Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban

1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.


Források

Tartalékos tisztnek javasolt MSZMP-tagok

a.) Osztályhű, párthű magatartást mutatók

[1.] N. N. MEO

Komoly politikai képzettséggel rendelkező elvtárs mint propagandista dolgozik, nevel és tanít pártunk politikájának érdekében. Fegyelmezett, rendszerető jó munkaerő, az ellenforradalmi események alatt nem ingadozott. A Honvédség bátran támaszkodhat reá.
MDP, MSZMP tagsága
Javaslat
MDP-, majd MSZMP-tag, a fentiek ismertetése alapján javasoljuk.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[2.] N. N. szül.: 1921. Nagykereki, /N. N./

Az ellenforradalom előtt a villanyszerelő műhelyben dolgozott mint villanyszerelő. Munkáját lelkiismeretesen és pontosan végezte. Az ellenforradalom alatt és után is kiállt a párt politikájának megvalósításáért. Az MDP-nek tagja volt, januárban kérte átigazolását az MSZMP-be. Lelkiismeretes becsületes elvtárs. Vállalatunktól 1957. II. hóban kilépett, mivel személyi ellentétei voltak egyes dolgozókkal. Nagy érdeme van az ellenforradalmárok által az üzemfenntartáson elrejtett fegyverek felkutatásában. Fentiek alapján tiszti állományban való meghagyását javasoljuk.

[3.] 555/4663. N. N. szül.: 1920. Budapest, a. n. N. N.

MDP-tag volt, most MSZMP-tag, alapszervi vezetőségi tag. Az ellenforradalmi időszak alatt rendszeresen bejárt, az ellenőrzése alatt tartotta a műhelyét, mivel ott robbanó és gyúlékony anyagok voltak. A műhelye szintén rendszeresen dolgozott, nem állt le, amikor voltak a sztrájk felhívások. Javasoljuk rendfokozatának meghagyását.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[4.] 523/4663. N. N. szül.: 1921. Dég, a. n. N. N.

Csendes természetű, a párt mellett kiállt a többi műszaki vezetővel együtt. MSZMP-tag, nem túlságosan harcos szellemű, de becsületes dolgozója a társadalomnak. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[5.] N. N. 545. m.

Agilis elvtárs, az alapszerv politikai munkáját, mint pártcsoportbizalmi végzi. KISZ vezetőségi tag, népszerű a fiatalság körében, az 545. műhelyben a kommunista ifjúság megszervezésében igen nagy része van.
Javaslat
MDP majd az MSZMP tagja, párthű harcos kiállásáért javasoljuk.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[6.] N. N. 545. m.

Munkásosztályhoz hű, megbízható, becsületes, parasztszármazású elvtárs, aki az ellenforradalmi időben megállta a helyét. Agitált a fiatalok között a disszidálás ellen, helyeselte a SZU segítségét az ellenforradalmi bandák leverésére.
Párttagság
Javaslat
MDP majd MSZMP tagja, a fentiek alapján javasoljuk.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[7.] 720/487. N. N. szül.: 1922. Balatonszabadi, a. n. N. N.
Mint alapszervi titkár az ellenforradalom alatt is töretlenül kitartott a marxi-lenini eszme mellett. Ezzel a magatartásával sok dolgozó megbecsülését vívta ki. Amikor a munkástanács a gyár vezető kádereinek leváltását tervezte, az ellen az első sorban harcolt és szervezte a becsületes dolgozók ellenállását. Jelenleg is, mint alapszervezeti titkár dolgozik. Javasoljuk rendfokozatának megtartásában.
                                                                                                         N. N. .[aláírás] N. N.[aláírás]

[8.] 720/487. N. N. szül.: 1931. Zsip, a. n. N. N.

Az ellenforradalom alatt a BM operatív csoportjánál dolgozott, részt vett az épület közvetlen védelmében, és napokon át harcolt az ellenforradalom ellen. Párttag és a gyári KISZ vezetőségének, és agitációs bizottságának tagja. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[9.] N. N. szül.: 1916. Dévaványa, a. n. N. N.

1956 nyarán szerelt le, addig, mint aktív katonatiszt teljesített szolgálatot éveken keresztül. Ahogy visszakerült műhelyünkbe bizonyos fokig sértődött volt. Az ellenforradalom ideje alatt nem tapasztaltunk nála demokrácia-ellenes megnyilvánulást itt az üzemben, hanem igyekezett egyes demagóg hangokat leszerelni. Ennek ellenére a pártba csak többszöri vele való beszélgetés után áprilisban lépett be. Az elvtársat rendes, becsületes embernek tartjuk, akit ülnöknek is javasoltunk, és az alapszerv vezetőségének is tagja. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[10.] 620-6/4663. szül.: 1923. a. n. N. N.

N. N. elvtárs, az üzemfenntartás dolgozója. Jelenleg a 620-6. villamos műhely művezetője. Az MDP-nek tagja volt, az ellenforradalom ideje alatt jól megállta a helyét, a párttal állandóan tartotta a kapcsolatot, műhelyében igyekezett a hőbörgőkkel szemben fellépni, és a termeléssel foglalkozni. Az ellenforradalmi idők alatt dolgozóinak többségét sikerült megnyerni, munkába állítani. Így biztosították a villamosenergia-szolgáltatást. A sztrájkolókkal szemben munkára szólította fel, mint művezető a műhely dolgozóit. Amikor a párt kitiltásával foglalkoztak a munkástanácsnál, és a főosztályvezetőt is ki akarták tiltani a gyárból, N. N. elvtárs  és a műhelyben lévő kommunisták aláírást gyűjtöttek, a párt és a főosztályvezető mellett. Az MSZMP-be belépett, a múltban is vezetőségi tag volt, jelenleg is az MSZMP vezetőségi tagja. Tartalékos tisztnek továbbra is javasoljuk.

Budapest, 1957. szeptember hó 23.

                     N. N. [aláírás]                  N. N. [aláírás]              N. N. [aláírás]

 

[11.] 523/0531. N. N. szül.: 1931. Debrecen, a. n. N. N.

Az ellenforradalom idején, mikor az üzemi munkástanács azzal foglalkozott, hogy legyen-e az üzemben párt vagy nem, ill. ne legyen, akkor ő határozottan kiállt a párt mellett és kijelentette, hogy a pártra szükség van, és a tanács a termeléssel foglalkozzon és ne a párttal, meg a sztrájk szervezésével. Ez a határozott fellépés maga után vonta, hogy a többi becsületes dolgozó is csatlakozott az ő véleményéhez, evvel meg tudták hiúsítani a párt szétverését. MDP-tag volt, most MSZMP-tag, pártbizalmi. Javasoljuk a rendfokozatának meghagyását.
                                                                                                      N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[12.] Vg. II. sz. term. főn.

715/465 N. N. szül.: 1930. a. n. N. N.
MDP-tag volt, jelenleg MSZMP-tag. Iskoláit a Szovjetunióban végezte, és így is viselkedett, és jelenleg is ez tapasztalható nála. Részt vett a gyár fegyveres védelmében. A lakóterületén pedig, mint tolmács segített a szovjet seregeknek felszámolni az ellenforradalmi gócokat. Most, mint a Vagon Gyáregység II. sz. termelési főnökhelyettese végzi a munkáját jól. Rendfokozatának meghagyását javasoljuk.
                                                                                    N. N. [aláírás]           N. N. [aláírás]

 

b.) Munkásőrök, karhatalmi csapat tagjai

[1.] N. N. szül.: 1921. Újszász, /N. N./

Az ellenforradalom előtt és jelenleg is az Anyag- és áruforgalmi főoszt. vezetője. Az ellenforradalom alatt részt vett a gyári fegyveres őrség megszervezésében, majd az ellenforradalom után aktívan harcolt a gyárunkban lévő ellenforradalmi elemek ellen. Az MSZMP-be megalakulásakor belépett, és részt vett annak megszervezésében. A gyári Munkásőrségnek megalakulásától kezdve mint nehézfegyvernemű rajparancsnok tagja. Fentiek alapján javasoljuk tiszti rangjának megtartását.

[2.] N. N.

Tartalékos tiszti beosztásra továbbra is javasoljuk. Jelenleg is a karhatalomnál teljesít szolgálatot.
N. N. előadó
Budapest, 1957. október 3.

[3.] N. N. 545.

Politikailag megbízható, jó elvtárs, aki az ellenforradalom alatt, a Népköztársaság karhatalmában tevékenyen részt vett a fasiszták elleni harcban, ezért kormány kitüntetésben is részesült.
Párttagság
Javaslat
MDP majd MSZMP tagja, osztályhűség alapján javasoljuk.
                                                                                                         N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]

[4.] Kilépett '57. VII. 25.

N. N. szül.: 1920. Felsőszeli, a. n. N. N.
MDP-tag volt, most MSZMP-tag, munkásőr. Az ellenforradalom időszakában rendszeresen bejárt. Rendszerető, szorgalmas munkaerő, egy hibát azonban elkövetett, a fizetése miatt önkényesen kilépett, de véleményünk szerint emiatt nem lehet őt megfosztani rendfokozatától. Javasoljuk rendfokozatának meghagyását.
                                                                                    N. N. [aláírás]           N. N. [aláírás]

c.) Önkritikát gyakorló személyek

[1.] N. N.

Az októberi időkben, kezdetben jobboldali elemek befolyása alatt állt. Ennek hatására - bár nem vett részt semmiféle ellenforradalmi cselekményekben - szimpatizált az ellenforradalommal. Annak dacára, hogy ő maga is MDP-tag volt, egy időben pártellenes kijelentéseket tett. Később belátta hibáit, s az MSZMP megalakulása után /1957 januárjában/ belépett a pártba. Tartalékos tiszti állományban meghagyni javasoljuk.
Budapest, 1957. október 3.
N. N. előadó

[2.] N. N.

Üzemünk lapjának a „Motor"-nak volt felelős szerkesztője. Az ellenforradalom előtt a Petőfi--kör szelleme megmérgezte az ő gondolkodását is. Az értelmiség vezető szerepét elismerte, támogatta az erre vonatkozó törekvéseket. Később azután 1957 elején megváltozott az álláspontja, majd belépett a pártba is. Jelenleg már nem dolgozik nálunk. Tartalékos tiszti beosztásában továbbra is meghagyni javasoljuk.
Budapest, 1957. december 23.                                                             N. N. [aláírás]
                                                                                                            szem. előadó
VIII. ker. Kiegészítő Parancsnokságnak elküldve

d.) Semleges magatartásúak

[1.] N. N.

A Motorgyártásnál mint a tervcsoport vezetője dolgozik. Munkájával meg vannak elégedve. Tagja a Motorgyári Egyeztető Bizottságnak. Az ellenforradalmi események idején tartózkodó álláspontra helyezkedett. Igyekezett mindenfajta politikai állásfoglalástól távol tartani magát. Tagja volt az MDP-nek. Jelenleg MSZMP-tag. Semmi olyan cselekedetéről nem tudok, ami méltatlanná tenné a tart. tiszti rendfokozatra.
                     '957. IX. 24.                                                        N. N. [aláírás]

[2.] N. N. elvtárs a 620-3. csőszerelő műhely dolgozója, MDP-nek tagja volt, az ellenforradalmi idők alatt semmiféle tevékenységet nem fejtett ki, csendes viselkedésű, jól dolgozó, a hőbörgésben nem vett részt. Csendes szemlélője volt az eseményeknek. Márciusban lépett be a pártba, jelenleg a 24. alapszervezetben vezetőségi tag.
N. N. a fent említett viselkedése miatt /nem állt ki a párt mellett/ nem javasolja, N. N. és N. N. elvtárs javasolja.
1957. szeptember hó 23.
                                 N. N. [aláírás]      N. N. [aláírás]                N. N. [aláírás]

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő