Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953–1954 fordulóján

Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz

„Az elítéltetésem alapjául szolgáló cselekményt 1953. július 30-án […] követtem el a tudattalanság határán mozgó rendkívül felindult lelkiállapotban, amit a sértett Korpics József csáfordi községi vb. elnök velem szemben indokolatlanul energikus magatartása és a bizottsági tagok némelyikének durva bánásmódja váltott ki belőlem. A […] gúnyolódó szavakon felháborodva csaptam a csupasz kútmerítő rúddal, tehát nem fegyverrel, hanem a kezem ügyében levő ártalmatlan szerszámmal Korpics József felé, akit meg nem ütöttem, és meg nem sebesítettem.”

 Cs. Nagy Ferenc szeghalmi lakos panasza adóhátralék címén elvett lova és gazdasági felszerelése miatt

a.

Cs. Nagy Ferenc levele Nagy Imre Titkárságára

Szeghalom, 1953. november 10.

Nagy Imre Elvtárs Titkársága
Budapest
Kossuth Lajos tér 4.

Cs. Nagy Ferenc Szeghalom, Táncsics M. u. 24. sz. alatti lakos. Azzal a kéréssel fordulok az Elvtárshoz, hogy szíveskedjen utasítást adni. 1952. okt. 15-én 1 db 4 éves lovamat 1 db lóra való szerszámmal, 1 db. igás-kocsival felidézték a községi tanács udvarára, és igénybe vették felértékelés nélkül. Azóta nem kaptam semmiféle értesítést, hogy gazdasági felszerelésem valakinek, vagy valahova kifizették volna.

Ez év okt. 1-én kértem a Járási Tanácsnál, hogy adják vissza, mert haszonbéres földem megmunkálásánál szükségem van rá. Sok huza-vona után a Járási Tanács vissza is utalta, de a Községi Tanács nem adta hozzájárulását. Végül írásban értesítettek, hogy gazdasági felszerelésemért járó összeget a TSzCs., ahol jelenleg van, az 1952. évről hátralékban lévő adómba fogja majd befizetni. Mivel gazdasági felszerelésem a nevezett adóhátraléknál jóval többet ér, és földem megművelésénél elengedhetetlenül szükséges [továbbra is kérem a fentiek visszaadását]. Több paraszt munkástársam így vissza is kapta. 48 éves vagyok, mindég földműveléssel foglalkoztam. A nép államával szemben kötelességemet mindég tőlem telhető legjobb akarattal teljesítettem, és ezentúl is akarom.

Kérem az Elvtársat, vegye figyelembe kérésemet, adjon módot a további eredményes munkához, aminek egyik előmozdítója gazdasági felszerelésem.

Szíves válaszát várom.

Szeghalom, 1953. november 10.

ifj. Cs. Nagy Ferenc
Szeghalom
Táncsics M. u. 24. sz.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Nagy alakú vonalas füzetlapra kézzel, tintával írt levél.

b.

A minisztertanács elnöki titkárságának átirata az illetékes helyi hatósághoz, melyben azt Cs. Nagy Ferenc panaszának kivizsgálására utasítja

Budapest, 1954. január 15.

849/1954.
[195]4. január 15.

Megyei Tanács Elnökének

Békéscsaba

Mellékelten megküldjük Cs. Nagy Ferenc, Szeghalom, Táncsics u. 24. sz. alatti lakos Minisztertanács Elnökének írt beadványát, melyben a tulajdonát képező - jogtalanul elvett - szerszámok visszaadását kéri.

Kérjük az Elvtársat, hogy az ügyet vizsgáltassa meg, és az eredményről február 23-ig küldjön értesítést a csatolt beadvány és nevezettnek küldött válaszmásolatuk egyidejű megküldése mellett.

1 db. melléklet

Elvtársi üdvözlettel:

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, Hornok Bálint titkárságvezető saját kezű szignójával.

c.

A járási tanács vb. levele Cs. Nagy Ferenchez, a minisztertanács elnökének írt panaszával kapcsolatban

Szeghalom, 1954. [dátum nélkül]

14/1954. [ikt.] sz.

Cs. Nagy Ferenc részére
Szeghalom

A Minisztertanács Elnökéhez küldött panaszát, mint arra illetékesek, ismét megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy kérését teljesíteni nem lehet, azért, mert a kért ló és felszerelés az Új Élet tszcs. jogos tulajdonát képezi, ugyanis a tszcs. a fentiek árát január 17-én átutalta az ön adóhátralékába. Így most már önnek adóhátraléka nem áll fenn.

Kérjük a fentiek tudomásulvételét.

[Olvashatatlan aláírás]
Kovács József
vb. elnök h.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata.

d.

A megyei tanács elnökének jelentése a miniszterelnök titkárságához Cs. Nagy Ferenc ügyének kivizsgálásáról

Békéscsaba, 1954. június 24.

Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága
N. 187-10/2/1954.

Tárgy: Cs. Nagy Ferenc szeghalmi lakos panasza
Mell.: 2 db.
Hiv. sz.: 849/1954.

Minisztertanács Titkársága
Budapest

Jelentem, hogy tárgyban nevezett panaszát kivizsgáltuk. A vizsgálat megállapította, a nevezett kocsiját és lovát 1952. októberében a községi tanács adóhátralék fejében lefoglalta, és az Új Élet tszcs-nek adta át. A ló és felszerelés árát adóhátralékban a nevezett javára elszámolta. A nevezett Szeghalom leggazdagabb kulákja, és így az adóhátralékának csak egy csekély részét fedezte a ló és kocsinak az ára.

A termelőszövetkezet tulajdonából a kocsit és a lovat az illetőnek visszaadni nem lehet.

Békéscsaba, 1954. június 24.

A vb. nevében:
[Olvashatatlan aláírás]
Dióssi György
vb. elnök h.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt május 09.

1912

Ottlik Géza magyar író, nemzetközi szintű bridzsjátékos, szakíró. (†1990)Tovább

1915

Wittmann Viktor a legelső magyar repülőgépgyár (Magyar Repülő¬gépgyár Rt) első műszaki igazgatója (*1889)Tovább

1926

Richard Byrd és Floyd Bennett amerikai pilóták elsőként repülnek át az Északi-sark fölött (bár ellenőrizhető adatokkal nem bizonyították e...Tovább

1945

A győzelem napja. A II. világháború befejeződésének napja Európában.Tovább

1945

A Csatorna-szigeteket felszabadítják a német megszállás alól (az Alderney-i helyőrséget május 16-án).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő