Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953–1954 fordulóján

Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz

„Az elítéltetésem alapjául szolgáló cselekményt 1953. július 30-án […] követtem el a tudattalanság határán mozgó rendkívül felindult lelkiállapotban, amit a sértett Korpics József csáfordi községi vb. elnök velem szemben indokolatlanul energikus magatartása és a bizottsági tagok némelyikének durva bánásmódja váltott ki belőlem. A […] gúnyolódó szavakon felháborodva csaptam a csupasz kútmerítő rúddal, tehát nem fegyverrel, hanem a kezem ügyében levő ártalmatlan szerszámmal Korpics József felé, akit meg nem ütöttem, és meg nem sebesítettem.”

Fekete János csanádpalotai szegényparaszt panasza adó- és beszolgáltatási kötelezettségének igazságtalan megállapítása miatt

a.

Fekete János kérelme Nagy Imre „minisztertanácselnök elvtárshoz"

Csanádpalota, 1953. [dátum nélkül]

Fekete János kérelme Nagy Imre minisztertanácselnök elvtárshoz!

Szíveskedjen meghalgatni nekem van másfélhold földecském minden évben fele búza, fele kukorica. Megértettük és örömmel fogadtuk a kormánynak azon határozatát hogy elengedi 10% azaz tízszázalékát a beszolgáltatásnak de azt nem tudjuk megérteni hogy a Csanádpalotai tanács miért tett rá 65 - azaz hatvanöt százalékot mert minden mázsára 65 kilót kell ráadni mert a tanácsházán így számolnak. Azért ha jó termés volt is ebben az évben nem mindenkinek sikerült jól nekem nagyon kevés lett öt mázsányi ennek több mint felét bekellene adni. Ki van írva 159 kiló ezt még megszorozzák 65-tel akkor meg nézhetem mi marad nekem hogy is bírjam a kis malackám meghizlalni. Én már nem is vagyok nagyon fiatal a hetvenedik évben élek munkába nem vesznek fel mert ott mind a fiatalok kellenek. A múlt évben kérvényel fojamodtam az öregségi segéjért egy évig el huzavonázták és akkor viszaküldték elutasítoták a kérelmemet mert van egy és fél hold kapott földem amejért a tizenötös háborút végig szenvedtem. A vagyon váltsági földet kaptam melyet én tisztességesen ki is fizettem. Én tőlem sok otit fogtak a fiatal életem a gyárban töltöttem vagy 30 kampánt ledolgoztam de azt mondták hogy az már rég elmúlt. Hát ha elmúlt miért követelnek tőlem állam biztosítást mi okból biztosítsam én az államot? Amiért fölrúg mert öreg vagyok? Nem tudom honnan gondolják hogy vegyem a pénzt még egy kevés adóm is van fizetni de azt már majd csak kifizetem ha Isten segít.

Még a disznó vágásról szeretnék tudni valamit. Azt is úgy tudjuk hogy a kormány elengedte minden család vághat egy hízót szabadon nem kell beadni belőle semmit. De itt nem úgy van. Most énnekem van egy kis fiatal hízócskám. Vagyok én és a feleségem 52-ben is vágtam egy 90-95 kilósat abból bekellet adni 8 kiló zsírt a bödönbe nem jutott jóformán semmi. Most is így lesz mert nagyon kicsi a hízó és kevés a kukorica. Tessék elhinni hogy ez nem jól van így. Arra a másfél hold földre kiírtak 14 kiló sertéshúst és 5 kiló marha húst honnan fizessem meg ennek a húsnak kilóját 15 forintér, honnan vegyem a pénzt nem tudom miből vegyem elő mert itten úgy gondolják dögöljünk meg éhen. Ezek kérem mindent kérnek zsírt, húst, pénzt, csak azzal nem törődnek hogyan vegyük elő.

Nagyon kérem Nagy Imre Minisztertanácselnök elvtársat hogy sziveskedjen meghalgatni és levelemre válaszolni sürgősen egyben bocsánatot kérek, hogy tolakodom ezen levelemmel de nincs tehetségem hogy felmenjek Budapestre személyesen pedig szóval még többet tudnék mondani hogy mit is csinálnak a tanácstagok a néppel. Isten áldja meg.

becses válaszát sürgősen várva vagyok

elvtársi üdvözlettel Fekete János

Csanádpalota 411 Dózsa György u.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-890/1954. Nagyalakú kockás füzetlapra kézzel, tintával írt levél.
A miniszterelnöki titkárságon a levélhez az alábbi, írógéppel írt feljegyzést csatolták: „Fekete János. Csanádpalota, Dózsa György u. 411. - A kormánynak az a határozata, hogy elengedi a beszolg. 10%-át. Nem tudja, hogy miért számol úgy a tanács, hogy minden mázsára 65 kg-ot még rá kell adni. A kormány megengedte, hogy minden család vághat egy hízót, ami után nem kell beadni, de náluk nem úgy van. Sokalja [sic!] másfél hold földje után az adót és beszolgáltatást."

b.

A minisztertanács elnöki titkárságának átirata az illetékes helyi hatósághoz, melyben azt Fekete János panaszának kivizsgálására utasítja

Budapest, 1954. január 26.

890/1954.
[195]4. január 26.

Megyei Tanács Elnökének
Hódmezővásárhely

Mellékelten megküldjük Fekete János, Csanádpalota, Dózsa Gy. u. 411. sz. alatti lakos Minisztertanács Elnökének írt beadványát, melyben sérelmezi, hogy a tanács a beszolgáltatás területén nem a rendeletnek megfelelően jár el. Sérelmezi továbbá, hogy adó- és beszolgáltatási kötelezettségét aránytalanul magasan állapították meg.

Kérjük az Elvtársat, hogy az ügyet vizsgáltassa meg és az eredményről február 28-ig küldjön értesítést, a csatolt beadvány és nevezettnek küldött válaszmásolatuk egyidejű megküldése mellett.

1 db. melléklet

Elvtársi üdvözlettel:

(Hornok Bálint)
Minisztertanács Elnökének
Titkársága

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-890/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, Hornok Bálint titkárságvezető saját kezű szignójával.

c.

A makói járási tanács elnökének jelentése a megyei tanácshoz a Fekete János ügyében tett intézkedésekről

Makó, 1954. március 2.

Makói járási tanács vb. titkárságától
18-F-2/1954. T.

Tárgy: Fekete János panasza.
Hiv. sz.: 187-F-6/1954. T
Melléklet: 2 db.

Csongrádmegye Tanácsa Vb. Elnökének
Hódmezővásárhely

Fenti tárgyban nevezett panaszát a begyűjtési osztály kivizsgálta, és megállapította, hogy nevezett részére a kukorica elengedést alkalmazta a helyi tanács és azt a rendeletnek megfelelően más cikkel helyettesítette be. Sertésvágási engedélyét szintén megkapta 1954. január hó 6-án, míg a levélben említett 1954-55 évi húskivetést is mérsékelte a begyűjtési osztály, az 1 kh. 270 n.öl terület után elengedte a beszolgáltatást, mivel nevezett a 65 évet meghaladta, így tehát panaszosnak ügye elintézést nyert.

M a k ó, 1954. március 2.

A vb. nevében:
Szabó Sándor
vb. elnök

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-890/1954. Írógéppel írt tisztázat a vb. elnök saját kezű aláírásával.
Az ügyhöz tartozó iratok mellett megtalálható még a makói járási tanács begyűjtési osztálya által Fekete Jánosnak írt levél, melyben a fentiekről értesítették, valamint a Csongrád megyei tanács elnökének a miniszterelnök titkárságához írt levele, melyben tájékoztatást ad az ügy elintézéséről, illetve, amelynek mellékleteként a fent közölt, illetve az ügyfélnek írt levél másolatát megküldte.

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő