Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?
„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”
Tájékoztató
Belügyminisztérium III/4. Osztály | 2. sz. melléklet Szigorúan titkos! |
AZ MRT TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS KUTATÓKÖZPONT
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓJA
A vizsgálatot az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja által országosan végzett "Politikum a közgondolkodásban" című téma keretén belül végeztük. A kikérdezést az országos felmérés budapesti mintájának részeként végeztük el, s így semmiféle feltűnést nem kelthetett.
Mintegy 20 fő megtagadta a választ, 136 személy kikérdezése járt sikerrel a következő megoszlás szerint:
- megszűnt polgári pártok pártfunkcionáriusai | 13 fő |
- felszabadulás előtti fasiszta pártok funkcionáriusai | 11 fő |
- volt arisztokraták, tőkések | 10 fő |
- az ellenforradalom aktív résztvevői | 13 fő |
- volt horthysta katonatisztek | 46 fő |
- volt horthysta VKF/2 [Vezérkari Főnökség 2. - katonai hírszerző és elhárító - osztálya] beosztottjai | 6 fő |
- volt csendőrök | 12 fő |
- volt horthysta rendőrtiszt, nyomozó | 11 fő |
- volt horthysta titkos szervezetek tagjai | 14 fő |
Teljes és reális értékelést a minta véleményről, állásfoglalásáról csak az országos minta részletes adatainak ismeretében adhatunk. Az eltérések, nézetbeli különbségek ugyanis csak az országos véleményekkel párhuzamba állítva tükröződnek. Az adott feldolgozás elkészülte után erre a jövő év elején kerülhet sor.
Tájékoztatásunkban kizárólag tényadatokat közlünk elemzés, vagy kommentár nélkül. A különminta egyes adatait ugyanis önmagukban elemezni és értékelni hiba lenne, miután a kérdőív természetéből adódóan a torzítások elkerülhetetlenek lennének. Figyelembe kell venni a minta nagyságát is, ezért ezúttal csak összesen adatokat közlünk, illetve a nyitott kérdésekre adott válaszok közül néhány érdekesebbet és jellemzőbbet.
- Arra a kérdésre, hogy véleménye alapján a Rádió, illetve a Televízió hírszerkesztői hogyan válasszák ki a műsorban elhangzó híreket, a következő válaszokat kaptuk:
- politikai fontosságuk alapján 73 fő - annak alapján, hogy mennyire frissek 53 fő - érdekességük alapján 42 fő - hitelességük alapján 41 fő - annak alapján, hogy kedvezőek-e számunkra 26 fő - nem tudja eldönteni
(2 válasz volt adható)8 fő - A kérdőív 16.) kérdésében 10 munkakört soroltunk fel. Feltettük a kérdést, hogy ha a kérdezett állapíthatná meg a fizetésüket, hogyan rangsorolná őket. Az első helyre kellett tenniük, akinek legtöbb, az utolsóra, akinek legkevesebb bért adna. Ezúttal csak a két szélső kategóriát soroljuk fel.
Munkakör I. helye II. IX. X üzemmérnök 57 fő 27 - - középiskolai tanár 36 25 2 1 üzemi párttitkár - 3 21 29 megyei párttitkár 9 5 29 14 - Arra a kérdésre, hogy milyen társadalmi problémákról szeretne hallani a Rádió, illetve a Televízió műsorában, a következő témákat nevezték meg:
- lakáshelyzet,
- ellátás, árak alakulása,
- munkajogi kérdések,
- nyugdíjasok helyzete,
- fiatalkorú bűnözés,
- az ifjúság problémái általában, nevelés,
- közlekedés, szolgáltatás,
- hazafiasság, nemzeti érzés,
- antiszemitizmus,
- a tsz-ek helyzete, kiöregedés - Arra a kérdésre, hogy emlékszik-e olyan külföldi eseményekre az elmúlt évekből, amelyeknek hatását hazánkban is éreztük az előfordulás számának sorrendjében a következő témák merültek fel:
- cseh-események,
- Vietnam,
- közel keleti konfliktus,
- a Hold utazás,
- a frank leértékelése,
- Kennedy gyilkosság.
Néhány kiragadott érdekesebb megjegyzés:
a.) semmi sem lett belőle."
b.) a cseh-eseményekre vonatkozóan: "Azóta még jobban szeretnek bennünket."
c.) A vietnami háborúval kapcsolatban: "Oda adunk kórházakat, itthon meg nincs elég."
d.) A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban: "Nasszer felfalta volna őket. Az emberek kénytelenek palástolni érzelmeiket." "Ilyenek voltak a francia zavargások. Megrázta az embert. Hóförgeteget vártunk, aztán - Arra a kérdésre, hogy olyan eseményt is tud-e említeni, amelyik hazánkban történt, s melynek hatását külföldön is megérezték, általában kevés konkrét válasz érkezett. A legtöbben az 1956-os "eseményeket" említették, de elég gyakori az új gazdaságirányítási rendszer említése is. Szerepelnek azonban olyan témák is, mint például Kodály Zoltán halála, a gyümölcs eladási problémák, a külföldre utazóknak adandóköltség 100 dollárra emelése, stb.
Érdekes megjegyezni, hogy az ellenforradalom aktív résztvevőinek csoportjából erre az eseményre senki nem utalt. Egyikük jellemző megjegyzése: "A felszabaduláson kívül másról nem tudok."
Két érdekes kommentár, mely ennél a kérdésnél hangzott el: "Az utazási lehetőségek bizonyítják, hogy nincs már az a terror nálunk, mint régen."
"Ha valakinek ellenvéleménye van, az nem azért van, mert Horthy-t várja fehér lovon. Aki nem mond véleményt, többet árt a szocializmusnak." - Arra a kérdésre, hogy meg tudná-e mondani, hogy mi szerinte a politika, általában tömör és jól megfogalmazott válaszokat kaptunk. Néhány érdekesebb példát idézünk:
"A társadalmi erők harcának vitája."
"Beletartozik az ember egész élete, jelene, jövője, még a múltja is."
"Különböző nézetek állásfoglalása, semmi más! politikai nézeteiért senkit nem lenne szabad felelősségre vonni."
"Az emberek kölcsönös becsapása."
"Politikát érzelemmel csinálni nem lehet. Ott hangsúlyozzák, ahol csak egy párt van. Ahol ellenzék is van, ott nem hangsúlyozzák ennyire." - Arra a kérdésre, hogy kiket ismer személyesen politikusok közül, igen sok volt politikust sorolnak őszintén fel. Van olyan válasz is, ahol két név szerepel a következő formában: "Bárdossy, Rákossi."
Sokan utalnak különösen a megszűnt polgári pártok funkcionáriusai közül ma is élő politikai személyekre, vezetőkre. Egyik válaszban Kekkonnen neve is szerepel. - Rendkívül érdekes, hogy arra a kérdésünkre, hogy milyen társadalmi osztályhoz tartozónak érzi magát, 33-an válaszolták, hogy a munkásosztályhoz, 4-en hogy a parasztsághoz, a többi pedig az értelmiséghez. Az ezzel kapcsolatos válaszoknál jelentkező megjegyzésekből, mint kuriózumot, egyet idézünk:
"Ezt én nem mondom. Régen a Fehér Klára járt ilyen kérdésekkel és akkor jött volna az ÁVO." Érdekes, hogy ugyanez a személy, végül is minden kérdésre válaszolt. - Érdekes megfigyelni, hogy arra a kérdésre, hogy mi az eredeti foglalkozásuk, általában megmondták az igazat, eltekintve a volt polgári vagy fasiszta pártfunkcionáriusoktól, ahol kitérésre volt lehetőség.
Budapest, 1969. december 2.
[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13-37/69]
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő