Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban

1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.

Tartalékos tisztnek nem javasolt MSZMP tagok

[1.] N. N. szül.: 1921. Jánosi /N. N./

Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a Külföldi üzemellátó osztályon dolgozik. Az MDP-nek tagja volt, jelenleg MSZMP-tag. Erősen helyezkedő típus, véleményünk szerint a pártba is azért kérte átigazolását, hogy beosztását megtarthassa. Az ellenforradalom alatt semleges magatartást tanúsított. Fentiek alapján tiszti rangjának meghagyását nem javasoljuk.

[2.] N. N. 544. m.

Párttag, az ellenforradalom időszaka alatt ingadozó volt a magatartása, sok esetben a hangadókkal egy véleményen volt. Gazdasági munkáját jól végzi, mint a segédgépek művezetője szakképzés területén eredményesen dolgozik.

Javaslat

MDP, majd az MSZMP tagja. Az ellenforradalom alatt tanúsított ingadozó magatartása miatt nem javasoljuk.

N. N. N. N. [aláírás]

[3.] N. N. 547.

Jó szerelő szakember aki már több ízben lett kiküldve szerződésre, a legtöbb pártmunkáját ezen keresztül fejti ki. Ezen kívül komolyabb pártmunkát a műhelyben nem fejt ki, pedig erre minden tehetsége meg van.

Javaslat

MDP majd MSZMP tag. Semmilyen politikai tevékenységet nem fejt ki az alapszervben, nem javasoljuk.
N. N. [aláírás]

[4.] N. N. szül.: 1928. Szeged, N. N.

Az ellenforradalom előtt és jelenleg is az anyagbeszerzési osztályon dolgozik. MDP-tag volt, de átigazolását csak április végén kérte. Jelenleg MSZMP-tag. Az ellenforradalom alatt a VII. parancsnokság kb. 1956. X. 26-a körül behívta szolgálatra. 1956. XI. 2-án bejött a gyárba fizetéséért. Katonaruhában volt és sorban állás alatt azt a kijelentést tette, hogy a „Kilián laktanyánál harcolt az apjával együtt". Magatartása általában passzív volt. Fenti kijelentést vállalatunk Fizgép. főosztályán dolgozó N. N. elvtársnő hallotta. Fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.

[5.] N. N. szül.: 1922. Szolnok, N. N.

Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a gyártásfejlesztési osztályon dolgozik Volt MDP-tag, de átigazolását csak április végén kérte. A taggyűlésen beismerte, hogy gyáva volt és félt, ezért kérte ilyen késve az átigazolását is. Gazdasági munkáját jól végzi el. Jelenleg az MSZMP tagja. A fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.

Ezen a napon történt augusztus 13.

1961

A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő