Szigorúan titkos "magyar-angol"

„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”

Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 1.

Belügyminisztérium
II/4. alosztály
Szigorúan titkos!

Tárgy: Javaslat "Müller Johann" nyugatnémet újságíró meghívására. 

Feljegyzés
Budapest, 1954. november 4-én.

Beszervezés céljából foglalkozunk "Müller Johann" nyugatnémet újságíró személyével, aki ez év májusában a magyar-angol labdarúgó mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal "Bögi" fedőnevu titkos munkatárson keresztül ismerkedtünk meg vele. "Müller" igen lojálisnak mutatkozott a Magyar Népköztársasággal szemben és a "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet sportújságban írt cikkeiben igen pozitívan nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.

"Müllerrel" budapesti tartózkodása alkalmával megismerkedett Ágoston Kálmán áv. fhdgy. elvtárs "Bögi" titkos munkatárs segítségével. Együtt vacsoráztak, majd másnap a KÜM. egyik tolmácsával együtt látogatást tettek a Sztálinvárosban és a Balatonnál. A megbeszélések alkalmával "Müller" az alábbiakat mondta el magáról:

"Müller Johann" J... J... W... 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, nős, két gyermeke van, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburgger Abendblatt" c. nyugatnémet sportújság sportrovat-vezetője, hamburgi lakos.

Apja újságíró és lapkiadó volt Hamburgban. Apja még a II. világháború előtt meghalt. "Müller" már középiskolás korában cikkeket írt a hamburgi lapokban a helyi labdarúgó-mérkőzésekről. 25 éve hivatásos újságíró. A II. világháború alatt katona volt és a balti államokban teljesített szolgálatot.

"Müller" a hitleri idők alatt nem volt tagja a náci pártnak. Abban az időben is újságíróként tevékenykedett és több alkalommal felszólították a náci pártba való belépésre, de ő, több társával együtt megtagadta ezt. Később nem is erőltették a belépésre.

A beszélgetések alatt "Müller" kijelentette, hogy nem tartozik ma sem egyetlen német politikai csoportosuláshoz sem, csak egy katonai bajtársi egyesület tagja formálisan. Ebbe is azért lépett be, mert az alakulatához tartozó többi bajtárs is belépett.

A beszélgetések során "Müller" kijelentette, hogy politikával ma sem foglalkozik, a Szovjetuniót csak a háborúból ismeri és ezért nem tud tárgyilagos képet nyerni róla. Megemlítette, hogy az amerikaiakat "van szerencséje" most már évek óta saját tapasztalataiból ismerni és már nagyon unja őket.

Kifejtette "Müller", hogy egységes Németországot szeretne megszállás nélkül. Adenauer politikájával - mint mondotta - azért nem ért egyet, mert túlságosan kiszolgáltatja az amerikaiakat.

A beszélgetés során megállapítható volt, hogy "Müller" erősen német nacionalista érzelmu. Igen büszke Nyugat-németország háború utáni nagyarányú ipari fejlődésére. Politikailag az Adenauer kormánykoalícióhoz áll legközelebb. Az új fasiszta pártokat a "birodalmi pártot" és a birodalmi ifjúsági szervezetet határozottan elítéli.

"Müller" tipikus német, katonás, határozott, túlságosan hangosan beszél, nagyon magabiztosan viselkedik. Mindenről megdönthetetlen véleménye van. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Ennek ellenére általános muveltsége alacsony, túlságosan okosnak nem mondható. Az bizonyos, hogy nagy újságírói tapasztalata van, és ez átsegíti sok nehézségen. Sportvonalon igen nagy tapasztalatokkal bír, nagy jártasságot mutat.

A személyes megbeszélések során az is megállapítható volt, hogy "Müller" a magyar sport lelkes híve. A helsinki Olimpiász óta a magyar labdarúgó válogatott valamennyi nemzetközi mérkőzésén részt vett. Helsinkiben megismerkedett Barcs Sándorral, az MTI vezetőjével, akinek a legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával egy öngyújtót küldött ajándékba.

"Müller" az V. labdarúgó világbajnokság idején három hétig Svájcban tartózkodott. Abban az időben tervbe vette, hogy az idén ősszel sorra kerülő magyar-osztrák, vagy magyar-olasz mérkőzésre Magyarországra be fog utazni.

Javaslom, hogy november 14-én sorra kerülő magyar-osztrák nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre hívjuk meg "Müller"-t Barcs Sándor elvtárson keresztül. A meghívásnak ez a módja "Müller" részéről már ismert, mert a magyar-angol mérkőzés idején is Barcs elvtárs hívta meg őt.

A kapcsolatfelvételre lehetőséget nyújt az a körülmény, hogy "Müller" budapesti tartózkodása alkalmával Ágoston Kálmán áv. fhdgy. elvtárs (Kovács Gyula fedőnéven) mint az MTI. munkatársa két alkalommal hosszabb beszélgetést folytatott vele. "Müller" átadta névjegyét és közölte, hogy nagyon örülne, ha Svájcban is találkoznának. (Mint ismeretes, erre nem került sor.) Kijelentette, hogy szívesen tenne máskor is látogatást Magyarországra.

"Müller" beutazása után a kapcsolatot könnyen meg lehetne teremteni vele, azzal az ürüggyel, hogy Ágoston fhdgy. elvtárs viszonozza az ajándékozást. ("Müller" Ágoston elvtársnak itt tartózkodása alkalmával csekély ajándékot adott. Ez alapul szolgálhat arra, hogy ha "Müller" beutazik, Ágoston elvtárs felkeresi őt a szállodában és viszonozza az ajándékot.

A kapcsolatfelvétel után Ágoston áv. fhdgy. elvtárs bemutatná "Müller"-t Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársnak, mint barátját, aki németül beszélgetni tud.

"Müller" jelenlegi meghívásának célja volna, hogy a kapcsolatot elmélyítenénk vele és tanulmányozását tovább folytatnánk, illetve amennyiben erre lehetőség kínálkozna, a beszervezését végrehajtanánk. A tanulmányozás célja, hogy lehetőségeit lemérjük, megállapítsuk személyi körülményeit, politikai állásfoglalását és azt, hogy van-e lehetőség beszervezésének végrehajtására.

"Müller" meghívását a IV. osztályon Póta áv. örgy. elvtárson keresztül lehetne Barcs Sándor felé továbbítani, miután a IV. osztály kapcsolatban áll Barcs Sándorral.

A fenti indokok alapján kérem "Müller" nyugatnémet újságíró meghívását engedélyezni, illetve a fent leírt formában a tanulmányozását lefolytatni. Beszervezését a tanulmányozás eredményétől tesszük függővé.

 Katona Mihály áv. fhdgy.
II/4. alosztály

Nyt.sz: 8/343
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 3.old.

ÁSZTL 3.2.4. K-364 21-22. old.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő