Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Egy évvel később...
a.
Havas [Ernő] elvtárs [kézírással] | 0068/kf 7. |
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE AGIT. PROP. OSZTÁLY | Látta: Farkas Mihály elvtárs B I Z A L M A S! (Készült: 24 pl.) JI. |
Javaslat
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésre
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek az SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg, mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - Az üzemekben, falvakban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, hivatalokban s egyéb intézményekben, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a KV Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya készítsen beszédanyagot.
- Felmerül a kérdés, tegyünk-e ki március 5-én gyászlobogót a középületekre.
Budapest, 1954. február 16.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. cs. 163. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztály)
b.
GER? elvtárs! | Szigorúan bizalmas! Készült: 12 példányban. |
Vissza.
II/17-én. Gerő [kézírással aláírt]
- 1954. március 5-én a központi, köztársasági és területi lapokban vezércikkek és más cikkek formájában megemlékezni I. V. Sztálinról. Ehhez a „Pravda" sajtóirodáján keresztül a köztársasági, határterületi és területi lapok részére megfelelő propagandista cikkeket küldeni.
A „Kommunyiszt"-ben vezércikket közölni I. V. Sztálinról.
A „Vaproszi Filozofii", „Vaproszi Ekonomiki", „Vaproszi Isztorii", „Plánovoje Hozajsztvo", „Maladoj Kommunyiszt" 1954. márciusi számában, valamint a köztársasági pártfolyóiratokban vezércikkekben méltatni I. V. Sztálin szerepét, mint Lenin nagy ügyének folytatóját.
I. V. Sztálin emlékéről szóló cikkekben megmutatni Őt, mint V. I. Lenin ügyének nagy folytatóját, megvilágítani I. V. Sztálin szerepét, szoros kapcsolatban a Kommunista Párt és a szovjet nép tevékenységével a szocialista társadalom felépítésében, megmutatni a Párt és a szovjet nép megbonthatatlan egységét.
Vezérfonalként felhasználni a cikkek előkészítésénél I. V. Sztálin halálával kapcsolatos az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanács elnökségének felhívását „A Párt valamennyi tagjához, a Szovjetunió valamennyi dolgozójához", a „SZKP KB Propaganda és Agitációs osztályának téziseit A Szovjetunió Kommunista Pártjának ötven esztendeje", az SZKP KB szeptemberi ülésének határozatait és a Párt és a kormány utána következő határozatait. - Az üzemekben, műhelyekben, kolhozokban, szovhozokban, gépállomásokon, hivatalokban és katonai alakulatoknál kisgyűléseket tartani I. V. Sztálin emlékére.
- Az „Ogonyok", a „Szovjetszkaja Szojuz", „Szména", „Szovjetszkaja Zsenscsina", „Rabotnica" és „Kresztjanka" folyóiratokban, valamint a lapokban I. V. Sztálin arcképét közölni.
- Március 5-én a hivatali, üzemi, társadalmi épületeken és a házkezelőségeken gyászlobogót kitenni.
Budapest, 1954. február 17.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MOL M-S 276. f. 61. cs. 369. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Iroda információs anyagai)
c.
H/19/1954.
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE | Szigorúan bizalmas! Láttam: 1954. |
HATÁROZAT
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésről
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek a SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek és az SZKP Központi Bizottságának a választókhoz szóló felhívása alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - A nagyobb üzemekben, falvakban, jelentősebb termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a Központi Vezetőség Agit.-Prop. Osztálya készítsen beszédanyagot.
Kiküldve: 1954. február 22-én.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 60. cs. 418. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV, PB, Titkárság, SZB nyomtatott határozatai, körlevelei)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő