A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
„Zeng, zúg a mozdonyok sípja: Minden szavát szívünkbe írta.”
Sztálin halála Magyarországon 1953-ban
„A nagygyűlések mindenhol mély benyomást keltettek a dolgozókban. A dolgozók Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránti forró szeretetük és ragaszkodásuknak olyan példáját adták, amit eddig nem tapasztaltak. Baján reggeltől estig egyesével, kettesével mentek a dolgozók a szovjet hősi emlékműhöz. Estére a szeretet virágai, kis ibolya és hóvirágcsokrok gyűltek halomba. A salgótarjáni dolgozók, bányászasszonyok, s még sok más város dolgozói árasztották el virágjaikkal Sztálin elvtárs hős katonáinak emlékműveit.”
Egy évvel később...
a.
| Havas [Ernő] elvtárs [kézírással] | 0068/kf 7. |
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE AGIT. PROP. OSZTÁLY | Látta: Farkas Mihály elvtárs B I Z A L M A S! (Készült: 24 pl.) JI. |
Javaslat
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésre
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek az SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg, mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - Az üzemekben, falvakban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, hivatalokban s egyéb intézményekben, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a KV Agit[ációs- és] Prop[aganda] Osztálya készítsen beszédanyagot.
- Felmerül a kérdés, tegyünk-e ki március 5-én gyászlobogót a középületekre.
Budapest, 1954. február 16.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. cs. 163. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Agitációs- és Propaganda Osztály)
b.
| GER? elvtárs! | Szigorúan bizalmas! Készült: 12 példányban. |
Vissza.
II/17-én. Gerő [kézírással aláírt]
- 1954. március 5-én a központi, köztársasági és területi lapokban vezércikkek és más cikkek formájában megemlékezni I. V. Sztálinról. Ehhez a „Pravda" sajtóirodáján keresztül a köztársasági, határterületi és területi lapok részére megfelelő propagandista cikkeket küldeni.
A „Kommunyiszt"-ben vezércikket közölni I. V. Sztálinról.
A „Vaproszi Filozofii", „Vaproszi Ekonomiki", „Vaproszi Isztorii", „Plánovoje Hozajsztvo", „Maladoj Kommunyiszt" 1954. márciusi számában, valamint a köztársasági pártfolyóiratokban vezércikkekben méltatni I. V. Sztálin szerepét, mint Lenin nagy ügyének folytatóját.
I. V. Sztálin emlékéről szóló cikkekben megmutatni Őt, mint V. I. Lenin ügyének nagy folytatóját, megvilágítani I. V. Sztálin szerepét, szoros kapcsolatban a Kommunista Párt és a szovjet nép tevékenységével a szocialista társadalom felépítésében, megmutatni a Párt és a szovjet nép megbonthatatlan egységét.
Vezérfonalként felhasználni a cikkek előkészítésénél I. V. Sztálin halálával kapcsolatos az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Legfelső Tanács elnökségének felhívását „A Párt valamennyi tagjához, a Szovjetunió valamennyi dolgozójához", a „SZKP KB Propaganda és Agitációs osztályának téziseit A Szovjetunió Kommunista Pártjának ötven esztendeje", az SZKP KB szeptemberi ülésének határozatait és a Párt és a kormány utána következő határozatait. - Az üzemekben, műhelyekben, kolhozokban, szovhozokban, gépállomásokon, hivatalokban és katonai alakulatoknál kisgyűléseket tartani I. V. Sztálin emlékére.
- Az „Ogonyok", a „Szovjetszkaja Szojuz", „Szména", „Szovjetszkaja Zsenscsina", „Rabotnica" és „Kresztjanka" folyóiratokban, valamint a lapokban I. V. Sztálin arcképét közölni.
- Március 5-én a hivatali, üzemi, társadalmi épületeken és a házkezelőségeken gyászlobogót kitenni.
Budapest, 1954. február 17.
[aláírás nélkül]
Jelzet: MOL M-S 276. f. 61. cs. 369. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Iroda információs anyagai)
c.
H/19/1954.
| MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZET?SÉGE | Szigorúan bizalmas! Láttam: 1954. |
HATÁROZAT
Sztálin elvtárs halála évfordulójáról való megemlékezésről
- Az egész magyar sajtó március 5-én (a hetilapok, folyóiratok első márciusi számukban) emlékezzen meg Sztálin elvtársról vezércikkek, illetve belső irodalmi cikkek formájában. A Szabad Nép, Népszava, Szabad Föld, Néphadsereg, továbbá a megyei pártlapok és a képes hetilapok (Nők Lapja, Béke és Szabadság, Új Világ) közöljenek fényképet is Sztálin elvtársról.
A Társadalmi Szemle és a Propagandista márciusi száma vezércikkben méltassa Sztálin elvtárs szerepét.
A cikkek a SZKP 50. évfordulójára kiadott tézisek és az SZKP Központi Bizottságának a választókhoz szóló felhívása alapján mutassák meg Sztálin elvtársnak, mint Lenin ügye nagy folytatójának szerepét a szocialista társadalom felépítésében. Emlékezzenek meg Sztálin elvtársnak, mint zseniális hadvezérnek szerepéről a második világháborúban; mutassák meg mit jelentett számunkra a szovjet nép és a hős Vörös Hadsereg felszabadító harca és győzelme. - A nagyobb üzemekben, falvakban, jelentősebb termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, továbbá a Néphadsereg, Határőrség, Belső Karhatalom alakulatainál március 5-én a pártalapszervezetek tartsanak kisgyűléseket Sztálin elvtárs emlékére. Az előadók részére a Központi Vezetőség Agit.-Prop. Osztálya készítsen beszédanyagot.
Kiküldve: 1954. február 22-én.
Jelzet: MOL M-KS 276. f. 60. cs. 418. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV, PB, Titkárság, SZB nyomtatott határozatai, körlevelei)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő