A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
Sztálin halála Magyarországon 1953-ban
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Táviratok
a.
BUDAPESTI FŐPOSTAHIVATAL Lapszám: 777813 TÁVIRAT
| A távirat osztálya: BUDAPEST Szó: 71/70 Hó és nap: 8 1421 | Felvevő hivatal: 60. | A távirat száma: 31366 |
Cím: HORVÁTH JÁNOS
AZ EGYHÁZÜGYI HIVATAL ELNÖKÉNEK
Pasaréti út 57-59. BP=
Felvette: 57
Munkahely, hivataltól, hó és nap, óra, perc.
M 1546
A HN [Hetednapi] adventisták felekezete Őszinte együttérzéssel csatlakozik ahhoz a nagy gyászhoz, mely az egész világ dolgozó társadalmát Sztálin generalisszimusz elhunytával érte a világbéke megteremtése és biztosítása érdekében kifejtett felbecsülhetetlen, nagy értékű szolgálata utat mutatott és mi ezen az úton haladva továbbra is hűséggel kívánjuk szolgálni hazánk, a béke és a dolgozók társadalmának ügyét = A HN Adventisták Felekezete Orsz[ágos] Tanácsa.
Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)
b.
| A távirat osztálya: 300/58 | FelvevŐ hivatal:KISÚJSZÁLLÁS. | Pénztári szám: 109 |
Szószám: 149/147. Hó és nap: 8 1000
HORVÁTH JÁNOS ÁLL[AMI] Egyházi HIV[ATAL] Elnök 11
Pasaréti u. 59. BUDAPEST
Kisújszállás Szabadság téri református egyházi presbitériuma gyászülést tartott Joszif Vis[s]zarionovics Sztálin halála alkalmából, és magam, valamint a hívek ezrei nevében a legŐszintébb fájdalommal és együttérzéssel osztozik abban a gyászban és veszteségben, mely a hatalmas Szovjetunió népét, az egész békeszeretŐ emberiséget, s benne magyar népünk minden jó érzésű tagját érte mélységes emberszeretete, az elnyomottakért való megalkuvás nélküli harca, a világ békességéért vállaló, áldozatot nem ismerŐ, diadalmas küzdelme nemes [egy]éniségét, életének minden megnyilatkozását, minden igaz keresztény [!] ember szívével összekötötte elvesztése pillanatában. Így mi sem érzünk fontosabb kötelességet annál, mint hogy azok sorainak acél egysége és tömör összeforrottsága mögé álljunk imádságunkkal, szolgálatunkkal és minden erŐnkkel a Sztálin nagy örökségének munkáját a békéért, az emberiségért és az emberi társadalom jólétéért hazánkban, a Szovjetunióban és mindenütt a világon tovább viszik - VARGA ISTVÁN fŐgondnok Dr. SIPOS ISTVÁN lelkipásztor.
Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő