Nagy földrengés Kecskeméten.Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
Sztálin halála Magyarországon 1953-ban
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Táviratok
a.
BUDAPESTI FŐPOSTAHIVATAL Lapszám: 777813 TÁVIRAT
| A távirat osztálya: BUDAPEST Szó: 71/70 Hó és nap: 8 1421 | Felvevő hivatal: 60. | A távirat száma: 31366 |
Cím: HORVÁTH JÁNOS
AZ EGYHÁZÜGYI HIVATAL ELNÖKÉNEK
Pasaréti út 57-59. BP=
Felvette: 57
Munkahely, hivataltól, hó és nap, óra, perc.
M 1546
A HN [Hetednapi] adventisták felekezete Őszinte együttérzéssel csatlakozik ahhoz a nagy gyászhoz, mely az egész világ dolgozó társadalmát Sztálin generalisszimusz elhunytával érte a világbéke megteremtése és biztosítása érdekében kifejtett felbecsülhetetlen, nagy értékű szolgálata utat mutatott és mi ezen az úton haladva továbbra is hűséggel kívánjuk szolgálni hazánk, a béke és a dolgozók társadalmának ügyét = A HN Adventisták Felekezete Orsz[ágos] Tanácsa.
Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)
b.
| A távirat osztálya: 300/58 | FelvevŐ hivatal:KISÚJSZÁLLÁS. | Pénztári szám: 109 |
Szószám: 149/147. Hó és nap: 8 1000
HORVÁTH JÁNOS ÁLL[AMI] Egyházi HIV[ATAL] Elnök 11
Pasaréti u. 59. BUDAPEST
Kisújszállás Szabadság téri református egyházi presbitériuma gyászülést tartott Joszif Vis[s]zarionovics Sztálin halála alkalmából, és magam, valamint a hívek ezrei nevében a legŐszintébb fájdalommal és együttérzéssel osztozik abban a gyászban és veszteségben, mely a hatalmas Szovjetunió népét, az egész békeszeretŐ emberiséget, s benne magyar népünk minden jó érzésű tagját érte mélységes emberszeretete, az elnyomottakért való megalkuvás nélküli harca, a világ békességéért vállaló, áldozatot nem ismerŐ, diadalmas küzdelme nemes [egy]éniségét, életének minden megnyilatkozását, minden igaz keresztény [!] ember szívével összekötötte elvesztése pillanatában. Így mi sem érzünk fontosabb kötelességet annál, mint hogy azok sorainak acél egysége és tömör összeforrottsága mögé álljunk imádságunkkal, szolgálatunkkal és minden erŐnkkel a Sztálin nagy örökségének munkáját a békéért, az emberiségért és az emberi társadalom jólétéért hazánkban, a Szovjetunióban és mindenütt a világon tovább viszik - VARGA ISTVÁN fŐgondnok Dr. SIPOS ISTVÁN lelkipásztor.
Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 08.
1911
1946
Az egység jegyében megalakult a Magyar Zsidók Országos Egyesülete.
A SZIT üzemi úttörőcsapatok szervezését kezdi meg.Tovább
1974
A KISZ KB jelzésére a KB Párt és Tömegszervezeti Osztálya előterjesztést készített Aczél György számára, hogy a „nyilvánosság legteljesebb...Tovább
1983
A Hazafias Népfront támogatásával megalakították a Népfőiskolások Baráti Körét. Ez a lépés is a demokratikus erők összefogását szolgálta,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő