Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben

A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.

Források

1.  

Memorandum a Turul Szövetség propaganda akciójáról

1936. július 10.

 

TURUL SZÖVETSÉG

1936. évi

PROPAGANDA AKCIÓJA

 

Központi iroda:

Budapest, IV. [V.] Petőfi S. u. 9.

Telefon: 893-60.

MEMORANDUM

A Turul Szövetség 1936. évi

propaganda akciója ügyében.

 

A Turul Szövetség a múlt évi nagyjelentőségű Magyar Egészség Hetének folytatásaképpen az 1936. évben két nagyjelentőségű propagandaakció megvalósítását vette tervbe, s azokhoz megnyerte az összes illetékes helyek legteljesebb támogatását:

I. A Magyar Egészség Vonatát indítja ez évi augusztus 15-én útnak, mely az első magyar vonatkiállítás keretében a magyar egészség problémáit közvetlenül a vidék lakosságához viszi el.

Részleteit a mellékelt

tartalmazza.

Itt csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ez a kiterjesztett értelemben vett egészségügyi vonat-kiállítás magában foglalja

az egészségügyi intézmények

az egészségügyi ipar

az egészségügyi kereskedelem

reprezentatív, nívós, művészi bemutatója mellett

a népegészségügyi tudomány újszerű riportját

a maga meggyőző adataival és megoldásai formáival.

A Magyar Egészség Vonata nem foglalkozik az árusítással, de 60 állomás helyével kiválóan alkalmas, olcsóságánál, újszerűségénél fogva is, a komoly reklámértéket jelentő kereskedelmi és ipari propagandára.

Olcsóságának jellemzésére csak azt említjük meg, hogy a cca. 60 állomáson való bemutatás állomásonként és négyzetméterenként 9,35 P[engő]be, a 106 kiállítási napot figyelembe véve egy-egy napra négyszögméterenként mindössze 4,85 P-be kerül s ezért adjuk a propagandán felül a 2767 kilométeres vontatást, a kiállítási terület teljes építkezését, oldalfal és mennyezet kiképzéssel (esetleg üvegezett kirakatokkal), teljes elektromos berendezéssel, áramszolgáltatással, színes világítással stb. Hozzátesszük még, hogy Budapesten a Szent István-hét forgalmában 8 napos bemutatója lesz a vonatnak. Ezek a helydíjárak a szokásos áraknak alig egynegyedét teszik ki.

Egyébként a vonat-kiállítás teljes reprezentatív jellegét a rendelkezésre álló kevés hely s a magas nemzeti és erkölcsi célok is előírják.

II. Az ősszel rendezendő Magyar Föld Hete és a Turul Szövetség másik nagy propaganda akciója, melyet szeptember 26 és október 5 között rendezünk meg. Ennek keretében az Országos Mezőgazdasági Kamarával karöltve megrendezzük:

az Őszi Termény és Exportkiállítást és a Magyar Föld és Népe kiállítást, mely utóbbi

a népegészségügy

a néptáplálkozás

a szociális vonatkozások

és gazdasági problémák

tudományos és művészi riportját vetíti a szemlélő elé, és nívójával, hatásában felül fogja múlni a múlt évi kiállításunkat.

Egészen újszerű fénypropagandánk első nagyszabású magyar kezdeményezés lesz, mely a kiállításon résztvevő vállalatok számára a modern reklám minden előnyét biztosítja.

A tavalyi siker után a magyar közvélemény máris várakozással tekint ez évi rendezésünk elé és a kiállítás látogatottságát biztosítja az e célra engedélyezett félárú vasúti jegy.

Az Őszi Termény és Export kiállítás magában foglalja a magyar föld terményeinek összes

termelési

feldolgozási és

értékesítési vonatkozásait.

Ehhez képest nem maradhat el onnan az ezekben résztvevő

ipar és

kereskedelem

egyetlen reprezentáns vállalata sem, annyival is inkább, mert

a külföldiek látogatására

az export és

propagandalehetőségekre

a legnagyobb súlyt helyezzük, és mindent elkövetünk a tömegsiker biztosítására is.

Ebben a két propaganda akciónkban kérjük a szakmai érdek-képviseletek megértését, támogatását és a reprezentatív részvételét, külön hangsúlyozván, hogy szigorú elvünk értelmében a két akció közül csak az egyikre kérjük egy-egy vállalat bekapcsolódását, nehogy bárkit is két helyen terheljünk meg.

Az erre vonatkozó elhatároló terveinket az egyes érdekképviseletekkel külön részletesen fogjuk közölni.

Közelebbről az a kérésünk, hogy az egyes érdekképviseletek - méltányolván kitűzött nagy nemzeti céljainkat s a közre hasznos munkásságunkat - a hozzájuk tartozó számba vehető vállalatokat külön-külön szakmai értekezletre összehívni s azon bennünket teljes súllyal támogatni és sikerünket biztosítani szíveskedjenek.

Ezeken az értekezleteken terjesztjük elő az egyes szakmákat érintő részletterveinket.

A Turul Szövetség hatalmas munkát vállalt, s ezt csak teljes sikerrel lehet megoldanunk. Ehhez kérünk megértést az összes érdekeltségek részéről, melyek bizonyára méltányolják azt, hogy akcióink a magyar egészség mellett forgalmat, a gazdasági élet minden vonatkozását vannak hivatva eredményesen szolgálni.

Budapest, 1936. július 10.

TURUL SZÖVETSÉG

A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI

BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJA

 

[Dérczy Ferenc szignó]                                                         [Dr. Végváry József szignó]

orsz. vezér                                                                             fővezér,

országgyűlési képviselő.

 

Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 7-10.

  

Ezen a napon történt július 06.

1941

Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább

1944

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozza a Baky László belügyi államtitkár...Tovább

1988

Bartók Béla zeneszerző újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő