I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben
A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.
Források
1.
Memorandum a Turul Szövetség propaganda akciójáról
1936. július 10.
TURUL SZÖVETSÉG
1936. évi
PROPAGANDA AKCIÓJA
Központi iroda:
Budapest, IV. [V.] Petőfi S. u. 9.
Telefon: 893-60.
MEMORANDUM
A Turul Szövetség 1936. évi
propaganda akciója ügyében.
A Turul Szövetség a múlt évi nagyjelentőségű Magyar Egészség Hetének folytatásaképpen az 1936. évben két nagyjelentőségű propagandaakció megvalósítását vette tervbe, s azokhoz megnyerte az összes illetékes helyek legteljesebb támogatását:
I. A Magyar Egészség Vonatát indítja ez évi augusztus 15-én útnak, mely az első magyar vonatkiállítás keretében a magyar egészség problémáit közvetlenül a vidék lakosságához viszi el.
Részleteit a mellékelt
tartalmazza.Itt csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ez a kiterjesztett értelemben vett egészségügyi vonat-kiállítás magában foglalja
az egészségügyi intézmények
az egészségügyi ipar
az egészségügyi kereskedelem
reprezentatív, nívós, művészi bemutatója mellett
a népegészségügyi tudomány újszerű riportját
a maga meggyőző adataival és megoldásai formáival.
A Magyar Egészség Vonata nem foglalkozik az árusítással, de 60 állomás helyével kiválóan alkalmas, olcsóságánál, újszerűségénél fogva is, a komoly reklámértéket jelentő kereskedelmi és ipari propagandára.
Olcsóságának jellemzésére csak azt említjük meg, hogy a cca. 60 állomáson való bemutatás állomásonként és négyzetméterenként 9,35 P[engő]be, a 106 kiállítási napot figyelembe véve egy-egy napra négyszögméterenként mindössze 4,85 P-be kerül s ezért adjuk a propagandán felül a 2767 kilométeres vontatást, a kiállítási terület teljes építkezését, oldalfal és mennyezet kiképzéssel (esetleg üvegezett kirakatokkal), teljes elektromos berendezéssel, áramszolgáltatással, színes világítással stb. Hozzátesszük még, hogy Budapesten a Szent István-hét forgalmában 8 napos bemutatója lesz a vonatnak. Ezek a helydíjárak a szokásos áraknak alig egynegyedét teszik ki.
Egyébként a vonat-kiállítás teljes reprezentatív jellegét a rendelkezésre álló kevés hely s a magas nemzeti és erkölcsi célok is előírják.
II. Az ősszel rendezendő Magyar Föld Hete és a Turul Szövetség másik nagy propaganda akciója, melyet szeptember 26 és október 5 között rendezünk meg. Ennek keretében az Országos Mezőgazdasági Kamarával karöltve megrendezzük:
az Őszi Termény és Exportkiállítást és a Magyar Föld és Népe kiállítást, mely utóbbi
a népegészségügy
a néptáplálkozás
a szociális vonatkozások
és gazdasági problémák
tudományos és művészi riportját vetíti a szemlélő elé, és nívójával, hatásában felül fogja múlni a múlt évi kiállításunkat.
Egészen újszerű fénypropagandánk első nagyszabású magyar kezdeményezés lesz, mely a kiállításon résztvevő vállalatok számára a modern reklám minden előnyét biztosítja.
A tavalyi siker után a magyar közvélemény máris várakozással tekint ez évi rendezésünk elé és a kiállítás látogatottságát biztosítja az e célra engedélyezett félárú vasúti jegy.
Az Őszi Termény és Export kiállítás magában foglalja a magyar föld terményeinek összes
termelési
feldolgozási és
értékesítési vonatkozásait.
Ehhez képest nem maradhat el onnan az ezekben résztvevő
ipar és
kereskedelem
egyetlen reprezentáns vállalata sem, annyival is inkább, mert
a külföldiek látogatására
az export és
propagandalehetőségekre
a legnagyobb súlyt helyezzük, és mindent elkövetünk a tömegsiker biztosítására is.
Ebben a két propaganda akciónkban kérjük a szakmai érdek-képviseletek megértését, támogatását és a reprezentatív részvételét, külön hangsúlyozván, hogy szigorú elvünk értelmében a két akció közül csak az egyikre kérjük egy-egy vállalat bekapcsolódását, nehogy bárkit is két helyen terheljünk meg.
Az erre vonatkozó elhatároló terveinket az egyes érdekképviseletekkel külön részletesen fogjuk közölni.
Közelebbről az a kérésünk, hogy az egyes érdekképviseletek - méltányolván kitűzött nagy nemzeti céljainkat s a közre hasznos munkásságunkat - a hozzájuk tartozó számba vehető vállalatokat külön-külön szakmai értekezletre összehívni s azon bennünket teljes súllyal támogatni és sikerünket biztosítani szíveskedjenek.
Ezeken az értekezleteken terjesztjük elő az egyes szakmákat érintő részletterveinket.
A Turul Szövetség hatalmas munkát vállalt, s ezt csak teljes sikerrel lehet megoldanunk. Ehhez kérünk megértést az összes érdekeltségek részéről, melyek bizonyára méltányolják azt, hogy akcióink a magyar egészség mellett forgalmat, a gazdasági élet minden vonatkozását vannak hivatva eredményesen szolgálni.
Budapest, 1936. július 10.
TURUL SZÖVETSÉG
A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI
BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJA
[Dérczy Ferenc szignó] [Dr. Végváry József szignó]
orsz. vezér fővezér,
országgyűlési képviselő.
Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 7-10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő