„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”

Sztálin halála Magyarországon 1953-ban

„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”

Források

A gyászszertartás-elrendelése

a.

10. sz.
Szigorúan bizalmas!

Jegyzőkönyv
a Titkárság 1953. március 6-i rendkívüli ülésérŐl

Jelen vannak:Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kristóf István, Hegedűs András, Hidas István, Horváth Márton, Földvári Rudolf, Ács Lajos, Vég Béla elvtársak.

Napirendi pont:

1.) Sztálin elvtárs halálával kapcsolatos tennivalók.

ElŐadó: Rákosi Mátyás elvtárs.

A Titkárság tudomásul veszi Rákosi elvtárs megemlékezését Sztálin elvtárs haláláról és a következŐ határozatot hozza:
Országgyűlés során következő ülését 1953. március 9-ére össze kell hívni. Az ülésszak első napirendje Sztálin elvtársról szóló megemlékezés legyen. Törvényben kell megörökíteni Sztálin elvtárs érdemeit hazánk felszabadításában: a magyar dolgozó nép soha el nem múló háláját Sztálin elvtárs iránt.
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, Minisztertanács és az Elnöki Tanács forduljon felhívással a Párt valamennyi tagjához, az ország dolgozó népéhez Sztálin elvtárs halála alkalmából.
A Központi Vezetőség Titkársága tagjai, a Minisztertanács Elnöksége tagjai, az Elnöki Tanács elnöke, a Parlament elnöke tolmácsolják a Szovjetunió budapesti nagykövetének Pártunk tagjai és az egész magyar dolgozó nép Sztálin elvtárs halála felett érzett mély fájdalmát, s a szovjet néppel való együttérzését.
Nemzeti gyászt kell elrendelni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével.
A temetés napján az egész országban gyászünnepségeken kell megemlékezni Sztálin elvtársról.
A K. V. Agit[ációs- és] Prop[aganda], Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Budapesti Pártbizottság szervezzék meg, hogy az egész országban röpgyűléseken emlékezzenek meg Sztálin elvtárs haláláról. A röpgyűlések anyagául a Szabad Nép különkiadását, a Központi VezetŐség, a Minisztertanács és Elnöki Tanács felhívását kell felhasználni. A röpgyűlésekrŐl küldjenek táviratokat a Szovjet Követségre.
A K. V. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya értesítse a SZOT, a DISZ, az MNDSZ, az  hogy a Szovjetunió budapesti nagykövetének e szervezetek tagsága nevében fejezzék ki együttérzésüket a Szovjetunió népeit ért mérhetetlen veszteség alkalmából.
A K. V. Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya adjon utasítást a vidéki lapok szerkesztŐségeinek a TASZSZ jelentésének közlésére.
A megyei lapok vezércikkben foglalkozzanak Sztálin elvtárs halálával.
A további szükséges intézkedések megtételére a Titkárság bizottságot küld ki. A bizottság tagjai Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Nagy Imre elvtársak.
K. m. f.
Rákosi [kézírással]
fŐtitkár

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 54. cs. 234. Ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Titkárság)

b.

MINISZTERTANÁCS HIVATALA

Készült 50 példányban.
40. számú példány
Kapják: az összes miniszterek és a Minisztertanács alá rendelt hivatalok vezetői

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának
0479/20/1953. sz.
határozata

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elrendelte, hogy szeretett vezérünk és tanítónk, I. V. Sztálin elvtárs temetése időpontjában, március hó 9-én d. e. 10 órakor hazánk összes üzemeiben és vállalatainál, a vasútnál, a közlekedésnél, a postánál, valamennyi hivatalban, iskolában és intézménynél népünk mélységes gyászának és tiszteletének kifejezéséül 5 perces munkaszünetet tartsanak.

Budapest, 1953. március 7.

Rákosi Mátyás s. k.
a Minisztertanács elnöke

Jelzet: MOL XIX-A-83-a-479/20-1953. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzŐkönyvek)

c.

MINISZTERTANÁCS HIVATALA

Valamennyi Miniszter elvtársnak
és a Minisztertanács alá rendelt
hivatalok vezetőinek

Mellékelten megküldöm a Minisztertanács 0479/20/1953. számú határozatát, és közlöm, hogy az abban foglaltak holnap, a napi sajtó útján nyilvánosságra kerülnek.

A munkaszünetre vonatkozó határozat nem vonatkozik olyan munkaterületekre, melyekben az 5 perces munkaszünet emberéletet veszélyeztetne, vagy nagy népgazdasági kárral járna.

Kérem az elvtársat, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Az 5 perces munkaszünet ünnepélyesebbé tételére javasolom a gyári szirénák megszólaltatását.

Budapest, 1953. március 7.

Szalai Béla s. k.
a Minisztertanács Hivatala
vezetŐje

Jelzet: MOL XIX-A-83-a-479/20-1953. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek)

Ezen a napon történt december 07.

1916

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább

1917

Az Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.Tovább

1926

Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.Tovább

1929

Új alkotmányt hirdetnek ki Ausztriában.Tovább

1930

Horthy Miklós kormányzó felavatta a margitszigeti Nemzeti Sport-uszodát.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő