Horvátország és Szlovénia elszakadnak Jugoszláviától, és kikiáltják függetlenségüket.Tovább
Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban
1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.
A hadkiegészítő parancsnokság megkeresése
MAGYAR NÉPHADSEREG
XVIII. ker. Kieg. Pság.
Ganz Vagon és Gépgyár /Sz. ü.o./
Bp. VIII. [!]
Kérem a Vállalat /Intézmény/ Igazgatóját, hogy a csatolt „Feljegyzési lap"-on szereplő tartalékos tisztről a véleményt megadni és azt posta fordultával parancsnokságomnak visszaküldeni.
A jellemzésben térjen ki az alábbiakra:
1. az ellenforradalom alatti magatartásra,
2. a párt és a kormányhoz való viszonyára,
3. munkához való viszonyára.
N. N. alezredes [aláírás]
kieg. pk.-h.
Tartalékos tisztnek fenntartással javasolt személy
522/4663. N. N. szül.: 1926. Budapest, a. n. N. N.
MDP-tag volt, most MSZMP-tag. A nehéz időkben rendszeresen bejárt, de erősen ingadozott és ez a magatartása befolyásolta a műhely dolgozóit is, mert mint műszaki vezető állandóan a dolgozók között volt. Rendfokozatának megtartását azzal a fenntartással javasoljuk, ha a hadseregnél megfelelően viselte magát.
N. N. [aláírás] N. N. [aláírás]
Felülbírált jelentés
A jellemzés első változata:
N. N.
Régi ludovikás tiszt. Munkahelyén sem munkája, sem politikai magatartása ellen kifogás nem merült fel. Munkatársai elmondják, sokszor meséli /N. N./ milyen jó módban élt azelőtt, házaik, földje voltak a szüleinek /régi nagybirtokos családból származik/. Az alapszerv vezetősége, dacára hogy magatartása ellen pillanatnyilag kifogás nincs, nem javasolja tartalékos tiszti beosztásban meghagyni. Nem párttag.
Budapest, 1957. október 14.
N. N. [aláírás]
A jellemzés módosított változata:
1451/Szem. 1958. június 26.
N. N.
Kérésükre közöljük, hogy N. N. ügyében az alapszerv vezetőségével egyetértésben a következő javaslatot tesszük:
N. N. üzemünkben 9 éve dolgozik és munkája ellen az eltelt idő alatt kifogás nem merült fel. Annak dacára, hogy horthysta katonatiszt volt, politikailag nem eshet kifogás alá magatartása, mert, bár mint párton kívüli nem aktív támogatója az alapszerv politikai munkájának elfogadását, elismerését tükrözi. Az ellenforradalom alatt sem volt ellene kifogás, ellenforradalmi cselekményekben nem vett részt. Amennyiben tartalékos tiszti rang meghagyásának az nem akadálya, hogy aktív tiszt volt a múlt rendszerben, úgy az alapszerv vezetősége a tartalékos tiszti rangjának meghagyását javasolja, gyáron belüli magatartása alapján.
XVII. ker. Kieg. Parancsnokság N. N. [aláírás]
Budapest szem. oszt. vez.
[olvashatatlan cím]
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
1991
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő