Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban
1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.
Tartalékos tisztnek nem javasolt MSZMP tagok
[1.] N. N. szül.: 1921. Jánosi /N. N./
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a Külföldi üzemellátó osztályon dolgozik. Az MDP-nek tagja volt, jelenleg MSZMP-tag. Erősen helyezkedő típus, véleményünk szerint a pártba is azért kérte átigazolását, hogy beosztását megtarthassa. Az ellenforradalom alatt semleges magatartást tanúsított. Fentiek alapján tiszti rangjának meghagyását nem javasoljuk.
[2.] N. N. 544. m.
Párttag, az ellenforradalom időszaka alatt ingadozó volt a magatartása, sok esetben a hangadókkal egy véleményen volt. Gazdasági munkáját jól végzi, mint a segédgépek művezetője szakképzés területén eredményesen dolgozik.
Javaslat
MDP, majd az MSZMP tagja. Az ellenforradalom alatt tanúsított ingadozó magatartása miatt nem javasoljuk.
N. N. N. N. [aláírás]
[3.] N. N. 547.
Jó szerelő szakember aki már több ízben lett kiküldve szerződésre, a legtöbb pártmunkáját ezen keresztül fejti ki. Ezen kívül komolyabb pártmunkát a műhelyben nem fejt ki, pedig erre minden tehetsége meg van.
Javaslat
MDP majd MSZMP tag. Semmilyen politikai tevékenységet nem fejt ki az alapszervben, nem javasoljuk.
N. N. [aláírás]
[4.] N. N. szül.: 1928. Szeged, N. N.
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is az anyagbeszerzési osztályon dolgozik. MDP-tag volt, de átigazolását csak április végén kérte. Jelenleg MSZMP-tag. Az ellenforradalom alatt a VII. parancsnokság kb. 1956. X. 26-a körül behívta szolgálatra. 1956. XI. 2-án bejött a gyárba fizetéséért. Katonaruhában volt és sorban állás alatt azt a kijelentést tette, hogy a „Kilián laktanyánál harcolt az apjával együtt". Magatartása általában passzív volt. Fenti kijelentést vállalatunk Fizgép. főosztályán dolgozó N. N. elvtársnő hallotta. Fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.
[5.] N. N. szül.: 1922. Szolnok, N. N.
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a gyártásfejlesztési osztályon dolgozik Volt MDP-tag, de átigazolását csak április végén kérte. A taggyűlésen beismerte, hogy gyáva volt és félt, ezért kérte ilyen késve az átigazolását is. Gazdasági munkáját jól végzi el. Jelenleg az MSZMP tagja. A fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő