Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
Szigorúan titkos "magyar-angol"
„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”
Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 2.
| Belügyminisztérium II/4. alosztály | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Müller Johann" beszervezési javaslata.
Feljegyzés
Budapest, 1954. november hó 4-én.
"Müller Johann" 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, iskolai végzettsége: érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet újság sport-rovatvezetője, nős, két gyermeke van, hamburgi lakos.
Nevezett ez év májusában a magyar-angol labdarúgó-mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal megszerveztük személyes tanulmányozását. A tanulmányozás eredményeképpen megállapítható volt, hogy igen lojálisan viszonylott a Magyar Népköztársasággal szemben és kimenetele után cikkeiben pozitív, elismerő hangon nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.
"Müller" erősen német nacionalista érzelmu, tipikus német, katonás, határozott jellemu, magabiztos. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Nagy újságírói tapasztalata van, sportvonalon igen jártas.
A beszervezés célja, hogy politikai, gazdasági, muszaki-tudományos hírszerző munkánkban felhasználjuk. Olyan körökből szerezzünk rajta keresztül adatokat, akik Nyugat-németországban a politikai irányvonal meghatározásában, valamint a politikai élet irányításában tevékenyen részt vesznek.
Beszervezését - amennyiben a tanulmányozás vele szemben felhasználható pressziót hozna ki - pressziós alapon hajtanánk végre. Ha a személyes tanulmányozás során pressziós adatok birtokába nem jutnánk, akkor a Magyarország iránti szimpátia, valamint a kialakult személyes kapcsolat kihasználásával kísérelnénk meg beszervezését.
A beszervezést Fehárvári Antal áv. örgy. elvtárs és Ágoston Kálmán áv. fhdgy elvtársak hajtanák végre a "Müller"-rel történt többszöri beszélgetés után, vagyis magyarországi tartózkodása idején.
A meghívás módja a IV. osztályon keresztül Barcs Sándor MTI. vezető bevonásával meghívjuk Magyarországra a magyar-osztrák mérkőzés idejére. Megérkezése után szállodában felkeresnénk és viszonoznánk az Ágoston elvtársnak adott ajándékot. Ezen a beszélgetésen Ágoston fhdgy. elvtárs venne részt és ugyanakkor megbeszélné "Müller"-rel, hogy bemutat egy olyan barátját, aki németül jól tud beszélni. Ezután egy megbeszélt időpontban bemutatná Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársat.
A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmu politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.
Amennyiben részünkre helyesen reagál, a beszervezését végrehajtjuk. A beszervezésnél a legmegfelelőbb érveket használjuk.
A beszervezés után nyilatkozatot csak abban az esetben iratunk vele, ha ez nem váltana ki "Müller"-nél különösebb meghátrálást, vagy aggodalmat.
Ha a velünk való együttmuködést nem vállalja, úgy azzal térünk ki, hogy csak általános sportvonatkozású kérdésekről szerettünk volna vele beszélni és máskor is szívesen látjuk és amennyiben lehetőség lesz rá, máskor is szeretnénk vele találkozni.
Az összeköttetést időnkénti Magyarországra való beutazása alkalmával személyes találkozókon keresztül tartjuk.
A beszervezési javaslat jóváhagyása, illetve "Müller" Magyarországra történő megérkezése után a beszervezését végrehajtjuk. Beszervezése alkalmával kioktatjuk a konspirációra. Feladatul adjuk neki, hogy írja le baráti kapcsolatait és adjon politikai információt.
Kérem "Müller Johann" beszervezésének megkísérlését, illetve végrehajtásának engedélyezését.
| Katona Mihály áv. fhdgy. II/4. alosztály. |
Nyt.sz: 8/344
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 2 old.
ÁSZTL 3.2.4. K-364 23. old.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő