1951 – A honvédség neve Magyar Néphadseregre változik.Tovább
Cseres Tibor levelezése I.
Levelek Cseres Tibornak (1950-1959)
A diktatúra szorításában
„Megbízzuk Cseres Tibort elvtársat egy kb. 8-10 ív terjedelmű ifjúsági regény megírásával. A regény témája röviden a következő: Egy község dolgozó parasztjai a kulák és [a] klerikális reakció befolyására nem mernek vállalkozni a termelőszövetkezet megalakítására. A Párt azonban nem akar meghátrálni az elkezdett munkában, és az ifjúságot kéri meg, hogy alapítson termelőcsoportot. Az ifjak vállalkoznak s egy esztendei nehéz munka és súlyos harcok árán virágzó gazdaságot létesítenek, az egykori elhanyagolt kulák és urasági földeken.”
b.
Földes Mihály Cseres Tibornak
1950. november 20.
Kedves Elvtárs!
Az Írószövetség MDP szervezetének vezetősége újabb költészetünk egyik jelentős alkotásaként megvitatta
című gyűjteményes munkádat. A vita eredménye a következőkben foglalható össze: Az idézett kötetben összegyűjtött verseid témájánál és eszmei tartalmuknál fogva méltón sorakozna fel az 1945-1950-es évek értékes magyar nyelvű alkotása mellé. Az értékelésnek ez a foka nem a formai tökéletesség, hanem elsősorban és főképpen a régi fölött diadalmaskodó új eszmei tartalom kifejezésére irányuló eredményeid alapján jött létre. Képszerű, erőteljes nyelvezetű, a dolgozó nép szeretetétől mélyen áthatott írások ezek. Nem finomkodó, hanem az életet a maga reális valóságában megközelítő, a dolgozó nép ügyét szolgáló írások ezek. Íme, a pozitívumok.Műved hiányosságait a következőkben látjuk: A költői mondanivaló sohasem szűkülhet le csak egy körre, márpedig nálad nagyrészt leszűkül a termelőszövetkezetekre. A versek nem kerülik meg az építőmunka nehézségeit (ez nagyon helyes), de viszont az alkotó munka örömeit nem mindig elég lelkesen, magával ragadóan énekeled meg. Fennáll itt a kívülálló „objektivitásának" veszélye. Erőteljesebbé kell tenni a politikai vonal kifejezését is és nem szabad megfeledkezni a forradalmi romantikáról. Ez utóbbi félmondat azt az egész követelést jelenti, hogy a bolsevik pártosság minél magasabb színvonalú kifejezése alapvető fontosságú követelmény. Helyenként előfordulnak írásaidban szimbolista, szürrealista elemek is. („A tenger por
megemeli őket s a barna felhő egytagban mögéjük áll." Vagy: „Közeli lélekre nézett a mező" stb. És mit jelent ez: „Bibickocogó"? Az egész mű összhatásában mégis értékes. Számon tartunk tehát és további jeles alkotásokat várunk tőled.Elvtársi üdvözlettel Magyar Írók Szövetsége MDP vezetősége
Budapest, 1950. november 20.Gépirat, a MÍSZ Pártszervezete céges levélpapírján. - Az - eredetileg piros ceruzás - aláhúzásokat és a „Bíbickocogó" melletti kérdőjelet a címzett írta a levélre.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő