Szigorúan titkos "magyar-angol"

„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”

Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 2.

Belügyminisztérium                   
II/4. alosztály
Szigorúan titkos!

Tárgy: "Müller Johann" beszervezési javaslata. 

Feljegyzés
Budapest, 1954. november hó 4-én.

"Müller Johann" 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, iskolai végzettsége: érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet újság sport-rovatvezetője, nős, két gyermeke van, hamburgi lakos.

Nevezett ez év májusában a magyar-angol labdarúgó-mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal megszerveztük személyes tanulmányozását. A tanulmányozás eredményeképpen megállapítható volt, hogy igen lojálisan viszonylott a Magyar Népköztársasággal szemben és kimenetele után cikkeiben pozitív, elismerő hangon nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.

"Müller" erősen német nacionalista érzelmu, tipikus német, katonás, határozott jellemu, magabiztos. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Nagy újságírói tapasztalata van, sportvonalon igen jártas.

A beszervezés célja, hogy politikai, gazdasági, muszaki-tudományos hírszerző munkánkban felhasználjuk. Olyan körökből szerezzünk rajta keresztül adatokat, akik Nyugat-németországban a politikai irányvonal meghatározásában, valamint a politikai élet irányításában tevékenyen részt vesznek.

Beszervezését - amennyiben a tanulmányozás vele szemben felhasználható pressziót hozna ki - pressziós alapon hajtanánk végre. Ha a személyes tanulmányozás során pressziós adatok birtokába nem jutnánk, akkor a Magyarország iránti szimpátia, valamint a kialakult személyes kapcsolat kihasználásával kísérelnénk meg beszervezését.

A beszervezést Fehárvári Antal áv. örgy. elvtárs és Ágoston Kálmán áv. fhdgy elvtársak hajtanák végre a "Müller"-rel történt többszöri beszélgetés után, vagyis magyarországi tartózkodása idején.

A meghívás módja a IV. osztályon keresztül Barcs Sándor MTI. vezető bevonásával meghívjuk Magyarországra a magyar-osztrák mérkőzés idejére. Megérkezése után szállodában felkeresnénk és viszonoznánk az Ágoston elvtársnak adott ajándékot. Ezen a beszélgetésen Ágoston fhdgy. elvtárs venne részt és ugyanakkor megbeszélné "Müller"-rel, hogy bemutat egy olyan barátját, aki németül jól tud beszélni. Ezután egy megbeszélt időpontban bemutatná Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársat.

A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmu politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.

Amennyiben részünkre helyesen reagál, a beszervezését végrehajtjuk. A beszervezésnél a legmegfelelőbb érveket használjuk.

A beszervezés után nyilatkozatot csak abban az esetben iratunk vele, ha ez nem váltana ki "Müller"-nél különösebb meghátrálást, vagy aggodalmat.

Ha a velünk való együttmuködést nem vállalja, úgy azzal térünk ki, hogy csak általános sportvonatkozású kérdésekről szerettünk volna vele beszélni és máskor is szívesen látjuk és amennyiben lehetőség lesz rá, máskor is szeretnénk vele találkozni.

Az összeköttetést időnkénti Magyarországra való beutazása alkalmával személyes találkozókon keresztül tartjuk.

A beszervezési javaslat jóváhagyása, illetve "Müller" Magyarországra történő megérkezése után a beszervezését végrehajtjuk. Beszervezése alkalmával kioktatjuk a konspirációra. Feladatul adjuk neki, hogy írja le baráti kapcsolatait és adjon politikai információt.

Kérem "Müller Johann" beszervezésének megkísérlését, illetve végrehajtásának engedélyezését.

 Katona Mihály áv. fhdgy.
II/4. alosztály.

Nyt.sz: 8/344
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 2 old.

ÁSZTL 3.2.4. K-364 23. old.

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő