Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Források
Állambiztonsági kérdésekkel kapcsolatos közvélemény-kutatás megszervezése
| BELÜGYMINISZTÉRIUM III/4. Osztály |
| Tárgy: | Állambiztonsági kérdésekkel kapcsolatos közvélemény-kutatás megszervezése |
Javaslat
Budapest, 1967. szeptember
A közvélemény valamely nagyobb közösségnek általánosan kialakult, többé-kevésbé egységes véleménye, nézete, felfogása (kérdésről, eseményről, ügyben).
A közvélemény-kutatás a lakosság, a társadalom összetételének figyelembevételével meghatározott elv szerint kiválasztott személyek csoportjának kikérdezése bizonyos közérdekű kérdésekről, előre megtervezett kérdőívek alapján; a kapott válaszok statisztikai értékelése alapján az objektivitást megközelítő következtetések vonhatók le a lakosság (egyes társadalmi rétegek, stb.) állásfoglalásáról. A közvélemény-kutatás a társadalomtudományok egyik vizsgálati módszere; tudományos értékkel bír.
A közvélemény-kutatás legáltalánosabb célja annak megállapítása, hogy különböző intézkedések milyen hatást váltottak ki; meghozandó intézkedések esetében a közvéleményt milyen irányba lehet, illetve kell befolyásolni.
A közvélemény-kutatás az élet sok területére kiterjed. Hazánkban közvélemény-kutatással több intézmény (Statisztikai Hivatal, Magyar Rádió és Televízió közvélemény-kutató Osztály, Belkereskedelmi Kutatóintézet Piackutató Osztálya), vállalat stb. különböző céllal foglalkozik.
A nyugati tapasztalatok közül figyelemre méltó, hogy közvélemény-kutatással - mint információszerzési lehetőséggel - a kapitalista hírszerző és elhárító szervek már hosszabb ideje foglalkoznak, sőt az idegen állampolgárok között végzett közvélemény-kutatás "szociológiai kémkedés" címszó alatt már a szakirodalomba is bekerült.
A közvélemény-kutatás a szocialista országok állambiztonsági szervei számára is többirányú információszerzési lehetőséget kínál. Ezt a megállapítást alátámasztja a Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Minisztériuma által a közelmúltban lefolytatott közvélemény-kutatás. Tapasztalatai és eredményei alapján további, széleskörű alkalmazását tervezik.
I.
Saját közvélemény-kutatásról
Belügyminiszter Elvtárs 020/1967. számú parancsában az állambiztonsági munka társadalmi- politikai kihatásainak vizsgálatát a BM III/4. Osztály feladatává tette. E kihatások vizsgálatának egyik fontos módszere a közvélemény-kutatás. Alkalmazhatóságát egy szűk körben már lefolytatott előzetes közvélemény-kutatásunk tapasztalatai igazolták.
Első tervezett közvélemény-kutatási akciónk célja:
- A társadalmi támogatás felmérése, szélesítése lehetőségeinek kutatása.
- Tevékenységünk tartalmára és formáira vonatkozó vélemények megismerése, javaslatok felszínre hozása.
- Az állambiztonsági tájékoztató és ismeretterjesztő munka hatékonyságának felmérése és újabb lehetőségek kutatása.
- A megkérdezettek figyelmének fokozottabb ráirányítása az állam biztonságával összefüggő kérdésekre.
Közvélemény-kutatásunk tehát az állambiztonsági szervről és munkájáról alkotott vélemény megismerésére törekszik. Anélkül, hogy a módszer túlbecsülnénk, úgy véljük, hogy a vezetés munkája során általában, - és különösen a társadalom szélesebb rétegeire kiható döntései, intézkedései meghozatala előtt, - egyre kevésbé nélkülözheti meghatározott rétegek véleményének reális ismeretét.
Közvélemény-kutatásunk bázisa:
Jelen közvélemény-kutatásunkat kísérleti jellegűnek tekintjük, ezért a megkérdezendőket (mintegy 1.000 főt) a hozzánk legközelebb álló hivatalos és társadalmi (tehát operatív) kapcsolatok közül választjuk ki, (miniszterek és helyetteseik, főosztályvezetők, önálló osztályvezetők) elhárítási szempontból I.-II. kategóriába sorolt objektumok vezetői (igazgató, elnök, stb.), a felsorolt munkaterületek pártbizottsági titkárai, stb. (A megkérdezendő hivatalos és társadalmi kapcsolatokra a BM III. Főcsoportfőnökség központi és megyei szerveitől névszerinti javaslatot kérünk.)
Módszertani kérdések:
A közvélemény-kutatást kérdőív kiküldésével kívánjuk lebonyolítani. A kérdések kidolgozásánál figyelembe vettük, hogy a megkérdezettek munkánkat csak bizonyos vonatkozásban ismerik, ezért csak olyan kérdéseket teszünk fel, amelyekre feltételezésünk szerint válaszolni tudnak.
Kérdéseink a zárt-árnyalt kérdések kategóriájába tartoznak. Egy részük ugyanakkor "teszt" jellegű, így a kapott válaszok további következtetések levonására alkalmasak. Így például megmutathatják az állambiztonsági munkával kapcsolatos ismeretszintet, az állambiztonsági munka fontosságáról és az ellenséges tevékenység veszélyességéről alkotott ítéletet, stb.
A kérdések elrendezésénél a viszonylag egyszerűbb kérdésektől haladtunk a bonyolultabb, talán "kényesebb" kérdések felé, így kívántuk elkerülni, hogy a megkérdezettet "megriasszuk". A kérdések nem követnek logikai sorrendet, vagyis az azonos témakörben mozgó kérdéseket lehetőleg nem csoportosítottuk egy helyen, így elkerüljük, hogy egy előzőleg adott válasz a következőt befolyásolja.
A kérdőív első oldalára kísértőlevelet nyomtatunk. A kísérőlevélben felkérjük a címzettet a kérdőív kitöltésére, ismertetjük közvélemény-kutatásunk célját, a kérdőív kitöltésének és visszajuttatásának módját. A kísérőlevelet - a címzettek beosztásától függően - Miniszter elvtárs, vagy Miniszterhelyettes elvtárs sk. aláírással látjuk el.
(1.sz.melléklet)
A kérdőíveket zárt, névre szóló borítékban postán küldjük meg a közvélemény-kutatásba bevont személy munkahelyére. A kérdőívhez nyomtatott és felbélyegzett válaszborítékot mellékelünk. A válaszborítékban elhelyezett kérdőíveket a címzett postán küldi vissza. (A postára feladott küldemények biztonságáról a BM III/5. Osztály gondoskodik.)
Nem közömbös számunkra, hogy a vélemény milyen területről érkezik vissza, mert - ez más adatokkal összevetve - elősegíti annak értékelését, hogy munkánk milyen területeken mennyire aktív és valóban a fő irányokra koncentrálódik-e.
A kérdőíveket ezért két szempont szerint csoportosítjuk (és ennek megfelelő jelzéssel látjuk el).
A.) Államigazgatási egységek szerint
(2. sz. melléklet.)
B.) A választ adó munkaterületének jellege szerint.
(3. sz. melléklet.)
A kapott válaszok feldolgozása gépi úton történik. A visszaérkezett anyagok kódolását, vagyis a válasz-kategóriák számozásáét a BM III/4. Osztály végzi el.
A gépkönyvelési és számítási műveleteket a kódolt kérdőívek alapján a BM III/V-4. Osztály végzi. Az azonos témakörbe tartozó kérdésekre kapott válaszokat öt közlési táblán összesíti.
1.számú táblán:
Vélemények az állambiztonsági munka színvonaláról, aktivitásáról.
(4.sz.melléklet)
2.számú táblán:
Vélemények a szakterületnek nyújtott segítségünkről.
3.számú táblán:
Vélemények az állambiztonsági szerv és a megkérdezettek közötti kapcsolatról.
4.számú táblán:
Vélemények az állambiztonsági kérdésekkel kapcsolatos tájékoztató és ismeretterjesztő munkáról.
5. számú táblán:
Szöveges válaszok és javaslatok értékelése.
A közlési táblák A.) és B.)változatban készülnek. A közlési táblákon függőleges és vízszintes osztás szerepel. A függőleges osztásban mindkét változaton a témakörhöz tartozó kérdések és a válaszkategóriák szerepelnek. a Vízszintes osztás az A.) változatban 20 államigazgatási egységet (19 megye + Budapest), a B.) változatban 20, a munkahelyek jellege alapján megkülönböztetett egységet tartalmaz.
A függőleges és vízszintes osztás metszőpontjában a válasz-kategóriák darabszám szerinti és százalékos összesítése, a függőleges osztás végén mindösszesítése szerepel.
A közvélemény-kutatás eredményét három jelentésben kívánjuk feldolgozni:
- Elemző- értékelő jelentés az összesített adatok és szöveges válaszok alapján Miniszter elvtárs és a III. Fcsfség vezetői részére. (Amennyiben intézkedést igénylő javaslat érkezik, arról az illetékes operatív szerv vezetőjét külön is tájékoztatni fogjuk.)
- A BM III. Főcsoportfőnökség 1967. évi munkájáról szóló jelentésben felhasználandó anyagok összeállítása.
- Tanulmány a közvélemény-kutatás módszertani tapasztalatairól és javaslat a továbbfejlesztésre.
Ezeken túlmenően az adatokat, szöveges válaszokat és javaslatokat a BM III/4. Osztály elemző- értékelő munkája során folyamatosan hasznosítani tudja.
A kérdőívek kiküldésére - terveink szerint - 1967. október végén kerül sor. Az első elemző- értékelő jelentést 1968. január 15-re készítjük el.
II.
Távlati elképzelések
A közvélemény-kutatást - a tapasztalatok összegyűjtése és értékelése után - fokozatosan több irányban szélesíthetjük.
- A jelenlegihez hasonló célú közvélemény-kutatás meghatározott területeken vagy bizonyos foglakozási ághoz tartozók körében. Pl. az idegenforgalom terén dolgozók között.
- Teljesnek tekinthető társadalmi közvélemény-kutatás lefolytatása, - az egész társadalmat reprezentáló "minta" megkérdezésével, - az állambiztonsági szervet érintő kérdésekben.
- Szélesebb köröket, vagy az egész társadalmat érintő állambiztonsági intézkedés megtétele után, az érintettek reagálásának megismerésére.
- Közvélemény-kutatás valamely intézkedés meghozatala előtt a várható hatás felmérésére.
- A gyakorlati operatív munkában hasznosítható, elsősorban politikai és egzisztenciális kérdésekkel kapcsolatos vélemények megismerését célzó közvélemény-kutatás, - valamely már létező, vagy e célból létrehozandó közvélemény-kutató szerv fedése alatt, - az állambiztonsági szervet érdeklő körökben (pl. volt uralkodó osztály tagjai, veszélyes elemek, stb. között). Ez a fajta közvélemény-kutatás elősegítheti a megkérdezett körök, rétegek politikai beállítottságának reálisabb értékelését, sőt megfelelően előkészített (preparált) kérdőívekkel az egyes személyek politikai állásfoglalásának, társadalmi helyzetének megismerését is.
| Hajdú Pál r. alezr. osztályvezető |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
