Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953–1954 fordulóján

Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz

„Az elítéltetésem alapjául szolgáló cselekményt 1953. július 30-án […] követtem el a tudattalanság határán mozgó rendkívül felindult lelkiállapotban, amit a sértett Korpics József csáfordi községi vb. elnök velem szemben indokolatlanul energikus magatartása és a bizottsági tagok némelyikének durva bánásmódja váltott ki belőlem. A […] gúnyolódó szavakon felháborodva csaptam a csupasz kútmerítő rúddal, tehát nem fegyverrel, hanem a kezem ügyében levő ártalmatlan szerszámmal Korpics József felé, akit meg nem ütöttem, és meg nem sebesítettem.”

 Cs. Nagy Ferenc szeghalmi lakos panasza adóhátralék címén elvett lova és gazdasági felszerelése miatt

a.

Cs. Nagy Ferenc levele Nagy Imre Titkárságára

Szeghalom, 1953. november 10.

Nagy Imre Elvtárs Titkársága
Budapest
Kossuth Lajos tér 4.

Cs. Nagy Ferenc Szeghalom, Táncsics M. u. 24. sz. alatti lakos. Azzal a kéréssel fordulok az Elvtárshoz, hogy szíveskedjen utasítást adni. 1952. okt. 15-én 1 db 4 éves lovamat 1 db lóra való szerszámmal, 1 db. igás-kocsival felidézték a községi tanács udvarára, és igénybe vették felértékelés nélkül. Azóta nem kaptam semmiféle értesítést, hogy gazdasági felszerelésem valakinek, vagy valahova kifizették volna.

Ez év okt. 1-én kértem a Járási Tanácsnál, hogy adják vissza, mert haszonbéres földem megmunkálásánál szükségem van rá. Sok huza-vona után a Járási Tanács vissza is utalta, de a Községi Tanács nem adta hozzájárulását. Végül írásban értesítettek, hogy gazdasági felszerelésemért járó összeget a TSzCs., ahol jelenleg van, az 1952. évről hátralékban lévő adómba fogja majd befizetni. Mivel gazdasági felszerelésem a nevezett adóhátraléknál jóval többet ér, és földem megművelésénél elengedhetetlenül szükséges [továbbra is kérem a fentiek visszaadását]. Több paraszt munkástársam így vissza is kapta. 48 éves vagyok, mindég földműveléssel foglalkoztam. A nép államával szemben kötelességemet mindég tőlem telhető legjobb akarattal teljesítettem, és ezentúl is akarom.

Kérem az Elvtársat, vegye figyelembe kérésemet, adjon módot a további eredményes munkához, aminek egyik előmozdítója gazdasági felszerelésem.

Szíves válaszát várom.

Szeghalom, 1953. november 10.

ifj. Cs. Nagy Ferenc
Szeghalom
Táncsics M. u. 24. sz.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Nagy alakú vonalas füzetlapra kézzel, tintával írt levél.

b.

A minisztertanács elnöki titkárságának átirata az illetékes helyi hatósághoz, melyben azt Cs. Nagy Ferenc panaszának kivizsgálására utasítja

Budapest, 1954. január 15.

849/1954.
[195]4. január 15.

Megyei Tanács Elnökének

Békéscsaba

Mellékelten megküldjük Cs. Nagy Ferenc, Szeghalom, Táncsics u. 24. sz. alatti lakos Minisztertanács Elnökének írt beadványát, melyben a tulajdonát képező - jogtalanul elvett - szerszámok visszaadását kéri.

Kérjük az Elvtársat, hogy az ügyet vizsgáltassa meg, és az eredményről február 23-ig küldjön értesítést a csatolt beadvány és nevezettnek küldött válaszmásolatuk egyidejű megküldése mellett.

1 db. melléklet

Elvtársi üdvözlettel:

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, Hornok Bálint titkárságvezető saját kezű szignójával.

c.

A járási tanács vb. levele Cs. Nagy Ferenchez, a minisztertanács elnökének írt panaszával kapcsolatban

Szeghalom, 1954. [dátum nélkül]

14/1954. [ikt.] sz.

Cs. Nagy Ferenc részére
Szeghalom

A Minisztertanács Elnökéhez küldött panaszát, mint arra illetékesek, ismét megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy kérését teljesíteni nem lehet, azért, mert a kért ló és felszerelés az Új Élet tszcs. jogos tulajdonát képezi, ugyanis a tszcs. a fentiek árát január 17-én átutalta az ön adóhátralékába. Így most már önnek adóhátraléka nem áll fenn.

Kérjük a fentiek tudomásulvételét.

[Olvashatatlan aláírás]
Kovács József
vb. elnök h.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata.

d.

A megyei tanács elnökének jelentése a miniszterelnök titkárságához Cs. Nagy Ferenc ügyének kivizsgálásáról

Békéscsaba, 1954. június 24.

Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága
N. 187-10/2/1954.

Tárgy: Cs. Nagy Ferenc szeghalmi lakos panasza
Mell.: 2 db.
Hiv. sz.: 849/1954.

Minisztertanács Titkársága
Budapest

Jelentem, hogy tárgyban nevezett panaszát kivizsgáltuk. A vizsgálat megállapította, a nevezett kocsiját és lovát 1952. októberében a községi tanács adóhátralék fejében lefoglalta, és az Új Élet tszcs-nek adta át. A ló és felszerelés árát adóhátralékban a nevezett javára elszámolta. A nevezett Szeghalom leggazdagabb kulákja, és így az adóhátralékának csak egy csekély részét fedezte a ló és kocsinak az ára.

A termelőszövetkezet tulajdonából a kocsit és a lovat az illetőnek visszaadni nem lehet.

Békéscsaba, 1954. június 24.

A vb. nevében:
[Olvashatatlan aláírás]
Dióssi György
vb. elnök h.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt július 06.

1941

Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább

1944

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozza a Baky László belügyi államtitkár...Tovább

1988

Bartók Béla zeneszerző újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő