„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”

Sztálin halála Magyarországon 1953-ban

„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”

Táviratok

a.

BUDAPESTI FŐPOSTAHIVATAL Lapszám: 777813 TÁVIRAT

A távirat osztálya: BUDAPEST
Szó: 71/70 Hó és nap: 8 1421
Felvevő hivatal: 60.A távirat száma: 31366

Cím: HORVÁTH JÁNOS
AZ EGYHÁZÜGYI HIVATAL ELNÖKÉNEK
Pasaréti út 57-59. BP=

Felvette: 57
Munkahely, hivataltól, hó és nap, óra, perc.
M 1546

A HN [Hetednapi] adventisták felekezete Őszinte együttérzéssel csatlakozik ahhoz a nagy gyászhoz, mely az egész világ dolgozó társadalmát Sztálin generalisszimusz elhunytával érte a világbéke megteremtése és biztosítása érdekében kifejtett felbecsülhetetlen, nagy értékű szolgálata utat mutatott és mi ezen az úton haladva továbbra is hűséggel kívánjuk szolgálni hazánk, a béke és a dolgozók társadalmának ügyét = A HN Adventisták Felekezete Orsz[ágos] Tanácsa.

Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)

b.

A távirat osztálya: 300/58FelvevŐ hivatal:KISÚJSZÁLLÁS.Pénztári szám: 109

Szószám: 149/147. Hó és nap: 8 1000

HORVÁTH JÁNOS ÁLL[AMI] Egyházi HIV[ATAL] Elnök 11
Pasaréti u. 59. BUDAPEST

Kisújszállás Szabadság téri református egyházi presbitériuma gyászülést tartott Joszif Vis[s]zarionovics Sztálin halála alkalmából, és magam, valamint a hívek ezrei nevében a legŐszintébb fájdalommal és együttérzéssel osztozik abban a gyászban és veszteségben, mely a hatalmas Szovjetunió népét, az egész békeszeretŐ emberiséget, s benne magyar népünk minden jó érzésű tagját érte mélységes emberszeretete, az elnyomottakért való megalkuvás nélküli harca, a világ békességéért vállaló, áldozatot nem ismerŐ, diadalmas küzdelme nemes [egy]éniségét, életének minden megnyilatkozását, minden igaz keresztény [!] ember szívével összekötötte elvesztése pillanatában. Így mi sem érzünk fontosabb kötelességet annál, mint hogy azok sorainak acél egysége és tömör összeforrottsága mögé álljunk imádságunkkal, szolgálatunkkal és minden erŐnkkel a Sztálin nagy örökségének munkáját a békéért, az emberiségért és az emberi társadalom jólétéért hazánkban, a Szovjetunióban és mindenütt a világon tovább viszik - VARGA ISTVÁN fŐgondnok Dr. SIPOS ISTVÁN lelkipásztor.

Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő