A normandiai partraszállási hadművelet első napja, a „D-day”.Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
Sztálin halála Magyarországon 1953-ban
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Táviratok
a.
BUDAPESTI FŐPOSTAHIVATAL Lapszám: 777813 TÁVIRAT
| A távirat osztálya: BUDAPEST Szó: 71/70 Hó és nap: 8 1421 | Felvevő hivatal: 60. | A távirat száma: 31366 |
Cím: HORVÁTH JÁNOS
AZ EGYHÁZÜGYI HIVATAL ELNÖKÉNEK
Pasaréti út 57-59. BP=
Felvette: 57
Munkahely, hivataltól, hó és nap, óra, perc.
M 1546
A HN [Hetednapi] adventisták felekezete Őszinte együttérzéssel csatlakozik ahhoz a nagy gyászhoz, mely az egész világ dolgozó társadalmát Sztálin generalisszimusz elhunytával érte a világbéke megteremtése és biztosítása érdekében kifejtett felbecsülhetetlen, nagy értékű szolgálata utat mutatott és mi ezen az úton haladva továbbra is hűséggel kívánjuk szolgálni hazánk, a béke és a dolgozók társadalmának ügyét = A HN Adventisták Felekezete Orsz[ágos] Tanácsa.
Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)
b.
| A távirat osztálya: 300/58 | FelvevŐ hivatal:KISÚJSZÁLLÁS. | Pénztári szám: 109 |
Szószám: 149/147. Hó és nap: 8 1000
HORVÁTH JÁNOS ÁLL[AMI] Egyházi HIV[ATAL] Elnök 11
Pasaréti u. 59. BUDAPEST
Kisújszállás Szabadság téri református egyházi presbitériuma gyászülést tartott Joszif Vis[s]zarionovics Sztálin halála alkalmából, és magam, valamint a hívek ezrei nevében a legŐszintébb fájdalommal és együttérzéssel osztozik abban a gyászban és veszteségben, mely a hatalmas Szovjetunió népét, az egész békeszeretŐ emberiséget, s benne magyar népünk minden jó érzésű tagját érte mélységes emberszeretete, az elnyomottakért való megalkuvás nélküli harca, a világ békességéért vállaló, áldozatot nem ismerŐ, diadalmas küzdelme nemes [egy]éniségét, életének minden megnyilatkozását, minden igaz keresztény [!] ember szívével összekötötte elvesztése pillanatában. Így mi sem érzünk fontosabb kötelességet annál, mint hogy azok sorainak acél egysége és tömör összeforrottsága mögé álljunk imádságunkkal, szolgálatunkkal és minden erŐnkkel a Sztálin nagy örökségének munkáját a békéért, az emberiségért és az emberi társadalom jólétéért hazánkban, a Szovjetunióban és mindenütt a világon tovább viszik - VARGA ISTVÁN fŐgondnok Dr. SIPOS ISTVÁN lelkipásztor.
Jelzet: MOL XIX-A-21-a-161-1953. (Magyar Országos Levéltár Állami Egyházügyi Hivatal Elnöki iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 06.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő