Orosz könyveket égető miskolci egyetemisták 1955-ben

„A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.”

A miskolci egyetemi MDP szervezetének jelentése a DISZ alapszervezeteibe „befurakodott jobboldali elemekről"  

A III. K.[ohász] évfolyam felülvizsgálásának tapasztalatai.

Az utóbbi időben különös gondot okozott a Párt és DISZ Bizottságnak a III. éves kohász és a II. éves bányász évfolyamok munkája és politikai hangulata.

A sorozatosan megnyilvánult konkrét tények azt mutatták, hogy az egyetemen tudatosan és szervezetten dolgozik az ellenség és a klerikális reakció. Az ellenséges megnyilvánulások fő helye a III. éves kohász és II. éves bányász évfolyamok voltak.

Ezért a Párt és a DISZ Bizottság alaposan megvizsgálta a III. éves kohász DISZ alapszervezet munkáját, amelynek alapján a következőket tapasztaltuk:
Az erőltetett beiskolázás és az éberség hiánya folytán osztályidegen és számos kispolgári elem is bekerült az 1952-es tanévben egyetemünkre. A Nagy Imre politika igen kedvező talajt biztosított ezeknek az elemeknek az előtérbe kerülésére, politikai nézeteik büntetlen hangoztatására és szervezkedésükre. A Nagy Imre-féle politika egyetemünk visszafejlesztését, esetleges megszüntetését eredményezte volna.

A jobboldali politika támogatását és megerősödését jelentette egyetemünkön a Sopron-miskolci kérdés tudatos kiélezése, amely pártunk és egyetemünk léte ellen irányult.

A jobboldali elemek minden erejüket arra mozgósították, hogy egyetemünk felszámolásán keresztül Pártunk nehézipari politikáját hátba támadják, és a fiatal műszaki értelmiségünk között a perspektívátlanság hangulatát keltsék. Ezek az elemek céljaik megvalósítása érdekében a kispolgári és osztályidegen elemeken keresztül befolyást gyakoroltak és mozgósították a bányász és kohász évfolyamok ingadozó elemeit.

Az első komoly megnyilvánulás az ellenséges tevékenységek sorozatában a bányász, amikor a jobboldali elemek tüntetést szerveztek a bányászkar mindenáron Sopronba történő áthelyezése mellett.

Az egyetemi Pártbizottság igyekezett meggyőzni egy évfolyamvita keretében a II. éves bányász évfolyamot pártunk egyetemünket érintő politikájának helyességéről. Ezen a vitán az ellenséges elemek által megszervezett III. éves kohász és II. éves bányász évfolyam egységesen állást foglalt a pártbizottság álláspontjával szemben. Az egyetemi Pártbizottság titkárát és álláspontját kigúnyolták és igyekeztek nevetségessé tenni. Itt határozottan megmutatkozott az ellenséges elemek szervezett ténykedése.

A III. éves kohász DISZ alapszervezet vezetőségébe befurakodott jobboldali elemek a DISZ szervezetet használták fel jobboldali tevékenységük kifejtésére és nézeteik érvényesítésére.
A vezetőségen belül a jobboldali nézetek hirdetője és érvényesítője elsősorban Szíjj [valójában: Szíj] Zoltán volt.

Kispolgári elemek támogatásával a DISZ alapszervezet vezetőségét egy haveri klikké züllesztette le, amely elnyomva és megfélemlítve az évfolyam becsületes tagjait, [az] ingadozókat maguk mellé állítva, folytatták jobboldali tevékenységüket. Ezt a haveri klikket egy tanulókörben összpontosították, felrúgva a demokratikus centralizmust, megszüntették a bírálatot, teljesen felszámolták az ifjúság közötti politikai nevelőmunkát. Eltértek a Párt irányvonalától, igyekeztek cinikusan nevetségessé tenni a Párt határozatait, céljuk volt az egyetemi DISZ bizottság lejáratása. Tudatosan elhallgatták eredményeinket, meglévő problémáinkat túlzottan kiélezték, ezzel igyekeztek perspektívátlanságot kelteni hallgatóink között.

Így az alapszervezeti DISZ vezetők a DISZ szervezetet egy szórakoztatási intézménnyé süllyesztették le, amelyen keresztül a bálok szervezői a Dolgozó Ifjúsági Szövetséget felhasználva anyagi hasznot biztosítottak maguknak. Ezek elsősorban Söveggyártó [helyesen: Sövegjártó] Zoltán és Szíjj Zoltán voltak. Ezért az évfolyam tagjai határozottan szembekerültek az ún. DISZ vezetőséggel.

Jobboldali ténykedésük ideológiai bázisául a kohász hagyományok túlhajtását és soviniszta értelmezését használták fel, a kohász hagyományokat teljesen elferdítve mutatták teljesen elvetették a politikai munkát, előtérbe helyezték a szakmai képzést és a szocialista mérnökképzés elvét kispolgári gondolkodású emberek képzésére süllyesztették le.

Másrészt a kohászkultusz kialakításával megbontották egyetemünk egészséges ifjúsági egységét.

A kohászkultusz hirdetésével maguk mellé állították az évfolyam nagyobb többségét. A kohász hagyományokat felhasználták arra is, hogy a fiatalok erkölcsi arculatát bomlasszák. (Részegeskedések, nyegle állásfoglalás, felelőtlen magatartás stb.)

A jobboldali nézetek terjesztésében igen nagy szerepet játszott a klerikális reakció, amely Söveggyártó Zoltán és Szíjj Zoltán vezetőségi tag közvetlen baráti kapcsolatán keresztül érvényesült a vezetőség munkájában is.

Jól álcázott munkastílusuk és a párttagok éberségének hiánya megkönnyítette jobboldali tevékenységüket. Így a politikai megmozdulásokon (április 4., május 1.), valamint a társadalmi munkában (sportpályaépítés) igen rossz kollektív szellemet mutatott a III. éves kohász évfolyam.

Ezeknek a hibáknak a kialakulásában komoly felelősség terheli a Párt- és DISZ alapszervezet titkárait, az évfolyamon elsősorban Karancz Ernőt és Fekete Simont.

A jobboldali elemek ellenséges tevékenységének következő láncszeme a hónapokkal előtte előkészített Szovjetunió-ellenes aljas izgatás, amelyben demonstratív megmozdulása volt 1955. május 24-én az évfolyam 12 tagja, köztük három DISZ vezetőségi tag által végrehajtott orosz nyelvkönyvek és jegyzetek elégetése.

Az ellenséges szervezett tevékenységet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a DISZ Bizottság alapos felülvizsgálásának második napján az évfolyam folyosóján lévő WC ajtaján a következő felirat jelent meg: „Szovjet megszállók, takarodjatok Magyarországról. Halál a hazaáruló kommunistákra, vesszen a szovjet bérenc Rákosi. (Szebb jövőt.)"

Jelzet: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár XXXIII-5. 1. 69. f. 343. d. 7. ő. e. (Jelentések a miskolci egyetemi pártalapszervezetektől.)

Ezen a napon történt június 16.

1963

Föld körüli pályára indul a Vosztok–6 űrhajó, fedélzetén Valentyina Tyereskovával, a világ első női űrhajósával.Tovább

1977

Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió új vezetője.Tovább

1989

Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi Miklós, valamint egy hatodik koporsó - amely emlék az ismeretlen...Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő