Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
Levelek Cseres Tibornak (1950-1959)
„Megbízzuk Cseres Tibort elvtársat egy kb. 8-10 ív terjedelmű ifjúsági regény megírásával. A regény témája röviden a következő: Egy község dolgozó parasztjai a kulák és [a] klerikális reakció befolyására nem mernek vállalkozni a termelőszövetkezet megalakítására. A Párt azonban nem akar meghátrálni az elkezdett munkában, és az ifjúságot kéri meg, hogy alapítson termelőcsoportot. Az ifjak vállalkoznak s egy esztendei nehéz munka és súlyos harcok árán virágzó gazdaságot létesítenek, az egykori elhanyagolt kulák és urasági földeken.”
l.
Cseres Tibor Koczogh Ákosnak
1955. december 29.
Kedves
Derékig, vagy talán nyakig ülök következő
amely mindennapi örömem, gyötrődésem és szórakozásom, de leginkább gyötrelmem mégis. Egészen vidéken élek itt, fenn a negyedik emeleten, rádióm kiégett, telefonunk is süket legtöbbnyire, a világgal csak a postás kapcsol össze és vásárlásból bosszúsan hazatérő hitvesem, meg iskolai bánatát-örömét elém teregető leánygyermekem. De most ő nincsen itthon s feleségem is napokra előre beszerzi az ennivalót, hát így aztán csak a postás marad. Néha úgy érzem, hogy az visel rám gondot, aki az ég madarait táplálja. Ez is olyan vidéki érzés, nem tudom, meddig lehet tartani. Mióta a legutolsó könyvem ára elfogyott, szűkösen mindig kerül annyi forintunk, amennyivel el tudunk vergődni, néha egészen váratlan forrásból. Ilyen gondviselés lehet az, hogy az irodalom irányításából csak a lapokból értesülök, legtöbbször ezért fordulhat elő, hogy az élenjárók bátorságától, gyávaságától olykor lemaradok, koronkint meg messzi előttük érzem magam. (Ebből ugyan könnyen bajok származhatnak a következő félévi pénzellátmányunk esélyit illetően.) Lemezjátszó! - Jut eszembe kérdésed. Hol van az most!Ellenben azért el nem csüggedünk. Te se csüggedj, s az mindenképpen jó, hogy novelláskönyved kész. Nem írod, melyik Magvetőnél. Ha a pestinél forogna, szeretném elolvasni még kész-gépiratban. Ha egyébért nem, azért, hogy pihent szemmel egy-két szösszenetre felhívjam figyelmed, nyomdába adás előtt. Az efféle apró részletbírálat és néhány szavas, vagy soros mutálás nagyon fel tudja rázni és végleges formába képes zökkenteni az egyébként jót is. Nemrégiben Sarkadi készülő novellás
szemeltem végig, hol nyikorognak a történetek csuklói. Különböző olajokat és csapágyakat javasoltam, de amilyen hiú zsenialitására, nem veszi figyelembe a jámbor pályatárs megjegyzéseit. Rossz is lesz ez a kötete.Visegrádra nem megyünk - drága az most nekünk. Itthon sokkal kevesebből eltart engem a feleségem. Viszont, ha jöttök, ne kerüljétek el tanyánkat. Utánajárást nem kímélve sikerült megszereznem Expresszionizmus c. könyvedet, szeretném, ha 17 esztendős késedelemmel dedikáló sorokkal látnád el.
Sajnos
bevezetődet nem olvashattam még, mert családi tanácsunk kétségeskedik, melyik kötést vegyük meg a három közül, de még a legolcsóbbik is szervezési nehézségbe ütközik.Nóri csókját és üdvözletét küldi, én meg kézcsókkal és öleléssel búcsúzom Tibor
Budapest, 1955. december 29.
Gépirat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
