Megalakult a Hunnia Filmgyár RtTovább
Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban
1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.
A hadkiegészítő parancsnokság megkeresése
MAGYAR NÉPHADSEREG
XVIII. ker. Kieg. Pság.
Ganz Vagon és Gépgyár /Sz. ü.o./
Bp. VIII. [!]
Kérem a Vállalat /Intézmény/ Igazgatóját, hogy a csatolt „Feljegyzési lap"-on szereplő tartalékos tisztről a véleményt megadni és azt posta fordultával parancsnokságomnak visszaküldeni.
A jellemzésben térjen ki az alábbiakra:
1. az ellenforradalom alatti magatartásra,
2. a párt és a kormányhoz való viszonyára,
3. munkához való viszonyára.
N. N. alezredes [aláírás]
kieg. pk.-h.
Tartalékos tisztnek fenntartással javasolt személy
522/4663. N. N. szül.: 1926. Budapest, a. n. N. N.
MDP-tag volt, most MSZMP-tag. A nehéz időkben rendszeresen bejárt, de erősen ingadozott és ez a magatartása befolyásolta a műhely dolgozóit is, mert mint műszaki vezető állandóan a dolgozók között volt. Rendfokozatának megtartását azzal a fenntartással javasoljuk, ha a hadseregnél megfelelően viselte magát.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]
Felülbírált jelentés
A jellemzés első változata:
N. N.
Régi ludovikás tiszt. Munkahelyén sem munkája, sem politikai magatartása ellen kifogás nem merült fel. Munkatársai elmondják, sokszor meséli /N. N./ milyen jó módban élt azelőtt, házaik, földje voltak a szüleinek /régi nagybirtokos családból származik/. Az alapszerv vezetősége, dacára hogy magatartása ellen pillanatnyilag kifogás nincs, nem javasolja tartalékos tiszti beosztásban meghagyni. Nem párttag.
Budapest, 1957. október 14.
N. N. [aláírás]
A jellemzés módosított változata:
1451/Szem. 1958. június 26.
N. N.
Kérésükre közöljük, hogy N. N. ügyében az alapszerv vezetőségével egyetértésben a következő javaslatot tesszük:
N. N. üzemünkben 9 éve dolgozik és munkája ellen az eltelt idő alatt kifogás nem merült fel. Annak dacára, hogy horthysta katonatiszt volt, politikailag nem eshet kifogás alá magatartása, mert, bár mint párton kívüli nem aktív támogatója az alapszerv politikai munkájának elfogadását, elismerését tükrözi. Az ellenforradalom alatt sem volt ellene kifogás, ellenforradalmi cselekményekben nem vett részt. Amennyiben tartalékos tiszti rang meghagyásának az nem akadálya, hogy aktív tiszt volt a múlt rendszerben, úgy az alapszerv vezetősége a tartalékos tiszti rangjának meghagyását javasolja, gyáron belüli magatartása alapján.
XVII. ker. Kieg. Parancsnokság N. N. [aláírás]
Budapest szem. oszt. vez.
[olvashatatlan cím]
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 01.
1929
1948
Államosították, majd felszámolták a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Kálvin téren álló bankját.Tovább
1948
A Kiskőrösön megrendezett Petőfi-ünnepségekkel megkezdődött a centenáriumi év.Tovább
1949
A VKM bizalmas utasítása értelmében a tanulók – fegyelmi vétség terhe mellett – nem érintkezhettek egyházi személyekkel, semmiféle...Tovább
1966
Életbe lép a magyar közutak új számozási rendszere. Az „E” jelű nemzetközi útvonalak magyar „M” jelzést is kapnak (például az „E5” út...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő