Tájékoztató

AZ MRT TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓJA

A vizsgálatot az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja által országosan végzett "Politikum a közgondolkodásban" című téma keretén belül végeztük. A kikérdezést az országos felmérés budapesti mintájának részeként végeztük el, s így semmiféle feltűnést nem kelthetett.

Mintegy 20 fő megtagadta a választ, 136 személy kikérdezése járt sikerrel a következő megoszlás szerint:

Teljes és reális értékelést a minta véleményről, állásfoglalásáról csak az országos minta részletes adatainak ismeretében adhatunk. Az eltérések, nézetbeli különbségek ugyanis csak az országos véleményekkel párhuzamba állítva tükröződnek. Az adott feldolgozás elkészülte után erre a jövő év elején kerülhet sor.

Tájékoztatásunkban kizárólag tényadatokat közlünk elemzés, vagy kommentár nélkül. A különminta egyes adatait ugyanis önmagukban elemezni és értékelni hiba lenne, miután a kérdőív természetéből adódóan a torzítások elkerülhetetlenek lennének. Figyelembe kell venni a minta nagyságát is, ezért ezúttal csak összesen adatokat közlünk, illetve a nyitott kérdésekre adott válaszok közül néhány érdekesebbet és jellemzőbbet.

1. Arra a kérdésre, hogy véleménye alapján a Rádió, illetve a Televízió hírszerkesztői hogyan válasszák ki a műsorban elhangzó híreket, a következő válaszokat kaptuk:
   

   - politikai fontosságuk alapján	73 fő
   - annak alapján, hogy mennyire frissek	53 fő
   - érdekességük alapján	42 fő
   - hitelességük alapján	41 fő
   - annak alapján, hogy kedvezőek-e számunkra	26 fő
   - nem tudja eldönteni (2 válasz volt adható)	8 fő

2. A kérdőív 16.) kérdésében 10 munkakört soroltunk fel. Feltettük a kérdést, hogy ha a kérdezett állapíthatná meg a fizetésüket, hogyan rangsorolná őket. Az első helyre kellett tenniük, akinek legtöbb, az utolsóra, akinek legkevesebb bért adna. Ezúttal csak a két szélső kategóriát soroljuk fel.
   

   Munkakör	I. helye	II.	IX.	X
   üzemmérnök	57 fő	27	-	-
   középiskolai tanár	36	25	2	1
   üzemi párttitkár	-	3	21	29
   megyei párttitkár	9	5	29	14

3.  Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi problémákról szeretne hallani a Rádió, illetve a Televízió műsorában, a következő témákat nevezték meg:
   - lakáshelyzet,
   - ellátás, árak alakulása,
   - munkajogi kérdések,
   - nyugdíjasok helyzete,
   - fiatalkorú bűnözés,
   - az ifjúság problémái általában, nevelés,
   - közlekedés, szolgáltatás,
   - hazafiasság, nemzeti érzés,
   - antiszemitizmus,
   - a tsz-ek helyzete, kiöregedés
4. Arra a kérdésre, hogy emlékszik-e olyan külföldi eseményekre az elmúlt évekből, amelyeknek hatását hazánkban is éreztük az előfordulás számának sorrendjében a következő témák merültek fel:
   - cseh-események,
   - Vietnam,
   - közel keleti konfliktus,
   - a Hold utazás,
   - a frank leértékelése,
   - Kennedy gyilkosság.
   Néhány kiragadott érdekesebb megjegyzés:
   a.) semmi sem lett belőle."
   b.) a cseh-eseményekre vonatkozóan: "Azóta még jobban szeretnek bennünket."
   c.) A vietnami háborúval kapcsolatban: "Oda adunk kórházakat, itthon meg nincs elég."
   d.) A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban: "Nasszer felfalta volna őket. Az emberek kénytelenek palástolni érzelmeiket." "Ilyenek voltak a francia zavargások. Megrázta az embert. Hóförgeteget vártunk, aztán
5. Arra a kérdésre, hogy olyan eseményt is tud-e említeni, amelyik hazánkban történt, s melynek hatását külföldön is megérezték, általában kevés konkrét válasz érkezett. A legtöbben az 1956-os "eseményeket" említették, de elég gyakori az új gazdaságirányítási rendszer említése is. Szerepelnek azonban olyan témák is, mint például Kodály Zoltán halála, a gyümölcs eladási problémák, a külföldre utazóknak adandóköltség 100 dollárra emelése, stb.
   Érdekes megjegyezni, hogy az ellenforradalom aktív résztvevőinek csoportjából erre az eseményre senki nem utalt. Egyikük jellemző megjegyzése: "A felszabaduláson kívül másról nem tudok."
   Két érdekes kommentár, mely ennél a kérdésnél hangzott el: "Az utazási lehetőségek bizonyítják, hogy nincs már az a terror nálunk, mint régen."
   "Ha valakinek ellenvéleménye van, az nem azért van, mert Horthy-t várja fehér lovon. Aki nem mond véleményt, többet árt a szocializmusnak."
   
6. Arra a kérdésre, hogy meg tudná-e mondani, hogy mi szerinte a politika, általában tömör és jól megfogalmazott válaszokat kaptunk. Néhány érdekesebb példát idézünk:
   "A társadalmi erők harcának vitája."
   "Beletartozik az ember egész élete, jelene, jövője, még a múltja is."
   "Különböző nézetek állásfoglalása, semmi más! politikai nézeteiért senkit nem lenne szabad felelősségre vonni."
   "Az emberek kölcsönös becsapása."
   "Politikát érzelemmel csinálni nem lehet. Ott hangsúlyozzák, ahol csak egy párt van. Ahol ellenzék is van, ott nem hangsúlyozzák ennyire."
7. Arra a kérdésre, hogy kiket ismer személyesen politikusok közül, igen sok volt politikust sorolnak őszintén fel. Van olyan válasz is, ahol két név szerepel a következő formában: "Bárdossy, Rákossi."
   Sokan utalnak különösen a megszűnt polgári pártok funkcionáriusai közül ma is élő politikai személyekre, vezetőkre. Egyik válaszban Kekkonnen neve is szerepel.
   
8. Rendkívül érdekes, hogy arra a kérdésünkre, hogy milyen társadalmi osztályhoz tartozónak érzi magát, 33-an válaszolták, hogy a munkásosztályhoz, 4-en hogy a parasztsághoz, a többi pedig az értelmiséghez. Az ezzel kapcsolatos válaszoknál jelentkező megjegyzésekből, mint kuriózumot, egyet idézünk:
   "Ezt én nem mondom. Régen a Fehér Klára járt ilyen kérdésekkel és akkor jött volna az ÁVO." Érdekes, hogy ugyanez a személy, végül is minden kérdésre válaszolt.
9. Érdekes megfigyelni, hogy arra a kérdésre, hogy mi az eredeti foglalkozásuk, általában megmondták az igazat, eltekintve a volt polgári vagy fasiszta pártfunkcionáriusoktól, ahol kitérésre volt lehetőség.

Budapest, 1969. december 2.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]