhetünk az állampolgárok véleményéről, javaslatairól, amelyek figyelembevétele segíti a helyes és reális döntést és a legzökkenőmentesebb megvalósítását is.

Célkitűzésünk pl. annak elérése, hogy egyes objektumok állambiztonsági szempontból való preventív védelmében lényegesen nagyobb szerepet, felelősséget vállaljanak a helyi szakvezetők, a párt és tömegszervezetek. A konkrét döntések megalapozottabbak lehetnek, ha előzőleg az adott objektum (szakterület) vezetői és dolgozói állambiztonsági ismeretszintjét felmérjük. Ez egyben segíthet meghatározni az objektummal (szakterülettel) kapcsolatos további állambiztonsági feladatokat is.

2.) Az állambiztonsági intézkedések hatásának mérése, az érintett rétegekben meglévő és kiváltott folyamatok megismerése

Az állam biztonságával összefüggő rendelkezések, intézkedések - kölcsönhatások révén - különböző eredményeket, folyamatokat hoznak létre a társadalom rétegeiben. A véleménykutatás és a szociológiai felmérések adatainak felhasználása - az operatív eszközökön túl - segítik ezeket a folyamatokat, hatásoknak megismerését és így felhívhatják a figyelmet pozitívumokra, amelyeket erősíteni kell, vagy hiányosságokra, az alkalmazott módszerek, eszközök változtatásának, finomításának szükségességére - ami újabb döntések alapja lehet.

A kutatások adatai egyes területeken (meghatározott foglalkozási ág, társadalmi réteg) olyan jelenségeket hozhatnak felszínre, amelyeket figyelembe kell venni állambiztonsági intézkedések megtervezésében, a módszerek megválasztásában.

Pl.: az ifjúság körében végzett különböző felmérések adatai jól felhasználhatók az ifjúság védelmével foglalkozó szakterületeken. A volt uralkodó osztály tagjai, volt politikai elítéltek körében végzett véleménykutatások - gondolkodásuk alakulásáról, a beilleszkedési folyamatról - alátámasztják, módosíthatják, vagy cáfolhatják az e rétegekre vonatkozó - operatív úton szerzett - ismereteinket, illetve következtetéseinket.

3.) A társadalmi erők aktívabb bevonása az állambiztonsággal összefüggő feladatok végrehajtásába

A közvélemény-kutatási akciók formálják is a közvéleményt. Felkeltik az állampolgárok érdeklődését és figyelmét az állam biztonságával összefüggő kérdések iránt. A megkérdezettek túlnyomó többségében jó hatást kelt, hogy kikérik véleményüket, javaslataikat, s amennyiben érzik, hogy egy-egy rendelkezésben, intézkedésben figyelembe vették észrevételeiket, ez növeli szerveink iránt a bizalmat és egyben mozgósító hatású is.

A különböző szakterületeken, rétegekben végzett állambiztonsági ismeretszint - és előítélet - vizsgálatok alapján az állambiztonsági propagandatevékenységet is jobban lehet igazítani a meglévő körülményekhez és célokhoz.

A közvélemény-kutatás az említett néhány példán túl, sok kérdésben segítheti a III. Főcsoportfőnökség vezetését és egyes konkrét feladatok végrehajtását. A véleménykutatás részletes programját, a felmérések konkrét célkitűzéseit a Főcsoportfőnökség éves munkatervében meghatározott fő feladatok alapján, illetve azokkal összhangban kell kijelölni.

II.

Az állambiztonsági munkával összefüggő közvélemény-kutatás megvalósításának lehetőségei, a végrehajtás módozatai

A III. Főcsoportfőnökség közvélemény-kutatását úgy kell kialakítani, hogy eljuthassunk mindazon rétegekhez, akik véleményének ismerete az adott kérdésben számunkra lényeges. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon az emberek egy része még tartózkodó a közvélemény-kutatással szemben.

Az állambiztonsági munkával összefüggő közvélemény-kutatás alapvetően kétféle módon valósítható meg:

  • együttműködve a közvélemény-kutatást intézményesen folytató kutatóintézetekkel, egyéb szervekkel;
  • a BM egyes szakágazatai tevékenységéből adódó lehetőségek felhasználásával.

1.) Együttműködés intézményekkel, szervekkel

Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.
Esetenként mód adódhat más intézmények, szervek (pl. tömegszervezetek) által folytatott felmérések adatainak felhasználására is

  1. Az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központ feladata és tervei szerint - a rádió és TV-műsorokkal kapcsolatos közvélemény-kutatáson túl - rendszeresen végez különböző rétegekben politikai jellegű felméréseket. Tudományos apparátus és kiképzett kérdezőbiztosi hálózat áll rendelkezésünkre. (Jelenleg Budapesten 24 kérdezőbiztos van. Ezt a létszámot 1970-ben megyénként egy-egy fő beállításával növelik, de a budapesti kérdezőbiztosok is országosan végzik munkájukat.)
    A Kutató Központ ez év október-novemberben, a politikai nézetek megismerése céljából 1200 fős "országos minta" alapján végzett reprezentatív felmérést. Ezzel párhuzamosan, kérésünkre - azonos kérdések alapján - 300 olyan budapesti lakost is megkérdeztek, akik múltjuk, politikai tevékenységük miatt alapnyilvántartásban szerepelnek, de eljárás nem folyt ellenük, és ügynöki hálózatunknak sem tagjai. (A személyek listáját a III/III. Csfség állította össze.) Az eredményről elsődleges jelentést mellékelünk, a kérdőívek adatainak részletes értékelése folyamatban van.
    A Tömegkommunikációs Kutató Központtal az együttműködést három területen célszerű kialakítani:
    - az általuk végzett felmérések adatait felhasználni, illetve - a céltól függően - a megkérdezettek körének kiválasztásában és a kérdések tartalmi összeállításában részt venni (pl. egyes ellenséges kategóriák, vagy az ifjúság különböző rétegei stb. megkérdezése)
    - Általunk tervezett és szervezett felmérésekhez a szakképzett kérdezőbiztos hálózatot felhasználni;
    - tapasztalati, módszerbeli segítséget igénybe venni, megbízható tudományos munkatársak felhasználásával.
  2. Az MTA Szociológiai Kutató Csoportjával - a kérdezőbiztosi hálózaton kívül - hasonló módon együttműködhetünk. Ugyanakkor ez a Kutató Csoport országos koordinációra törekszik, ami lehetővé teszi, hogy tájékoztatást kapjunk más szervek, intézmények olyan kutatásairól, melyek adatai számunkra esetleg hasznosíthatók.

A fenti intézmények illetékes vezetői az előzetes megbeszélés során, egyetértettek az együttműködéssel és annak formáival.

2.) A Belügyminisztérium egyes szerveinek tevékenységéből adódó lehetőségek felhasználása

A Belügyminisztérium szervei, feladataik végzése során, széles körben kerülnek hivatalos érintkezésbe a társadalom különböző rétegeivel. Elvileg minden ilyen tömeges érintkezés alkalmas arra, hogy megismerjük az emberek véleményét - információkat szerezzünk.

  1. A Belügyminisztérium Propaganda Osztálya és az egyes Csoportfőnökségek szervezésében folyó állambiztonsági előadásos propaganda, valamint az állandó és vándorkiállítások is (szerveknél, intézményeknél, iskolákban, TIT kereteiben) lehetőséget biztosítanak konkrét célú véleménykutatás lefolytatására. (Ilyen véleménykutatások módszere lehet pl. a helyszínen kiosztott kérdőív, vagy előadások után kis csoportokban szervezett "csoportos interjú").
    A tömegkommunikációs eszközökön keresztül végzett propagandatevékenység szintén összeköthető rétegvélemény-kutatásokkal. ("kék fény" stb.)
  2. A belügyi szervek, igazgatásrendészeti feladataik végzése közben, a társadalom legkülönbözőbb rétegeivel kerülnek kapcsolatba és ez lehetőséget ad - részkérdésekben - véleménykutatások lefolytatására. Az ilyen kutatások módszere lehet szóbeli megkérdezés (pl. a KEOKH-ban a külföldiek véleménye a magyarországi idegenellenőrzéssel kapcsolatban), vagy kérdőíves megkérdezés (pl. az Útlevélosztályon a kapitalista országokban járt magyar állampolgárok tapasztalatai, az ottani hatóságok idegenellenőrző tevékenységéről).
  3. A felmérések céljától függően a jövőben is lehetséges a szerveinkkel hivatalos kapcsolatban álló személyek közötti véleménykutatás. Ez a módszer azonban csak kiegészítő és pótkuatások végzése érdekében célszerű, mert rendkívül nagy idő- és energia-ráfordítást igényel. Az akciók helyett helyesebb a hivatalos kapcsolatok véleményét a rendszeres kapcsolattartás során folyamatosan feltárni.

Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás lehetőségei közül minden esetben a konkrét cél dönti el, hogy melyik társadalmi rétegből milyen mintavétel (megkérdezettek száma, összetétele) szükséges, milyen tartalmú kérdéseket milyen fogalmazásban és összeállításban helyes feltenni, valamint, hogy a megkérdezés melyik módszere a legcélszerűbb.

III.

Az állambiztonsági munkával összefüggő közvélemény-kutatás szervezési, anyagi feltételei

Az állambiztonsági munkával kapcsolatos közvélemény-kutatás tervezését, szervezését, az adatok feldolgozását - a követelményeknek megfelelően - csak centralizáltan lehet megvalósítani. A megoldást a 020/1967. számú BM parancs rendezi így, hogy az állambiztonsági munka társadalmi-politikai hatásának mérését a III/4. Osztály feladatkörébe utalja.

Ezzel kapcsolatban a III/4. Osztály feladatai:

  • a közvélemény-kutatás célszerű felhasználásának és folyamatosságának biztosítása érdekében 1 éves időszakokra kidolgozni a III. Főcsoportfőnökség konkrét közvélemény-kutatási programját;
  • A véleménykutatási akciók megszervezése és lebonyolítása, ilyen akciók lefolytatására alkalmas lehetőségek feltárása és kihasználása, esetleg újabb lehetőségek teremtése;
  • elvégezni az egyes véleménykutatások adatainak értékelését, elemzését, összevetve az operatív helyzetelemzésekkel;
  • figyelemmel kísérni azoknak a - más szervek által végzett közvélemény-kutatásoknak, szociológiai felméréseknek eredményeit, amelyek hasznosíthatók a III. Főcsoportfőnökség tevékenységében;
  • minden év végén Csoportfőnöki Értekezlet elé terjeszteni - a III. Főcsoportfőnökség évi beszámoló jelentésébe foglalás érdekében - az állambiztonsági munka társadalmi hatásának mérésével szerzett tapasztalatokat.

A feladatok végrehajtása szükségessé teszi, hogy:

  • a III/4. Osztály - az operatív csoportfőnökségek és más BM szerveken - tartson közvetlen és rendszeres hivatalos kapcsolatot azokkal a szervekkel és intézményekkel, amelyek lehetőségei a közvélemény-kutatás során felhasználhatóak;
  • a feladatszerűen közvélemény-kutatással foglalkozó intézményeken belül alakítsuk ki azokat a szakmailag és politikailag egyaránt megfelelő szakembereknek (tudományos munkatársak) körét, akiknek segítségét esetenként igénybe vehetjük;
  • a III. Főcsoportfőnökség csoportfőnökségei, az elhárítási szakterületükön folytatott közvélemény-kutatási akciók tervezéséhez és az adatok feldolgozásához adjanak konkrét segítséget.

Anyagi, technikai feltételek

Az egyes közvélemény-kutatási akciók során - a módszertől és a lebonyolítás módjától függően - igényként jelentkezhetnek: gépi adatfeldolgozó kapacitás; sokszorosítás, nyomdai költségek; az igénybe vett szakemberek és más segítők esetenkénti díjazása.

Az összegszerű költségek a konkrét kutatási program kidolgozásával egyidejűleg megállapíthatók.

Budapest, 1969. december 1.

Melléklet:
1.sz. Jelentés a hivatalos kapcsolatok körében folytatott véleménykutatásról. (5 lap)
2.sz. Az MRT Tömegkommunikációs Kutató Központ előzetes tájékoztatója (5 lap)
3.sz. Az MRT által végzett felmérés kérdőíve (12 lap)

 Hajdú Pál r. ezds.
osztályvezető

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő