„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”

Sztálin halála Magyarországon 1953-ban

„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”

Források

A gyászszertartás-elrendelése

a.

10. sz.
Szigorúan bizalmas!

Jegyzőkönyv
a Titkárság 1953. március 6-i rendkívüli ülésérŐl

Jelen vannak:Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kristóf István, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Földvári Rudolf, Ács Lajos, Vég Béla elvtársak.

Napirendi pont:

1.) Sztálin elvtárs halálával kapcsolatos tennivalók.

ElŐadó: Rákosi Mátyás elvtárs.

A Titkárság tudomásul veszi Rákosi elvtárs megemlékezését Sztálin elvtárs haláláról és a következŐ határozatot hozza:
Országgyűlés során következő ülését 1953. március 9-ére össze kell hívni. Az ülésszak első napirendje Sztálin elvtársról szóló megemlékezés legyen. Törvényben kell megörökíteni Sztálin elvtárs érdemeit hazánk felszabadításában: a magyar dolgozó nép soha el nem múló háláját Sztálin elvtárs iránt.
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Minisztertanács és az Elnöki Tanács forduljon felhívással a Párt valamennyi tagjához, az ország dolgozó népéhez Sztálin elvtárs halála alkalmából.
A Központi Vezetőség Titkársága tagjai, a Minisztertanács Elnöksége tagjai, az Elnöki Tanács elnöke, a Parlament elnöke tolmácsolják a Szovjetunió budapesti nagykövetének Pártunk tagjai és az egész magyar dolgozó nép Sztálin elvtárs halála felett érzett mély fájdalmát, s a szovjet néppel való együttérzését.
Nemzeti gyászt kell elrendelni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével.
A temetés napján az egész országban gyászünnepségeken kell megemlékezni Sztálin elvtársról.
A K. V. Agit[ációs- és] Prop[aganda], Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Budapesti Pártbizottság szervezzék meg, hogy az egész országban röpgyűléseken emlékezzenek meg Sztálin elvtárs haláláról. A röpgyűlések anyagául a Szabad Nép különkiadását, a Központi VezetŐség, a Minisztertanács és Elnöki Tanács felhívását kell felhasználni. A röpgyűlésekrŐl küldjenek táviratokat a Szovjet Követségre.
A K. V. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya értesítse a SZOT, a DISZ, az MNDSZ, az  hogy a Szovjetunió budapesti nagykövetének e szervezetek tagsága nevében fejezzék ki együttérzésüket a Szovjetunió népeit ért mérhetetlen veszteség alkalmából.
A K. V. Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya adjon utasítást a vidéki lapok szerkesztŐségeinek a TASZSZ jelentésének közlésére.
A megyei lapok vezércikkben foglalkozzanak Sztálin elvtárs halálával.
A további szükséges intézkedések megtételére a Titkárság bizottságot küld ki. A bizottság tagjai Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Nagy Imre elvtársak.
K. m. f.
Rákosi [kézírással]
fŐtitkár

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 54. cs. 234. Ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Titkárság)

b.

MINISZTERTANÁCS HIVATALA

Készült 50 példányban.
40. számú példány
Kapják: az összes miniszterek és a Minisztertanács alá rendelt hivatalok vezetői

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
0479/20/1953. sz.
határozata

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elrendelte, hogy szeretett vezérünk és tanítónk, I. V. Sztálin elvtárs temetése időpontjában, március hó 9-én d. e. 10 órakor hazánk összes üzemeiben és vállalatainál, a vasútnál, a közlekedésnél, a postánál, valamennyi hivatalban, iskolában és intézménynél népünk mélységes gyászának és tiszteletének kifejezéséül 5 perces munkaszünetet tartsanak.

Budapest, 1953. március 7.

Rákosi Mátyás s. k.
a Minisztertanács elnöke

Jelzet: MOL XIX-A-83-a-479/20-1953. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzŐkönyvek)

c.

MINISZTERTANÁCS HIVATALA

Valamennyi Miniszter elvtársnak
és a Minisztertanács alá rendelt
hivatalok vezetőinek

Mellékelten megküldöm a Minisztertanács 0479/20/1953. számú határozatát, és közlöm, hogy az abban foglaltak holnap, a napi sajtó útján nyilvánosságra kerülnek.

A munkaszünetre vonatkozó határozat nem vonatkozik olyan munkaterületekre, melyekben az 5 perces munkaszünet emberéletet veszélyeztetne, vagy nagy népgazdasági kárral járna.

Kérem az elvtársat, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Az 5 perces munkaszünet ünnepélyesebbé tételére javasolom a gyári szirénák megszólaltatását.

Budapest, 1953. március 7.

Szalai Béla s. k.
a Minisztertanács Hivatala
vezetŐje

Jelzet: MOL XIX-A-83-a-479/20-1953. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek)

Ezen a napon történt február 03.

1924

Woodrow Wilson az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (*1856)Tovább

1945

Révész Imre festőművész, grafikus (*1859)Tovább

1997

Bohumil Hrabal cseh író (*1914)Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő