A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább
Szigorúan titkos "magyar-angol"
„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”
Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 2.
| Belügyminisztérium II/4. alosztály | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Müller Johann" beszervezési javaslata.
Feljegyzés
Budapest, 1954. november hó 4-én.
"Müller Johann" 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, iskolai végzettsége: érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet újság sport-rovatvezetője, nős, két gyermeke van, hamburgi lakos.
Nevezett ez év májusában a magyar-angol labdarúgó-mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal megszerveztük személyes tanulmányozását. A tanulmányozás eredményeképpen megállapítható volt, hogy igen lojálisan viszonylott a Magyar Népköztársasággal szemben és kimenetele után cikkeiben pozitív, elismerő hangon nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.
"Müller" erősen német nacionalista érzelmu, tipikus német, katonás, határozott jellemu, magabiztos. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Nagy újságírói tapasztalata van, sportvonalon igen jártas.
A beszervezés célja, hogy politikai, gazdasági, muszaki-tudományos hírszerző munkánkban felhasználjuk. Olyan körökből szerezzünk rajta keresztül adatokat, akik Nyugat-németországban a politikai irányvonal meghatározásában, valamint a politikai élet irányításában tevékenyen részt vesznek.
Beszervezését - amennyiben a tanulmányozás vele szemben felhasználható pressziót hozna ki - pressziós alapon hajtanánk végre. Ha a személyes tanulmányozás során pressziós adatok birtokába nem jutnánk, akkor a Magyarország iránti szimpátia, valamint a kialakult személyes kapcsolat kihasználásával kísérelnénk meg beszervezését.
A beszervezést Fehárvári Antal áv. örgy. elvtárs és Ágoston Kálmán áv. fhdgy elvtársak hajtanák végre a "Müller"-rel történt többszöri beszélgetés után, vagyis magyarországi tartózkodása idején.
A meghívás módja a IV. osztályon keresztül Barcs Sándor MTI. vezető bevonásával meghívjuk Magyarországra a magyar-osztrák mérkőzés idejére. Megérkezése után szállodában felkeresnénk és viszonoznánk az Ágoston elvtársnak adott ajándékot. Ezen a beszélgetésen Ágoston fhdgy. elvtárs venne részt és ugyanakkor megbeszélné "Müller"-rel, hogy bemutat egy olyan barátját, aki németül jól tud beszélni. Ezután egy megbeszélt időpontban bemutatná Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársat.
A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmu politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.
Amennyiben részünkre helyesen reagál, a beszervezését végrehajtjuk. A beszervezésnél a legmegfelelőbb érveket használjuk.
A beszervezés után nyilatkozatot csak abban az esetben iratunk vele, ha ez nem váltana ki "Müller"-nél különösebb meghátrálást, vagy aggodalmat.
Ha a velünk való együttmuködést nem vállalja, úgy azzal térünk ki, hogy csak általános sportvonatkozású kérdésekről szerettünk volna vele beszélni és máskor is szívesen látjuk és amennyiben lehetőség lesz rá, máskor is szeretnénk vele találkozni.
Az összeköttetést időnkénti Magyarországra való beutazása alkalmával személyes találkozókon keresztül tartjuk.
A beszervezési javaslat jóváhagyása, illetve "Müller" Magyarországra történő megérkezése után a beszervezését végrehajtjuk. Beszervezése alkalmával kioktatjuk a konspirációra. Feladatul adjuk neki, hogy írja le baráti kapcsolatait és adjon politikai információt.
Kérem "Müller Johann" beszervezésének megkísérlését, illetve végrehajtásának engedélyezését.
| Katona Mihály áv. fhdgy. II/4. alosztály. |
Nyt.sz: 8/344
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 2 old.
ÁSZTL 3.2.4. K-364 23. old.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő