Szigorúan titkos "magyar-angol"

„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”

Források

J. W. tudósításainak lehallgatásáról készült feljegyzések 1.

Palace Szálló vonalán.11.55.h.1954.V.23.

J... W...

Nürnberg vonalán Hosláw18/Ke/16Inter

Gépelve: 1954.V.23. Német fordítás.

P: Álom magyar győzelem. Budapestre kiküldött tudósítónktól J... W...-tól.

Egy vegyes társaság érkezett meg Budapestre, hogy az angol-magyart új kiadásban átéljék. 60 újságíró 15 országból van a dunai városban. Helyesbítés: Nem dunai város, hanem Budapest. Ritkán látta a bécsi Nyugati pályaudvar az olyan jelenséget, mint a budapesti vonat indulása előtt pénteken este.
Jimmy Hogan az ősz, de még mindig fiatalos angol, az a férfi, aki naggyá tette a húszas években az MTK budapesti csapatot és akinek szintén sokat köszönhet a német futball. A hálókocsiban voltak Vittorio Pozzo és még sokan mások.

Budapest - vendégeit sok és igaz szeretettel, sőt szívélyességgel fogadta. "Kérem mit óhajt? Tessék mindig megmondani a kívánságait" Állandóan hallottam ezeket a szavakat. Nem jutott osztályrészül az a szerencse, hogy a háború óta mint első sportújságíró Magyarországra jöhettem volna a szövetségi köztársaságból és egész zavarban vagyok a sok új benyomástól. Barcs Gábor [sic!] a labdarúgó szövetség elnöke egy nagyon szívélyes ember. Szombaton egy nagyon érdekes sajtófogadás volt, amelyet Sebes Gusztáv vezetett. A fogadás a Gundel /híres/ Étteremben volt.

92 ezer darab jegyet bocsátottak ki a magyarok 1.4 millió forint lesz a bevételük, ez megfelel a mi valutánknak hivatalosan átszámítva majdnem 450 ezer márkának. Hallottuk, hogy a Honvéd és a Vörös Lobogó július 10-én hivatalosan elmennek játszani San-Paolo 100 éves jubileumára Brazíliába, velük fog menni Ausztria csapata is. A magyarok ősszel akarnak az osztrákok, csehek, olaszok ellen játszani. Sebes Gusztáv külön köszönetét fejezte ki Jimmy Hogannak, mit a jelen lévő újságírók nagy tetszéssel fogadtak. Budapest valóban a nemzetek közti játék benyomása alatt él. Szombaton délután a magyar csapat, aki különben elkülönítve él, eljött a szállodába. Puskás megjelent olyan zakóban, amelyet megirigyelhet a legjobban öltözködő úr is.
A Palace Hotelben külföldi újságírók laknak, állandóan nagy tömeg veszi körül és nem akarnak onnan elmenni. Az angol újságírók nagyon pesszimisták, legalább is nekem úgy tunik fel és 4:5-ös gól előnyről beszélnek, Magyarország javára, de valóságban mást remélnek. A meccset Budapesten késő délután fogják játszani.
A fantasztikus Stadion áll a Keleti pályaudvar mellett, amit ők Népstadionnak neveznek. Néhány szó nem elegendő ahhoz, hogy ezt a nagyszeru sportlétesítményt leírjam erről később, többet kellene szólnom.
Parkírozó helyben a magyarok nem szenvednek hiányt, mert a háború után Budapesten nem sok kocsi van. Annál több a villamosokon lógó emberfürt. Amikor és a játék előtt látom a gesztikuláló és eleven magyarokat, el tudom képzelni, hogy a 92 ezres Stadionból, hogyan lesz egy eleven boszorkánykatlan, amikor gólokat fognak rúgni a magyarok javára.

ÁSZTL 3.2.4. K-364. 6. old

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő